2014. február 28., péntek

Legyen a jövő zöld!

https://www.facebook.com/events/208203059388568/?source=1
Az Ökopolisz Alapítvány konferenciasorozatának célja hogy érdemi, közös gondolkodás kezdődjön környezeti, társadalmi és gazdasági problémáink valós megoldási lehetőségeiről. Erről szól ez a rendezvény is, a zöld alternatívák által biztosított kitörési pontokról a gazdaságban, a társadalomban, ember és környezete viszonyának javításában. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni az alábbi linken lehet:
https://docs.google.com/a/okopoliszalapitvany.hu/forms/d/1knzNveEILUgp_qS39YmAi2JW2UVEtIVBrGJ9vAw5kWU/viewform
2012 március 07
Program
12:30-13:30 Regisztráció
13:30-13:40 Megnyitó Schmuck Erzsébet társelnök, Ökopolisz Alapítvány
13:40-14:00 És mégis feltámad a remény - A fenntartható jövő lehetősége és megvalósításának változatos illetve váratlan mozgatórugói. Sólyom László akadémikus, a Magyar Köztársaság volt elnöke
14:00-14:20 Magyarság és modernitás - Az alkotóképesség és a kreativitás hozzájárulása a nemzeti megújuláshoz."
Róna Péter tanár, Blackfriars Hall, University of Oxford
14:20-14:40 Az energiaforradalom realitása - a megújulók és az energiahatékonyság, mint kitörési pontok a fenntarthatóság és a gazdaságfejlesztés terén"
Ámon Ada igazgató, Energiaklub
14:40-15:00 Kérdések, hozzászólások
15:00-15:20 Kávészünet
15:20-15:40 Egy tökéletesebb együttélés felé – A természet és társadalom viszonyának újraértelmezési lehetőségei
Margóczi Katalin. botanikus-ökológus, egyetemi docens
15:40-16:00 Helyi gazdálkodás egy globális világban. Dr. Kiss Károly, közgazdász
16:00-16:20 A fenntarthatatlanság ökonómiáját kiszolgáló nő-férfi viszony - A
nők helyzetének globális és lokális kihívásai.
Adamik Mária tudományos főmunkatárs, ELTE

Novotel Budapest Danube Hotel ****
Bem rakpart 33-34., Budapest, Hungary, 1027

Böjte Csabát és Gergely Istvánt javasolja a jelöltlistára az MPP

http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/bojte_csabat_es_gergely_istvant_javasolja_a_jeloltlistara_az_mpp.html

Böjte Csaba ferences szerzetessel és Gergely István "Tiszti" római katolikus pappal próbálta erősíteni az RMDSz európai parlamenti jelöltlistáját a szövetséggel választási megállapodásra törekvő Magyar Polgári Párt - értesült a Krónika.
A felkérés tényét mindkét pap megerősítette az újságnak, ugyanakkor mindketten közölték azt is, hogy nem vállalták a jelöltséget. Böjte Csaba szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a Krónikának elmondta, nemcsak az MPP, hanem Kelemen Hunor RMDSz - elnök is felkérte, induljon a májusi, európai megmérettetésen. Kifejtette: szó sincs arról, hogy lenézné vagy leértékelné a politikusok munkáját, de ők, katolikus papok nem szoktak politizálni. Azt mondta, továbbra is az árva gyermekek nevelésével, valamint munkával és imádsággal kívánja szolgálni népét. Az Erdélyben közösségszervező munkájáról híres Gergely István azt közölte, nem lesz a jelöltlista harmadik helyén. A korábban Csíksomlyón, majd a Kolozs megyei Jegenyén szolgáló, 2011-ben betegállományba vonult katolikus pap nem kívánt bővebben nyilatkozni, mivel - mint fogalmazott - a témában "diszkrét beszélgetést" folytatott.
MTI/TRANSINDEX

Szocialista furfangok forrasvideke

Bán Károly - 2014. február 28., péntek
Simon Gábor „távmunkakádere”, valamint más pártpénztárnoki kötődésű emberek felbukkanása Pestszentlőrinc-Pestszentimrén
A Pestszentlőrincen-Pestszentimrén letelepedő Simon Gábor, aki az MSZP-ben nemcsak munkaügyi államtitkárként lett a „munka világának” élharcosa, új színt hozott a „megújulásra” fogékony baloldalon a kerület életébe is. Ezt jól jelzi, hogy egyik bizalmi embere a távmunka tanácsából kapta meg a Vagyon18 Zrt. igazgatósági elnöki posztját. Rónavári-Kedves László már 2002-ben fontos feladatokat látott el az MSZP-ben, ő képviselte a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot, egy asztalnál ült Mesterházy Attila mostani MSZP-elnökkel is olyan helyeken, ahol történetesen pályázati pénzekről döntöttek. Részben olyanokról is, amelyek később a Zuschlag-ügyhöz vezettek, és Pestszentlőrincen 2010 végére több mint tízmilliárd forintos adósságot hagytak hátra. Egy régi MSZMP-st is importáltak a XVIII. kerületbe, Réz Gábort, aki az MSZMP egykori pártgarázsát működtető KMV Kft.-ben tűnt fel. Réz Gábor Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának elnökeként tett sokat a városrészért, üzleti oldalról pedig a Várospress Magyarország Kft. tulajdonosaként bukkant elő. A Réz vezette kft. adta ki az előző ciklusban még a szocialisták által vezetett kerületben a Városkép című önkormányzati lapot, amelyben a hirdetésekért az önkormányzati cégeknek is fizetniük kellett, viszont a pénzek lényegében egy amerikai offshore cég számláján landoltak.
Simon Gábor egy 2006. októberi MSZP-rendezvényen, mellette Lendvai Ildikó és Szekeres Imre (Fotó: MH)

Zuschlag János igazsága, vagyis hogy a civil célú támogatások felhasználása és a kampányköltések között vékony a mezsgye, Pestszentlőrinc-Pestszentimrén is beigazolódni látszott, abban a kerületben, ahonnan Simon Gábor igazi politikai karrierje indult. Egy másik régi baloldali igazság is „feltűnik” a XVIII. kerületben, történetesen hogy a „pénztárnoki kötődésű” káderek nem vesznek el, ők olyanok, mint az úttörők, ott segítenek, ahol csak tudnak. Meg ahol szükség van rájuk.
A Simon-ügy mindenképp új dimenziókat nyit majd meg a szocialista várospolitika legrejtettebb titkainak mélyebb megismerésében. A XVIII. kerület, vagyis Pestszentlőrinc-Pestszentimre méltatlanul kevés figyelmet kapott a „vagyonfelélés” legújabb kori történetében, a vagyonhiány 2010-ben meghaladta a tízmilliárd forintot, ám a most kirobbant botrány, az MSZP leköszönt elnökhelyettesének bécsi bankban parkoltatott titkos pénzei arra is rávilágíthatnak, hogy Simon Gábor személye forradalmi változások előidézője volt a „megújulásra” mindig fogékony baloldalon.
Hogy a büntetéséből szabaduló Zuschlag Jánosnak a bíróságon tett vallomását idézzük: „A civil célú támogatások felhasználása és a kampányköltések között bizony vékony a mezsgye.” Zuschlag egyébként ezt egy Baja Ferenc által vezetett alapítvány kapcsán mondta a kecskeméti bíróságon, s lám, milyen igaza volt, mert a „pénztárnoki kötődésű” káderek sosem vesznek el, csak időnként a helyüket, cégüket vagy éppen „közhasznú” civil és társadalmi szervezeteiket változtatják meg úgy, ahogyan azt a mozgalom céljai igénylik.
Mint például az a Réz Gábor is, aki az MSZMP egykori pártgarázsát működtető KMV (mai nevén: Poliplan) Kft.-ben tűnt fel, a cég felügyelőbizottságában pedig ott találtuk Baja Ferencet, Csintalan Sándort és Tóth Andrást is. Igaz, azok az idők még a kilencvenes évek elején voltak, ám Réz, mint a jó káderek általában, tényleg nem veszett el. Állócsillag maradt a szocialisták égboltján, jóval később már mint az MSZP felsőoktatási tagozatának elnöke bukkant fel, máskor meg a Demokratikus Charta alapító tagjaként vált ismertté a neve.
Nincs tehát min csodálkozni, hogy egy olyan „fejlődő” városrészben is letette névjegyét, mint a XVIII. kerület, ahol társadalmi oldalról a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának elnökeként tett sokat a városrészért, üzleti oldalról pedig a Várospress Magyarország Kft. egyik tulajdonosaként és ügyvezetőjeként bukkant elő. Ez egy olyan modern vállalkozás volt, amelynek többségi tulajdonosát Washington államban jegyezték be (Rododendron International LLC). A Réz vezette kft. adta ki az előző ciklusban még a szocialisták által vezetett kerületben a Városkép című önkormányzati lapot, amelyben a hirdetésekért az önkormányzati cégeknek is fizetniük kellett, viszont a hirdetési díj lényegében egy magáncég számláján landolt.
Amikor a „mézesbödön” kimerülése már előre látható volt, 2010 nyarán, közvetlenül az önkormányzati választások előtt, az ismeretlen amerikaiak szépen lecsökkentették az alaptőkét (az ok: tőkekivonás), a választások után pedig végelszámolták az éveken keresztül virágzó vállalkozást, amely a helyi népeket oly sok biztató hírrel árasztotta el. Erre már egy másik baloldali káder, a Simon Gáborhoz és munkásságához is ezer szállal kapcsolódó Rónavári-Kedves László bizalmi embere – szentlőrinci forrásaink szerint: egykori gépkocsivezetője – vállalkozott.
Miért állítjuk, hogy Simon Gábortól nem függetlenül alakulhattak a dolgok? Elsősorban azért, mert a Vagyon18 Zrt. igazgatósági elnöke az a Rónavári-Kedves László lett, aki már a 2002-es kormányváltás után a Munkaügyi Minisztérium Távmunka Tanácsának egyik szakértője volt. A kormány e-munka, távmunka stratégiáját megalkotó, javaslattevő tanácsadó testületét, a Távmunka Tanácsot pedig 2002-től éppen maga Simon Gábor vezette. Rónavári-Kedves az első Orbán-kormány „megdöntése” utáni forradalmi időkben fontos posztokat kapott a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában. Ő képviselte a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot, egy asztalnál ült vele Mesterházy Attila mostani MSZP-elnök is az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium képviseletében, államtitkárként. Olyan asztal volt ez, ahol történetesen pályázati pénzekről döntöttek. Részben olyanokról is, amelyek a Zuschlag-ügyhöz vezettek, meg olyanokról is, amelyek csak izzadó homlokokhoz, verejtékező hónaljakhoz – hogy felidézzük például Újhelyi István vagy Gyurcsány Ferenc tanúmeghallgatásainak kínos filmkockáit.
Nos, e kis „ki kicsoda?” után ismét kössünk ki Pestszentlőrincen, ahol 2009-ben lett a kerületi vagyon legfőbb őre és oltalmazója, a Vagyon18 Zrt. vezetője Rónavári-Kedves. Ekkor épp ide szólította a „szocialista haza védelme” az amúgy Óbudáról érkező embert. Ezekben a nehéz időkben egy másik amerikai offshore cég is megvetette a lábát a kerületben, az Asphcon Invest Inc., amely történetesen Delaware államból érkezett, annak az Asphcon Kft.-nek a többségi tulajdonosaként, amely az önkormányzati Városüzemeltető Kft.-től vásárolt aszfalttörmeléket, s nyert el rengeteg felújítási munkát.
Nem is igazából értjük, hogy 2013 szeptemberében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága miért hozott olyan végzést, hogy az egyébként XVIII. kerületi székhelyű anyavállalat megszüntetésére irányuló eljárást megindítja, mivel – idézünk a végzésből – „a cégjegyzék nem tartalmazza a cég tagjait, és a cég vezető tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen”.
Egyébiránt ezek az anonim tulajdonosi körű cégek nem szerepelnek azon a listán, amelyek ténykedésével kapcsolatosan 2010-ben az új fideszes városvezetés által létrehozott Sötét Ügyek Hivatala feljelentést tett, mivel máig nem tudható, kik rejtőznek az amerikai offshore cégek mögött. A feljelentetések alapján harminckét ügyben rendeltek el nyomozást, de hétben már megszüntették az eljárást – tudtuk meg Lévai István Zoltán alpolgármestertől.
Az ügyek tarka sorában a legizgalmasabbnak a 2008-as önkormányzati kötvénykibocsátás esete ígérkezik, amelyben a nyomozást korábban egyszer már megszüntették ugyan, ám Simon ügye kapcsán olyan új adatok merültek fel, hogy a Fővárosi Főügyészség mégis elrendelte
a folytatását. Ezen új adatok között egészen biztosan kitüntetett szerepe lehet annak, hogy az MSZP egykori elnökhelyettese éppen annál a bécsi banknál parkoltatta a csaknem 240 millió forint értékű ismeretlen eredetű devizáját, amely bank megnyerte a kötvénykibocsátási tendert a XVIII. kerületben.
Erről a kerület feljelentése alapján ma csak annyi tudható, hogy a győztes Volksbank első ajánlata még rosszabb volt a többi bank ajánlatánál, aztán rövid időn belül, szinte varázsütésre a legrosszabból lett a legjobb, a nyertes ajánlat.
Bár ezen talán nem is kéne már meglepődni: a szocialista furfangok forrásvidéke kimeríthetetlen.

2014. február 27., csütörtök

Oroszország vadászgépeket helyezett harckészültségbe

Forrás: MTI | 2014. 02. 27. 
Harckészültségbe helyezték az orosz nyugati katonai körzet vadászgépeit Oroszország nyugati határain a korábban elrendelt gyakorlat keretében - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők megerősített harci ügyeletet tartanak az említett térség légterében. A vadászgépek folyamatos járőrözést folytatnak a levegőben a határ menti területen. Az elfogó vadászgépek pilótái azt gyakorolják, hogy miképpen vételezzenek üzemanyagot a levegőben folyamatosan tartózkodó Il-78-as üzemanyag-feltöltő gépekről - derült ki a csütörtöki közleményből.
Eközben az orosz külügyminisztérium azt közölte: megalkuvás nélkül védik "az orosz honfitársak" érdekeit. Az állásfoglalás néhány órával azután került fel az orosz külügy Twitter-oldalára, hogy hajnalban a Krím félszigeti Szimferopolban egyenruhás orosz fegyveresek elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének épületét. Twitter-üzenetében Moszkva aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy "Ukrajnában tömegesen megsértik az emberi jogokat". A bejegyzés szerint "az orosz külügyminisztérium folytatja honfitársai érdekeinek védelmét a világban és keményen, megalkuvás nélkül fog reagálni azok tényleges megsértésére".
Az orosz külügyminisztérium vezetése szerdán Szergej Lavrov tárcavezető elnökletével ülésezett, és megvitatta a minisztérium feladatait az emberi jogok védelmében. Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban elhangzott, hogy a tárca aggódik "az emberi jogok súlyos megsértése, az anyanyelvhasználat elnyomása, az etnikai és nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetés, a történelmi-kulturális emlékek megtámadása és a vandalizmus miatt". Ez a megállapítás feltehetően az elmúlt napokban Ukrajna szerte ledöntött több tucat Lenin-szoborra utal.
Időközben Moszkvában bejelentették, hogy a nap folyamán a Krím félszigetre utazik Andrej Jurov, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanácson belül működő, külföldön élők jogait vizsgáló bizottság elnöke. "Jogvédők szerint most a Krímben a legkritikusabb a helyzet, ezért döntöttem úgy, hogy odautazom" - mondta a szakember. Az oroszországi jogvédő tanácsban korábban külön munkacsoportot hoztak létre az emberi jogok ukrajnai tiszteletben tartásának vizsgálatára.
Az Oroszországhoz tartozó délorosz Tatárföld parlamentje is küldöttséget menesztett csütörtökön a Krím félszigetre, amelynek tatár nemzetiségű közössége a félsziget Ukrajnától való elszakítása ellen lépett fel. A Tatár Köztársaság fővárosában, Kazanyban ülésező törvényhozás felhívást fogadott el, amelyben "a krími konfliktus békés rendezésére" szólított fel. Az államtanács képviselői a szembenállásban érintett felek bármelyike által használt erőszakos módszerek határozott elítélését követelte a Krími Autonóm Köztársaság vezetésétől.
Páncélozott járművek indultak Szimferopol felé
Páncélozott szállító járművek indultak a szevasztopoli orosz flottatámaszpont irányából az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság székhelye, Szimferopol felé, de időközben megálltak és visszafordultak - jelentette az Interfax-Ukraina csütörtök délelőtt, szemtanúkra hivatkozva. Az azonosító jelzések nélküli hét katonai járművet megállították egy rendőrségi ellenőrző pontnál, és a bennük ülők ott azt állították, hogy tervszerű gyakorlatot hajtanak végre. A rendőrökkel lezajlott tárgyalás után megfordultak, és elindultak visszafelé - közölték szemtanúk.

Négyszer annyi eső esett: aggódnak, hogy kibillen a Balaton

Forrás: Kossuth Rádió, Hajnal-táj | 2014. 02. 27.
A szabályozási szint felső határánál 15 centiméterrel magasabb a tó vízállása.
A februárban szokásos 40 centiméter helyett körülbelül 140 centiméternyi csapadék hullott a Balaton térségében.
Egyelőre nem tudni, mikor nyitják meg a Sió zsilipet, egyes déli parti településeken azonban aggódnak a magas vízszint miatt. A déli part egyik legmélyebben fekvő területe a balatonfenyvesi strand. Az enyhe hullámzás itt most szinte a füves sávra tolja a vizet. Ha pedig feltámad az északi szél, akkor - ahogy a szakemberek mondják - kibillen a Balaton, és elöntheti kerteket is.
Egy helyi horgász szerint jó lenne megtartani a magasabb vízszintet, mert ha alacsony a víz, a halak nem úsznak a part közelébe. Tavaly 110 centiméterre engedték le a tó vízszintjét, s az alacsony volt, tette hozzá. A horgász úgy véli, ha az érintett tulajdonosok annak idején ésszerűen építkeztek volna, nem kellene aggódniuk a magas vízállás miatt.
Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere arról tájékoztatatta a Kossuth Rádiót, hogy jelenleg csak néhány tulajdonost érint a magas vízállás, amikor azonban kicsit is feltámad a szél, akár 30-40 centiméteres plusz vízszintemelkedés is előfordul. Ilyenkor sok utcát ellep a víz, Balatonfenyves-alsón pedig a nyaralóingatlanokat is veszélyezteti, s ez a probléma évről évre jelentkezik.
Lombár Gábor hozzátette, a nyolc kilométeres Balaton partból 1,2 kilométeren van kiépített partfal, ezen a részen a partfal emelésével valamennyire tudnak védekezni a víz ellen. Az 1,2 kilométeres partfalból 400 méternyit újítottak fel, a további szakasz felújítására is pályáznak, de egyelőre nem kaptak rá pénzt. A többi részen pedig egyáltalán nincsen partvédelem, magyarázta Lombár Gábor.
A polgármester abban bízik, hogy a vízügyi szakemberekkel közösen előbb-utóbb sikerül valamilyen megoldást találni, a megvalósításhoz azonban állami támogatásra is szüksége lesz a településnek, mondta.
Noha a tó vízállása jócskán a szabályozási szint felső határa felett van, a Sió zsilipjét még nem nyitották meg.

2014. február 26., szerda

Kikelet havi Palóc Piac - Mátra - Parádfürdő

Ideje: 2014.március 15-16. szombat-vasárnap /2 nap/ napkeltétől-napnyugtáig.

Helye: Heves megye, Mátra hegység, Parádfürdő, Cifra Istálló környéke.
Parkolás: díjtalan                         Belépés: díjtalan
Előadások: március 15.szombat,  10 óra:- Tűz-Szer-tartás - Ünnepélyes megnyitó
                                                 11 óra: - Sárkány Dobosok zenei műsora
                                                 14 óra:- vitéz Gálfalvy Gallik Béla - Nemzetegyesítés gyakorlati teendők
                                                 16 óra:- Palóc Táncház
                                                 18 óra:- Tábortűz - ének, tánc
                 március 16.vasárnap, 11 óra:- Sárkány Dobosok zenei műsora
                                                 14 óra:- Szervezés alatt
                                                 16 óra:- Szervezés alatt
                                                 18 óra:- Tűz-Szer-tartás - Ünnepélyes zárás
Előzetes: kézművesek bemutatója, íjászat, pónilovaglás, lovagi pálya, csatacsillag dobás, dobolás...  
Látnivalók a közelben: Ilona vízesés, Rákóczi Fa, Kis Állatkert, Cifra istálló, Kocsimúzeum, Palóc Ház ...
Szabolcsi dobozos bioalmalé és burgonya vásár!
Házhoz megy a Magyarok Piaca - Nemzeti Futárszolgálat   www.magyarokpiaca.hu
Szálláslehetőség: Mátyás Vendégház 
Parádfürdő, Peres u. 16. Vendéglátó háziasszony: Sebők Vivien 
Szeretettel várjuk Önöket!
vitéz Gálfalvy Gallik Béla főszervező  levél: vggbela@gmail.com
2014 - A Nemzetegyesítés éve
Hunok /szkíták/ Találkozója - Nemzetegyesítés - 2014.március 22.szombat -1 napos
HELYSZÍN: Széchenyi István Általános Iskola  - 1108 Budapest, Újhegyi-sétány 1-3. 
 
A Palóc Piac 2014 évi tervezett időpontjai:
-Kikelet havi Palóc Piac -                                                Március 15-16./2 nap/ szombat-vasárnap
-Húsvéti Palóc Piac -                                                       Április 19-20-21./3 nap/ szombat-hétfő
-Palóc Majális -                                                               Május 1-4. /4 nap/ csütörtök-vasárnap
-Pünkösdi Palóc Piac -                                                    Június 7-9. /3 nap/ szombat-hétfő
-Áldás havi Palóc Piac -                                                  Július 19-20. /2 nap/ szombat-vasárnap
-II. Vidróczki Sörvigadalom és Táncház Találkozó  -        Augusztus 20-24. /5 nap/ szerda-vasárnap
-Földanya havi Palóc Piac - /nem végleges/                      Szeptember 27-28. /2 nap/ szombat-vasárnap
-II. Hunok /szkíták/ Világtalálkozója - Nemzetegyesítés - Október 23-26. /4 nap/ csütörtök-vasárnap
-Enyészet havi Palóc Piac -                                              November 15-16. /2 nap/ szombat-vasárnap
-Téli Kerecsen Kézműves Kirakodóvásár -                      December 27-31 /5 nap/ szombat-szerda

Papp Lajos válaszol a hungarofób sajtóvégtermék uszítóinak és nem megy többet a tengerentúlra

Megdöbbentő hírt olvastunk a minap, amit meg is osztunk. A cikk írója dr.Papp Lajost megrója, amiért Wass Albert mellett kiáll, sőt sokszor idéz is tőle. 
Sajnálatos hogy a Tengerentúl is élnek olyanok, akik nem veszik azt a fáradságot, hogy legalább tájékozódjonak - legalább két hiteles forrásból - mielőtt leülnek és tollat ragadnak össze-vissza írogatnak.
Alapos tévedésben van a cikkíró, amikor azt írja, hogy háborús bűnös az, aki lényegében soha nem adott volna ki olyan parancsot, amit a nyakába vartak 1946-ban!  
Csak a dolgok pontosításáért: 
Wass Albert gróf úr 1940-ben a magyar csapatok bevonulásakor nem adhatott volna ki olyan parancsot, amivel megvádolták: az ortodox pópa, még két helybéli zsidó kereskedőnek és a pópa magyar ajkú szolgálójának a megölésére, mert őt csak 1942-ben hívták be 3 hónapos tartalékos tiszthelyettesnek való kiképzésre!!! Azaz 1940-ben nem lehetett volna a magyar hadseregben olyan tiszt, aki éles lövészetre adhatott volna ki parancsot.   
De ha tudjuk, hogy a gróf Wass Albert - erdészmérnök lévén - milyen jól ismerte volt az erdélyi viszonyokat, tájakat, akkor nem tartható meglepőnek semmi sem, hiszen a rangjának, tisztségének híre messze eljutott a románság körében is. Tisztelettel figyelték és nem gyűlölettel! Persze voltak olyanok is, akik irigyelték.
Újságírói tevékenysége miatt pedig a németek nem igen kedvelték és csak az erdélyi hadsereg vezérkari főnökének a Veress L. tábornoknak köszönhetően kerülte el a Gestapó büntetését is. A lovassági zászlósból alhadnaggyá lett közíró még az ukrajnai fronton is megfordult, hogy végül is a tervezett erdélyi visszavonulásban is részt vegyen, így kerülhetett az ördögkúti események közelébe. 
Az akkori visszatelepedett hatóságoknak igencsak ölébe esett a Wass gróf úr neve, hiszen a királyság idején nagyon felerősítette gazdaságilag is a besztercei-mezőségi román, szász és magyar falvakat na és ráadásul "aki 1946-ban már grófként szegények ellensége is lett egyben, aki még rangjáról sem mondott le". Ez pedig megpecsételte sorsát a visszatelepedett királyi törvénykezők pedig a kommunista pribékeknek is kiszolgáltatták! Példát akarva statuálni befeketítették azt, aki szerette szülőföldjét - a Transzilvániát - és azokat, akik lakták hiszen nem azt nézte ki-kicsoda. Az elítélői szégyene, hogy munkásságát sem ismerik! Irodalmi műveinek hősei közt sokszor szerepelnek a többségiek is, ezért érthetetlen a kommunista törvénykezéshez való - mai napig tartó - ragaszkodásuk így a hamis háborús bűnösséghez is. 
A dolgok pikantériája még csak az volt, hogy a pópa később beismerte, hogy tévedett, de erre már senki sem figyelt fel, sőt a "hortisták" állítólagos ördögkúti vérengzéseit is erre alapozták. 
Ha a vádiratot ismerné a cikkíró igencsak elcsodálkozhatna, hogy szinte semmit sem tudtak bebizonyítani a kommunista beállítottságú törvénykezők és jókor jött a hír, hogy az, akit háborús bűnökkel gyanúsítanak - a gróf úr - elhagyta az országot... azaz távollétében lett elítélve, de jó két év elteltével, 1946-ban ... 
A cikkírótól csak annyit kérdenénk Amerikában ezt meg lehetne csinálni? Kötve hisszük!
1944-től 1951 szeptemberéig Németországban majd azután amerikai állampolgárként az USA-ban élt.
Ja és még egy dolog úgy tűnik, hogy a cikkíró a történelmet sem ismeri, mert a Wass Albert sohasem szolgált "fasiszta" csapatokban, mert ha igen, akkor semmiképpen sem lehetett volna családja az amerikai hadseregben tiszt, ráadásul dandártábornok ranggal !!!
Ennyit azért elvárhatunk egy Amerikában élőtől, hogy legalább a wiki-be megnézze: 
Wass Albert fia a "Wass Huba jelentős karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandártábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi vihar hadművelet harcászati terveinek kidolgozásában " forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert (Erdélyi Polgár)       

2014. február 18. Hunhír.info
A magyar belügyekbe folyamatosan beavatkozó, magát magyarnak tituláló kanadai ultra hungarofób szennylap, a Kanadai Magyar Hírlap egy idei, ottani rendezvény kapcsán támadta be a magyar közélet egyik elismert személyiségét, Papp Lajos szívgyógyász professzort. Az apropóra az Omega együttes tervezett koncertje adott okot, pontosabban az a programsorozat, amely nem zsidó varázslókat, hanem magyar lovas íjászokat, hagyományőrző egyesületeket kíván bemutatni úgy, hogy a spirituális programrész vezetésére dr. Papp Lajost kérték fel. A hungarofóbok szokás szerint előhúzták az antiszemita kártyát, és a tengerentúlon is nagy kultusszal rendelkező Wass Albertet gyalázták a megszokott hazugságözön zúdításával alázva meg a mezőségi írófejedelem emlékét. Papp Lajos méltó választ adott az uszítóknak, és jelezte, hogy többet nem kíván Amerikában és Kanadában közszerepelni. Hírportálunk közli a szennylap cikkét és a szívsebész-lélekgyógyító szeretettel, de kellő magyar önérzettel is megírt nyílt levelét.

Omega koncert Niagarán – Dr. Papp Lajossal
2014 JANUÁR 31 
Nem vagyok én elrontója semmi jónak, de a tervezett Omega koncerttel van egy kis bajom.
A dolog úgy kezdődött, hogy kaptam egy emailt. Augusztusban Amerikába jön az Omega Együttes – „Minden idők legnagyobb magyar rockzenekara, az 50 éves Omega első koncertje az amerikai kontinensen!”
Aztán kiderült, hogy az Omega nem az Egyesült Államokban, hanem Kanadában fog koncertezni, pontosabban az Árpád Parkban, amelyik Niagara Falls-on található. Az egy kicsit messze van Kaliforniától, ahol én élek, így hát nem fogok elmenni. Bevallom, a majd 200 dolláros hétvégi belépőt is drágának tartottam.
Az eseményt Magyar Világtalálkozónak hívják, van Facebook oldala is, és a torontói Független Magyar Rádió interjút készített Komáromi Zoltánnal a föszervezővel. Bede-Fazekas Zsolt rádiós szerkesztő szerint “égig érő fába” vágták a fejszéjüket a szervezők, bízik abban, hogy a magyar összetartozás is egyszer majd égig ér.
A hétvége programját is nyilvánosságra hozták, abban az áll, hogy a gyógyító sátorban Géczy Gábor és Vígvári János ingyen „gyógyítanak” majd, lesz Ökomenikus istentisztelet a nemzetért, “Népek Krisztusa Magyarország” előadás, valamint lovas és talpas íjászok bemutatója.
Megakad a szemem az egyik programon. Minden áldott nap előad majd Dr. Papp Lajos. Akik esetleg nem tudnák, Papp úr szívsebésznek mondja magát, járja a világot, és tartja „lebilincselő” előadásait a magyarságról, a termékeny magyar földről, és a magyar vízkincsről. Szerinte az istenhitnek van ereje a gyógyításban, de én azon morfondírozok, hogy mikor van ideje operálni a jó doktornak, hiszen mindig utazik és előad.
Papp Lajos gyakran idézi példaképét, a „dicsőséges” Wass Albertet, aki pedig jogerősen elítélt fasiszta háborús bűnös volt, románokat és zsidókat gyilkolt, azért halálra is ítélték. Majd végül Wass úr főbelőtte magát, éppenséggel itt az Egyesült Államokban. Nem tudom más hogyan van ezzel, de nekem azért mégiscsak furcsa, hogy a Hippokratészra felesküdött Papp úr egy fasiszta gyilkos „emberi nagyságát és humanizmusát” méltatja. (Wass-t méltató beszéde itt megtekinthető.)
Papp úrnak ráadásul furcsa barátai is vannak. Legutóbbi amerikai körútja során a New-York-i illetőségű Szilágyi Ákos úrral rótta a kontinenst. Szilágyi úr szélsőjobboldali kapcsolatai közismertek, ő már korábban kinevezte magát a New York-i Polgári Kör vezetőjének, és felháborodottan tiltakozott a Magyar Gárda feloszlatása ellen.
Úgy tűnik a kanadai hatóságok is furcsának tartják Papp úr kísérőjét, mert tavaly feltartóztatták őket a kanadai határon. Órákig vizsgálgatták őket, minderről a mindig megbízható Magyar Nemzet hosszú cikkben értekezett. (Mellékelve)
Hogyan kaphatott meghívást az Omega hétvégére az újfasiszta kapcsolatairól elhírhedt Papp úr, aki már a kanadai hatóságok radarernyőjén is jelen van?
Javasolom a szervezőknek, hogy hagyják ki a programból Papp urat, ne hozzák kapcsolatba Kóborékat ezzel a zavaros szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező úriemberrel.
Azért az Omegát nem kellene lejáratni. Ennél többet érdemelnek.Lázár György

Nyílt levél a Magyar Világtalálkozó (2014. augusztus 22-24) főszervezője részére

Komáromi Zoltán főszervező úrnak! 
A Tisza Kanadai Magyar Egyesület elnöke
A Kanadai Magyarok Országos Szövetségének elnökségi tagja

Kedves Zoltán!

Kanadai tartózkodásom során Te és kedves Feleséged, valamint Gyermekeid nagy szeretettel fogadtatok be otthonotokba. Vendégül láttatok.
Köszönöm Nektek és minden kanadai magyarnak, akik megtisztelték előadásaimat jelenlétükkel és értékelték az összmagyarság, a magyar nemzet érdekében kifejtett erőfeszítéseimet.
Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában elhangzott előadásaim után, az elektronikus sajtóban megjelent írások egy része nagy fájdalmat okozott.
Egy Lázár György nevű személy 2014. január 31-én nagy nyilvánosság előtt (írása megjelent a Kanadai Magyar Hírlap elektronikus újságban) személyemben sértett meg, ezzel ismét nagy fájdalmat okozva.
Öregember vagyok. 
Az én hazám a Kárpát-Haza, jelenlegi lakhelyem a Csonka-Magyarország. Ha itthon fájdalmat okoznak, el kell viselnem. 
A gyűlölet, a harag, a hamis tanúság irracionális dolog. Nem harcolok a gyűlölet ellen, hanem hirdetem a krisztusi szeretetet. 
A fájdalmat próbálom elkerülni, ezért ezen túl sem az Amerikai Egyesült Államokba, sem Kanadába nem kívánok még csak látogató utat sem tenni.
Kérlek, hogy minden műsortervből töröljetek, mert semmilyen kanadai programban a jövőben nem kívánok részt venni!
Megértésedet köszönöm. Szeretettel üdvözöllek: 
Dr. Papp Lajos
emeritus professzor
akadémiai doktor 
Budapest, 2014. február 12.

2014. február 25., kedd

Tudta ön, hogy a magyar adóhivatalnak van kínai oldala?

http://444.hu/2014/02/24/tudta-on-hogy-a-magyar-adohivatalnak-van-kinai-oldala/
erdelyip

Nem a China Martos ügyek miatt, hanem egy uniós projekt keretében csinálták meg. Persze egy szót sem értek belőle, de ránézésre tök jó lett.

A vulkánok lassítják a globális felmelegedést

24.02.2014, 
Fotó: EPA 

A vulkánkitörésekkel lehet magyarázni, hogy miért van szünet az utóbbi 15 évben a globális felmelegedésben. 
A kutatók 17 vulkánkitörést elemeztek 2000 óta, abból a szempontból, miként hatottak ki a Föld felszínének hőmérsékletére.
A vulkánkitörés következtében kénrészecskék kerülnek a légkörbe, amelyek visszatükrözik a napfényt, és akadályozzák a meleg eljutását a Földre. Mindeddig a klimatológusok figyelmen kívül hagyták a vulkánok „hűtő szerepét”.
1998 óta a Föld középhőmérsékletének növekedése érezhetően lelassult a klimatológusok előrejelzései ellenére.

Oroszország fellépett az Ukrajnában élő oroszok, ruszinok és magyarok érdekeiért

6.02.2014,
Fotó: RIA Novosztyi 
Az ukrajnai orosz nagykövetségen fel vannak háborodva az ukrán felsőház nyílt ülésén tett kijelentéseken, melyekben Oleg Tjagnibok, a Szvoboda (Szabadság) ukrán nacionalista párt vezetője arra hívott föl, hogy oroszmentesítsék Ukrajnát.
A követségen kiemelték, hogy Ukrajna több millió orosz és más népcsoport otthona, akik történelmileg kötődnek Ukrajna földjeihez.
„A magukat ukránnak mondó emberek mellett a földeken, melyek ma Ukrajna területét képezik, évszázadok óta több tucat egyéb nép él. Kárpátalja magyarjai és ruszinjai, Bukovina románjai, a Krím-félsziget és Donbasz tatárjai” – emeli ki a követség sajtóosztálya az Interfaksz-Ukraina hírügynökségnek átadott közleményben.

Mocsárláz?

2014.02.24. 
Azt hittem, hogy negyedszázadnyi politikai újságírás után már semmi sem okozhat meglepetést a politika és a politikusok részéről. Be kell vallanom, tévedtem. Ahogy a felsőház elnöke és a végrehajtó hatalom feje közötti lázas bokszmeccs ki tudja hányadik menetét nézem, az az érzésem támadt, hogy bizonyára valami veszélyes vírus támadta meg szeretett vezetőinket, hiszen ennyi gyűlöletet nem lehet felhalmozni, ilyen alpári stílust normális, civilizált ember nem használ, még akkor sem, ha netán szenátuselnöki funkcióba emelte teljesen méltatlanul a politikai konjunktúra.
És ki tudja, miért, képzettársításként a mocsárláz ugrott be, amelyet a világ egyik legelterjedtebb, ősidők óta ismert fertőző betegségének tartanak, és amely a leírások szerint hidegrázással, ismétlődő lázrohamokkal és általános senyvedéssel járó fertőző betegség.
A tünetek felismerhetők a milliók szeme előtt játszódó hatalmi harcban: az ország két nagyon fontos politikusa, akik milliók sorsát tartják a kezükben, feledve a bársonyszékkel járó kötelezettségeiket, lázrohamokra emlékeztető agresszivitással marja egymást, szemünk láttára senyved mind jobban és jobban a jogállamiság, és a huszonöt év után is gyerekcipőben járó törékeny demokráciánk. Az első tünet kissé fordítva mutatkozik, mert tizennyolcmillió embert ráz a hideg, amikor a lázasan marakodó politikusokat nézik.
Hogy valamiféle vírus támadta meg nagyjaink agyát, abból is látszik, hogy a kormánykoalíció társelnöke bizalmatlansági indítványt akar benyújtani saját kormánya, koalíciós partnere és társelnöke ellen. Csak az nem tiszta még számára, hogy mit mondhat az indoklásban. Az egyik ellenzéki demokrata politikus a fején találta a szöget, amikor nevetségesnek és undorítónak nevezte a „kezdeményezést”, s feltette a költői kérdést. Vajon azt írja bele, hogy én és a liberális csapatom, akik tönkretettük az országot, bizalmatlansági indítványt nyújtok be a miniszterelnök ellen, akivel közösen nyomorítottuk meg ezt a népet? Mást nem is nagyon mondhatna…
A kormányfő legalább színleli, hogy szeretné egyben tartani a kormánykoalíciót, és reméli, hogy a liberálisok „nem áldozzák fel az USL-projektet” a liberális elnök „személyes tervei érdekében”, mert szerinte ez a projekt volt a biztosítéka „a jó kormányzásnak és a demokratikus politikai rendszernek”. Sajnos, mi ennek a csodálatos „projektnek” csak a rosszabb részeit tapasztalhattuk meg.
Gondolom, sokan egyetértenek azzal a feltételezéssel, hogy bizonyára valami veszélyes vírus támadta meg az országvezetőket. Amely belülről rágja, marja őket, s – egyelőre – verbális agresszióban nyilvánul meg. Hogy mi lesz a vége? Számunkra szinte teljesen mindegy. Bármelyikük kerül ki győztesen, az igazi „balhét” – szokás szerint – a választópolgárok viszik el.Mózes Edith e-nepujsag.ro

Kivonul Romániából a Renault?

2014.02.24. 
Forrás: inautonews.com

Az infrastruktúra fejlesztése mellett a bérköltségektől is függ, hogy marad-e Romániában a francia Renault gépkocsigyár, amely a Dacia gépkocsit gyártja itt – derült ki hétfőn Nicolas Maure, a Renault Románia vezérigazgatójának nyilatkozatából. 
A Mediafax hírügynökség szerint Maure leszögezte, hogy a francia gyártó egyelőre nem telepíti át a mioveni-i összeszerelő üzemét a marokkói Tangerbe, de leszögezte, a romániai gyárnak meg kell őriznie versenyképességét. A vezérigazgató kifejtette, a francia gyártó számára nagyon fontos, hogy Románia nyugati határáig könnyen eljuttathassák az exportra szánt járműveket. 
Hozzátette: számításaik szerint járművenként 30 eurót takarítanának meg, ha a gyártól Románia nyugati határáig végig autópályán közlekedhetnének a Dacia járműveket szállító teherautók. Rámutatott: a romániai üzem versenyképességét egyéb fontos tényezők is meghatározzák, így például a bérköltségeket egy bizonyos szinten kellene tartani, különben a marokkói gyár egyre versenyképesebbé válik, és elérheti a romániai üzem hatékonyságát.e-nepujsag.ro

A Mikó Imre Terv gyakorlatba ültetését vizsgálta az EMNT gazdasági szakbizottsága

2014.02.24.
Forrás: civek.ro

2014. február 21-én Székelyudvarhelyen ülésezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottsága. Az ülésen részt vett Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, és a párt több elnökségi tagja. 
Az újraalakult szakbizottsági ülésen a Mikó Imre Terv gyakorlatba ültetésének folyamatát elemezték, kitérve a Néppárt és az EMNT saját feladataira is a 2014-es esztendőben.
A Szakbizottság napirendjén a tisztújítás is szerepelt, amelynek eredményeképpen a vezetőség összetétele a következő: László János elnök, Orbán Mihály alelnök, Orosz Pál Levente titkár, Jakabos Janka és dr.Lázár Ede elnökségi tagok.
Az EMNT és a Néppárt közötti stratégiai együttműködés jegyében a Szakbizottság ellátja a Néppárt szakmai kabinetjének a feladatkörét is. Tevékenységét Mátis Jenő, az EMNT gazdasági ügyekért felelős országos alelnöke és Zatykó Gyula, a Néppárt gazdasági ügyekért felelős országos alelnöke koordinálja.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Megjegyzés
Több alkalommal is megemlítettük, hogy az autonómia kérdése nem kimondottan politikai vagy adminisztratív kérdés, hanem - első sorban - gazdasági. Itt és ebben pedig nincs párt alapú közelítés csak a piaci és a vidékfejlesztési irányvonalak! 
Azt is leírtuk már - több alkalommal is - ha a nemzetiek nem igénylik-keresik a polgáriak tapasztalatait, meglehet, hogy a nevető harmadiknak lesz sikerélménye...
A Mikó Imre Terv illetve az abba belevitt energia hamar széteshet, ha a szakosztály tevékenysége csak annyiból áll, hogy az addig jól és hasznosan tevékenykedő vezetőnő helyébe több férfit is ültetünk.
Jakabos Janka tevékenysége magas színvonalúnak tekinthető, még akkor is ha mostanság a más típusú tevékenységet is folytat...
Az hogy a tanács a polgáriaktól csak "átvette" a GV elnevezését még nem tudja betölteni tartalommal azt. Hasznos és építő jellegű lehetett volna másokat is bevonni a GV szakbizottságba...
Egy női ész és gondolkodás inkább volt hasznos mint az amúgy is nagyon elfoglalt milliomos üzletemberé, megyei tanácsosé vagy oktatóé ... Sajnáljuk a Jakabos Janka visszaléptetését! (Erdélyi Polgár)

2014. február 24., hétfő

Az erdélyi KKV-k helyzete: kihívások, megoldások – BGA konferencia Székelyudvarhelyen

2014.02.24. 
„Az erdélyi kis és középvállalkozások helyzete: kihívások, megoldások” címmel szervezett képzést, illetve konferenciát a Bethlen Gábor Alapítvány Székelyudvarhelyen, február 21-22-én. A Bethlen Gábor Alap Zrt. által támogatott rendezvény célja – a résztvevők szakmai tudása és személyes készségfejlesztése mellett – a kis és középvállalkozások közötti kapcsolati háló erősítése, a potenciális együttműködési lehetőségek feltárása, kamatoztatása és új ötletek generálása volt.
Az eseménynek a Küküllő Szálloda adott otthont, ahol több mint ötven Maros, Kolozs, Bihar, Kovászna és Hargita megyei vállalkozó vett részt. A rendezvényt László János, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki mint elmondta: a kis és középvállalkozások képezik a gazdaság motorját, ezért is fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessenek rájuk. Európa szerte körülbelül 23 millió ilyen vállalkozás működik, és ezek a cégek biztosítják a foglalkoztatottság 70 százalékát. Megtermelt jövedelmük pedig a közösségek számára is fontos, hiszen adók formájában gazdagítják a régiót, amelyben működnek.
A megnyitó után elkezdődött az előadások sorozata, elsőként Tordai György, a Corvinus Zrt. – vezérigazgatója a Corvinus Zrt. küldetéséről, befektetési ajánlatáról, a Corvinus Zrt. bevonásával elérhető előnyökről, valamint a befektetési folyamat lépéseiről tartott előadást.
Dr. Torda Márta, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető helyettese a Vidékfejlesztési Minisztérium és a határon túli magyarság közötti kapcsolatokról beszélt. Előadása során bemutatta a 2013-as szakmai programokat, támogatásokat, valamint az anyaországi és határon túli rendezvényeket is, majd a későbbiekben ismertette a 2014-re vonatkozó terveket.
Ezt követően Vagács István, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában a Wekerle Terv és a Mikó Imre Terv kapcsolódási pontjairól számolt be. A Wekerle Terv 2013-as intézkedési tervei között elsőként említette a Kárpát Régió Üzleti Hálózat tevékenységének fontosságát, ismertetve az irodák célcsoportjait, szolgáltatásait, sikertörténeteit. Előadása végén az idei évre tervezett szakmai programokat vázolta, többek között a Wekerle Köröket, üzleti fórumokat, gazdasági konferenciákat.
Kovács Áron, a Budapesti kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi osztályvezetője – A szakképzés átalakítása. Magyarországi tapasztalatok” – címmel tartott előadást a résztvevőknek. A duális szakképzés fontosságáról, a munkahelyteremtésről, versenyképességről, a tagországok szakképzési rendszereiről, majd a finanszírozási, és nem utolsó sorban a megvalósítás intézményi keretéről és a várható eredményekről beszélt.
A rendezvény második napján, szombaton tovább folytatódtak az előadások. Mátis Jenő, a BGA Mikrohitelezési RT vezérigazgatója, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket kiemelve a romániai adóügyi törvénykezés kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó, KKV-kat érintő problémákat.
Az előadók sorát Kedves Imre, a Hargita megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője nyitotta meg, aki a kis és középvállalkozásokat érintő főbb jogszabályi változásokról értekezett, rámutatva a pénzügyi régiós átszervezés okozta hátrányokra.
A soron következő Benedek Huszár János, a Sepsi Consult Kft. ügyvezetője „A vállalkozó és a közpénz” címmel a pályázatírás irányelveiről, a romániai közbeszerzési eljárások sajátosságairól és az önkormányzatok pályázási szokásairól tartott rendkívül érdekes előadást, melyet számos kérdés és hozzászólás követett.
A továbbiakban Tankó László, székelykeresztúri tejgyár igazgató, az Élő Szövet Alapítvány – Székelyudvarhely /Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet részéről pedig „A tej útja” elnevezéssel tartott bemutatót. A keresztúri tejfeldolgozó modelljét és marketing stratégiáját ismertette, majd a Fenntartható tudatosság- Tudatos Fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozta.
Végezetül szó volt az oktatási kínálat és a munkaerő-piaci kereslet találkozási pontjairól is Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában, aki Székelyföld humán oldali gazdaságfejlesztési koncepciójáról címmel tartott előadást. A székelyföldi szervezetek életciklusa modelljének ismertetése után a szervezeti vezetők képzésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondása szerint a szervezetek fejlesztése karöltve kell történjen a munkavállalók fejlesztésével, amelynek együttes eredménye a régió felemelkedése tud lenni.
Az előadások mindkét nap kötetlen beszélgetésekkel zárultak, amely keretében a résztvevők hozzászólhattak az elhangzottakhoz, illetve feltehették kérdéseiket az előadóknak. A hozzászólásokból kiderült: szükség van az ilyen jellegű konferenciákra és képzésekre, hogy a kis és középvállalkozások hozzáférhessenek azokhoz az információkhoz, lehetőségekhez, amelyek segítik működésüket, fejlesztéseiket.
Közlemény

Ellenpontok

2014.02.21.
Forrás: nol.hu

E címmel jelent meg az első erdélyi magyar szamizdat a Ceauşescu-kor legkeményebb időszakában, midőn még halvány reménysugár sem látszott arra, hogy a rendszer változni fog. De ezúttal nem e hősies kezdeményezés adja szösszenetem apropóját, hanem az, hogy mennyire frappáns ellenpontját képezte Gyurcsány Ferenc „évértékelője” Orbán Viktor immár bevett, szintetikus, azonos műfajú előadásának. Frusztráció, görcsös nagyotmondási igyekezet, erőlködés, demagógia, fröcsögés és személy elleni támadás egyik oldalon, magabiztos intellektuális fölény, jó kedély, derű a másik oldalon.
Előszeretettel vádolják Orbánt azzal, hogy évértékelő címen kampánybeszédet tart. Igen, így van. Azonban a kérdés nem az, hogy egy beszédnek mi a célja, hanem az, hogy mi a valóságtartalma. 
Márpedig Orbán beszédével kapcsolatban, mely logikus láncra fűzte fel az elmúlt négy év kormányzati törekvéseit, legfeljebb az a kifogás hozható fel, hogy nem adott választ a jogos bírálatokra (trafik-ügy, földügyi pályázatok, az új arisztokrácia erősítése a középosztály rovására, a kulturális finanszírozás problémái). De nem is ez volt a beszéd célja, hanem a saját tábor erősítése. 
A miniszterelnök rámutatott: a rendszerváltás utáni korszak, a posztkommunista rendszer csalódást okozott az embereknek, akik oly nagy számban szavaztak a Fideszre a legutóbbi választásokon, hogy e párt lényegében mandátumot kapott egy újabb rendszerváltásra. Orbán szerint éltek ezzel a lehetőséggel, átszabták a toldozott-foldozott kommunista alkotmányt, s megváltoztatták az alkotmány alatti közjogi szabályzókat is. Letették a voksot az önálló magyar fejlődés mellett, vállalták a konfliktust a globalizmus erőivel, beleértve az EU szemforgató bürokratáit és habzó álbaloldali gyűlöletkórusát (ez már a krónikás átfogalmazása, de nem áll szellemiségében távol Orbán bevallottan politikai korrektségre törekvő beszédétől), hazaküldték az IMF-et, megadóztatták a multinacionális vállalatokat és a bankokat, több ízben is érdemben csökkentették a szocialista-szabaddemokrata kormányzat alatt elszabadult rezsiárakat. 
Legfeljebb a (globális) jövőt illetően lehet vitánk Orbán optimizmusával, de ebben a tárgykörben sem fér kétség ahhoz, hogy mi a jobb Magyarországnak: a magát baloldalnak nevező bűnszövetség visszatérése vagy a jelenlegi kormány mandátumának meghosszabbítása. Borbély Zsolt Attila Székely Hírmondó

Ha Ti nem akartok engem ... Én viszont, akarlak Titeket!

Még iskolás korunkba olvashattunk ehhez hasonlót, de úgy néz ki nincs új a Nap alatt mert a történelem kereke újra odaforgott. ahol ezt igencsak észlelhetjük.
A sokéves színjáték után, végül is bebizonyosodott, hogy igencsak "a pénzről szólhat a fáma" 
A szövetségiek elutasítását követően igencsak felértékelődött a polgáriak támogatása... Csak nem a Kárpát-menti, hanem az anyaországi polgáriak támogatása értékelődött fel.
Kevesen tudják, hogy a nagyobbik kormánypárt is viselte az MPP utónevet is 1995 - 2003 között, amit aztán 2003-ban a Magyar Polgári Szövetség utónévre váltott.
Érdekes módon ennek ellenére az Erdélyben megalakult MPP-t már nem akarta a "kistestvérként" kezelni...
Egyes érdek- és percemberek révén pedig továbbra is elhanyagolta a kistestvért. Igaz ezek a percemberek azt is "vállalták", hogy "eltüntetik-megszüntetik" esetleg "beolvasztják" a polgáriakat, arra egyáltalán nem gondolva, hogy a polgári "kemény-vonalba" levők olyanok, mint a szálfa, amelynek évszázados múltja van...
A polgáriak körében is nagyon furcsán hangzott a tiszteletbeli elnöknek illetve a Parlament elnöknek, ama kijelentése, amelyet nem is olyan rég tett : ne bízzuk közösségi ügyeinket hűtlen vezetőkre 
Valószínű, hogy jobban oda kellett volna figyeljünk, hogy megértsük ki az, aki hűtlen és ki az, akire ne bízzuk magunkat vagy ügyeinket...
A hétvégén megjelent hírözönben magasan kiemelkedett az a hír, amivel az egyik pártelnök traktált bennünket, hogy felkéri a főnökét, hogy vállalja el az anyaországi felkínálást...
Jó ez vagy sem nem láthatjuk előre, de ha népközösségünknek sikerülne 3 EU-s helyet megszereznie , akkor már egy "új embert" is láthatunk munka közben... (GBI-EP)

Victor Ponta kormányra hívná az RMDSZ-t

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=159261&cim=victor_ponta_korm%E1nyra_h%EDvn%E1_az_rmdsz_t
2014.02.24. 
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök meghívná a bukaresti kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amennyiben a hetek óta tartó koalíciós válság nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépne a kabinetből – derült ki a politikus egy vasárnap esti nyilatkozatából.
Ponta az Antena 3 hírtelevízió műsorában elmondta: a PSD körül kialakított Szociáldemokrata Szövetség (USD) a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de számára nem jelentene gondot, hogy az esetleges kritikákat vállalva meghívja az RMDSZ-t is a kormányba.
A politikus szerint a társadalmi békének is jót tenne az RMDSZ kormányzati részvétele. Úgy vélekedett: azért is be kell vonni az ország legjelentősebb kisebbségét a politikai struktúrákba, hogy az ne radikalizálódjék.
Az RMDSZ szombaton még elzárkózott a kormányra lépésről
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy szombati sajtótájékoztatón újságírói kérdésre kijelentette, az RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Ponta miniszterelnökkel. Hozzátette, fel sem vetődött a szövetség kormányra lépésének a kérdése, erről az állandó tanács szombati ülésén sem tárgyaltak. Az elnök határozottan cáfolta a román sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a szövetség a kormányra lépésről tárgyal. Hozzátette, nem is hívták efféle tárgyalásra a szövetség képviselőit.
MTI

Gyergyócsomafalván három tanintézményt újítanak fel

2014.02.14. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Az Európai Unió által finanszírozott munkálatokra Márton László-Szilárd polgármester írta alá a kivitelezési szerződést.
A nagyközség tanintézményei az óvodától az iskolákig a Köllő Miklós Általános Iskolához tartoznak, a hat épületbe összesen 472 gyerek jár. A Tectum Company Rt.-vel kötött szerződés értelmében a 4-es számú, Faiskola felújítása, és bővítése, a 3-as számú, Szilágyi iskola felújítása, és a központi Nagyiskola elektromos hálózatának felújítása valósul meg az uniós pénzből. 
A központban lévő, Nagyiskolában a villamoshálózat felújítása után elvégzik a belső javításokat és meszelést. A Faiskola felújítási és bővítési munkálatai során az épület körüli területet is megemelik, hogy az alapot a fagy ne károsíthassa. A bejáratokhoz mozgássérült-feljáró építését tervezik, ugyanakkor a támogatás a fűtésrendszer cseréjére is vonatkozik. 
A Szilágyi iskolában megerősítik az épület alapját, kicserélik a padlózatot és a tetőzetet, illetve újra megnyitják a Töltés utca felőli, régi bejáratot.
Ebben a két iskolában nagyobb belső átalakításra van szükség, az előírásoknak megfelelően újra kell méretezni a tantermeket és új termeket is kialakítanak, a mosdók számát is növelni kell, ugyanakkor előtereket hoznak létre, hogy rossz idő esetén ott tölthessék a szünetet a gyerekek, és elvégzik az épületek hőszigetelését. Vincze Csilla marosvasarhelyiradio.ro

32 európai parlamenti képviselői helye lesz Romániának

2014.02.24. 
A romániai magyarság az ország lakosságának hat és fél százalékát teszi ki. A 2012-es parlamenti voksoláson az RMDSZ a képviselőházi voksok 5 egész 13 század százalékát, az EMNP a szavazatok 0 egész 64 század százalékát szerezte meg. 
A választási küszöb öt százalék volt.Winkler Gyula és Sógor Csaba szerepelnek a befutónak számító első két helyen az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáján – jelentette be Kolozsváron a szövetség állandó tanácsának ülése után Kelemen Hunor.
Az állandó tanács rangsorolta a befutó helyekre pályázó hat jelöltet, a rangsorban Winkler Gyulát és Sógor Csabát, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt követi. Az eredetileg negyedik helyre sorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy kerüljön a lista utolsó helyére. Az állandó tanács arról is döntött, hogy az RMDSZ folytatja tárgyalásait a Magyar Polgári Párttal az együttműködési megállapodásról. 
Az Erdélyi Magyar Néppárt nem akarja kockáztatni az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseletét, ezért a kialakult helyzetben nem indít saját jelöltlistát ugyanakkor felkéri a párt védnökét, Tőkés László EP-képviselőt, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért – jelentett be Toró T. Tibor, a párt elnöke.

Megtisztelő és felelősségteljes megbízatás – Winkler Gyula az RMDSZ listavezetője az EP-választáson

2014.02.24. 
Szombaton az RMDSZ Kolozsvári Ügyvezető Elnökségének a székházában tartotta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) EP rangsoroló ülését, a legutóbbi SZKT-döntés, illetve az Alapszabályzat értelmében. 
A többféle kritérium alapján megválasztott 32 tagú testület tagjai a 6 jelöltet egyenként meghallgatták. Azok előadták a megválasztásuk estén tervezett elképzeléseiket, majd a testület tagjai titkos szavazás alapján rangsorolták őket a következőképpen:
I. Winkler Gyula,
II. Sógor Csaba,
III. Vincze Lóránt,
IV. Eckstein Kovács Péter,
V. Hegedűs Csilla,
VI. helyen Antal Lóránt.
Gyakorlatilag az első 3 hely számít befutónak, ugyancsak a SZÁT hatáskörébe tartozik az RMDSZ teljes EP-jelöltlistájának az összeállítása, amit a következő SZKT-ülésen hagynak jóvá – tudtuk meg Bognár Levente Arad megyei RMDSZ elnöktől, a ki a szórványrégiónkat egyedül képviselte a SZÁT-ban. 
Az európai képviselet biztosítása a legfontosabb politikai célkitűzés 2014-ben az erdélyi magyarság számára, hangsúlyozta vasárnap dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula, EP-képviselő, az RMDSZ listavezetője a májusi uniós választáson.
Jövő szombatig az RMDSZ tárgyalásokat folytat az MPP-vel, melyeken Kelemen Hunor felhatalmazást kapott arra, hogy együttműködés esetén a lista harmadik helyét átengedje a polgáriak jelöltjének. Az első két helyezés azonban nem lehet alku tárgya, a választási listát pedig jövő szombaton, a marosvásárhelyi SZKT-n véglegesítik.
Az EMNP-vel való párbeszéd inkább sajtó általi üzengetés formáját ölti, mintsem konkrét politikai tárgyalásét.
Az erdélyi magyarság érdekképviselete akkor teljes, ha minden döntéshozatali szinten jelen van, a helyi és megyei önkormányzatokban ugyanúgy, mint a bukaresti törvényhozóban és az európai parlamentben. Az RMDSZ és a magyar közösség még a kilencvenes évek elején az európai utat választotta, éppen ezért „megtisztelő és ugyanakkor felelősségteljes megbízatás az újabb jelölés” szögezte le Winkler Gyula. Megtisztelő, mert ezáltal kollégái elismerésüket fejezték ki 7 éves EP-munkájával kapcsolatosan, s az uniós képviselet folytatására szavaztak.
Felelősségteljes, mert a következő években alighanem az uniós alapszerződések újratárgyalására kerül sor, ami azt is jelentheti, hogy el kell dönteni, hogy az Európai Unió a régiók és közösségek szövetsége lesz, ahol a polgárok által közvetlenül megszavazott EU-s parlamenté lesz a hatalom, vagy a kormányközi unió irányába halad, ahol 28 államfő vagy miniszterelnök dönt az európai polgárok sorsáról. A nemzeti kisebbségek sorsának EU-s szinten való szabályozása is terítéken van, ezért az erdélyi magyarságnak, Európa egyik legnépesebb nemzeti közösségének feltétlenül részt kell vennie a sorsdöntő vitákban, melyek alapvető feltétele az EP-s képviselet.
5 éves EP-mandátuma mérlegének bemutatása után Winkler Gyula az újabb mandátum célkitűzéseit mutatta be a sajtónak. Melyek közül a legfontosabb az erdélyi magyarság képviselete, defenzív és offenzív téren, vagyis eddig elért eredményei megszilárdítása, és további tervei megvalósítása. Egy másik fontos célkitűzés „Európa hazahozása”, vagyis az erdélyi magyarság tájékoztatása az EU-ban rejlő előnyökről, a fejlődési lehetőségek ismertetése. Balta János, Chirmiciu András nyugatijelen.com

Mérhetetlen luxusban élt a leváltott ukrán elnök - döbbenetes képek

Anne, 2014. Feb. 22.
Hihetetlen körülmények között élte mindennapjait a szombaton leváltott és elmenekült urkán elnök, Viktor Janukovics. A szimpatikus luxusvilla egy pazar birtokon található, sok-sok nélkülözhetetlen kiegészítővel. Elképesztő luxus állatkerttel, medencével, luxusautókkal, cirkálóval és arany wc-kefével. Értelmetlen költekezés, megalománia képekben.
A ház, ahol el lehet férni


néhány csónak, ha úgy alakulna


egy szolidabb bárka


a négykerekű flotta


néhány oldsmobil, azokra a napokra


autók, motorok felirattal, hogy könnyebb legyen reggel a választás


egy 1kg-os aranyérme


néhány arany hrivnya, ha mégis hiperinfláció lenne


egy ízléses nagyméretű ló, fehér színben


állatkert a tuják mellett


kisméretű udvari benzinkút


szauna, monogrammal


medence, halacskákkal


boxring, ha úgy alakulna


üvegház


golfütő, monogrammal


wc, arany wc-kefével, a műanyag gyorsan elhasználódik


a kecó madártávlatból


Képek forrása: itt

2014. február 23., vasárnap

Növekedés vagy fejlődés?


Már a kifejezés is félrevezető: uniós fejlesztési források. Az EU e metaforában bővizű forrásként jelenik meg, amely megtermékenyíti szikkadt, kiaszott intézményeinket. Ezért nem árt emlékeztetni arra, hogy ez a forrás az adófizetők, köztük a hazai adófizetők zsebéből ered. Bízom benne, hogy hála a hazai pályázók kiváló felkészültségének, a magyar bürokrácia legendás rugalmasságának, kormányunk fejlesztési stratégiájának, mi, magyarok valóban nyertesei vagyunk az összeurópai újraelosztásnak. Hiszem, hogy az újra elosztott pénz oda kerül, ahol a legnagyobb szükség van rá, de mégis. Jó tudni, hogy nem kegyként kapjuk, hanem elvileg visszakapjuk. És amennyit nyerünk az üzleten, annyit el is vihet a többszintű döntéshozatal nehézkessége. 
A döntéshozók és az érintettek közötti távolság növekedése még akkor is akadályozza a demokratikus részvételt a célkitűzés és az ellenőrzés folyamatában, ha az érdemi döntések a hazai minisztériumokban születnek. Ugyanis a hivatkozás a brüsszeli elvtársak elvárásaira elnémítja az okvetetlenkedő laikust, inunkba száll a civil kurázsi.
Unió adta, unió elvette, áldassák érte az unió neve. De már hogy fejlesztési? (Tudniillik a forrás.) Ahhoz jó volna tudnunk, hogy merre vezet a fejlődés útja. Sodródó külpolitikánk, jövőfelélő gazdaságpolitikánk, antiszolidáris társadalompolitikánk, nem létező foglalkoztatáspolitikánk, alapjaiban elhibázott oktatáspolitikánk tévútjait európai közreműködéssel finanszírozni, bizony, nem sok haszonnal kecsegtet. Étvágygerjesztőt a szorulásos betegnek!
De ha belegondolunk, támadhat még súlyosabb, elvi természetű kétségünk is eme "fejlesztési forrásokat" illetően. Mintha visszaköszönne új alakban, trendi, eurokonform álruhában az államszocializmus gazdaságtörténetéből jól ismert, úgynevezett puha költségvetési korlát tünetegyüttese. Ahol a kórokozó éppen a döntéshozók voluntarizmusát kiszolgáló források látszólagos ingyenessége volt. Semmire sincs pénz. Csak arra, amire mi akarjuk. Szépen kérjetek!
Egyszer már a fejlődés akadályának bizonyult Kelet-Közép-Európában az erőltetett - külső vagy elkülönített forrásokból finanszírozott - fejlesztés. A felfelé ívelő gazdasági mutatók bűvöletében egy hosszú korszakon át nem vettük észre (nem volt szabad észrevennünk), hogy a növekedés nem társadalmi-gazdasági erőforrásaink javuló minőségének, nem is jobb kihasználásuknak köszönhető, hanem a termelésbe vont kapacitások bővítésének - kerül, amibe kerül. Látva a mindent elborító, kétes hasznú informatikai beruházások, a semmilyen számítással alá nem támasztott metró- és autópálya-építések, a multiknak nyújtott kedvezmények, valamint a fejlesztési döntéseket nyomon követő iroda- és gépkocsipark-bővítések sorsát, lehetetlen nem gondolni arra, hogy fél évszázadon belül másodszor csapjuk be magunkat. Fejlődésnek könyveljük el a gazdaságtalan, extenzív növekedés eredményét.
Valamivel gyakorlatiasabban: Magyarországon ma - elemi működési és amortizációs költségeik fedezete híján - haldokló, rohamosan leépülő intézményeket ingerel, aláz porig és kényszerít pótcselekvésre az uniós fejlesztési forrásokért folyó verseny. Tisztességes fizetést nem adhatunk (a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális szakmákban, a közművelődés területén), nélkülözhetetlen állások maradnak betöltetlen, alapfunkciók ellátatlan, ellenben dől a pénz olyan hardverekre és szoftverekre, tapasztalatcserére, minőségbiztosító rendszerekre, infrastruktúrafejlesztésre, amelyekre kizárólag azért pályázunk, hogy a pályázati cél teljesítésének lepapírozása után elcsenhessünk valamit valóságos tennivalóinkra. Ez kész őrület.
Tovább mélyíti a szakadékot a fejlesztési és működési források között az az egyszerű, de eddig figyelmen kívül hagyott összefüggés, hogy az új fejlesztések nyomán rendszerint megnövekednek az adott terület vagy ágazat működési költségei, így a gyarapodás folytonos elszegényedéssel jár, amit csak újabb fejlesztési pénzek megszerzésével és eltérítésével lehet ellensúlyozni. Így zajlik az országos fejlesztési pilótajáték, magán- és közszereplők, for- és nonprofit szervezetek részvételével.
A pénzek eltérítésének útját vizsgálva azonban úgy találjuk, hogy a fejlesztéseknek vannak nettó nyertesei. Egyrészt minden uniós fejlesztés körül, mint eső után a gomba, elszaporodnak a pályáztatásból, pályázatírásból és -figyelésből, elszámolásból, kijárásból és odaítélésből élők. Sok kicsi sokra megy: hihetetlenül sokba kerül újdonsült eurokráciánk kistafírozása. Másrészt bármi legyen is a pályázati cél, a sikeres pályázat költségvetésében zömmel olyan berendezések, építmények és utazások szerepelnek, amelyek többségét nemzetközi informatikai, elektronikai, közlekedési stb. cégektől kell beszerezni. Magyarán: a támogatás nagyobbik része visszafolyik oda, ahonnan jött. Gondoljátok meg, proletárok (pardon: kedvezményezettek)!
Az eddigiekből talán kitűnt, hogy számomra nem az a fő kérdés, hogy mire költjük az uniós forrásokat, hanem hogy hogyan. Mégis, ha a támogatásért versengő ágazatok és programok között rangsort kellene felállítanom, az alábbi okoskodásból indulnék ki. Részvételünk az uniós újraelosztásban részét képezi a szakértők többsége szerint túlzott mértékű hazai újraelosztásnak. Természetesen nem az újraelosztás nagyságrendje túlzott, hanem a nemzeti jövedelem alacsony, és még alacsonyabb az itthon maradó része. Minél alacsonyabb, a közszegénység annál több terhet ró az államra, azaz növekszik az újraelosztásra nehezedő nyomás, miközben egyre kevésbé van mit elosztani. Ezért éles különbséget tennék kétféle fejlesztés között.
Az egyik fajta további közkiadásokat gerjeszt. Legjobb példa erre az olyan beruházásoknak nyújtott támogatás, amelyek fokozott környezetterheléssel vagy a hazai vállalkozásoknak a hazai piacról való kiszorulásával, következésképp a munkanélküliség növekedésével járnak. De idesorolnám a fedezetlen működési költségekkel járó vagy további elkerülhetetlen infrastrukturális igényeket gerjesztő fejlesztéseket is. Továbbá azokat, ahol fejlesztés címén munkakultúrát "váltanak ki" műszaki berendezésekkel, mondjuk iskolabuszra költenek, hogy elbocsáthassák a helyi iskola pedagógusait. Ilyen célokra egy vasat se adnék.
A másik fajta fejlesztés a közkiadások csökkenését, vagy a helyi kulturális és természeti források teljesítőképességének tartós növekedését ígéri. Ilyen a betegségmegelőzés, a környezetvédelem, energiatakarékosság, szakképzés, közoktatás, tudományos kutatás stb. Ha volna egy csöpp eszünk, kizárólag ezekre költenénk.
De talán még ennél is fontosabb a pályázatok léptéke. Itt nagyon is bejön a korában már említett forrásmetafora. A fejlesztési források hatása tényleg olyan, mint az öntözésé: akkor a leghatékonyabbak, ha szinte csepegtetik őket, és a legközelebb viszik a veteményhez. Ellenben minél nagyobb egységekben érkezik, annál nagyobb a veszteség, a pocsékolás. Ehhez képest az uniós gyakorlat a nagy összegű pályázatokat, a nagy léptékű beruházásokat részesíti előnyben, és a kicsiket vagy formálisan kizárja, vagy esélytelenné teszi. Érthetetlennek kellene mondanunk ezt az eljárást, ha nem értenénk a bürokrácia logikáját. Kisszámú, nagy összegű pályázat = kevesebb gond, látványosabb eredmény, jobb píár. S a nagy pályázatok nyertesei éppen a tőkeerős, politikailag befolyásos társadalmi szereplők lesznek. Végül, de nem utolsósorban, a nagy összegek kis részleteinek felhasználása gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Sokan élnek ebből, s a pártok választási kampányának finanszírozására is jut szépen belőle.
A szerző író, politológus

Az ökopolitika és az emberi lépték

Orosz István írása
Amikor egy amerikai újságíró egyszer megkérdezte Gandhitól, hogy mit gondol a civilizációról, Gandhi azt válaszolta: -Az bizony remek ötlet lenne. Gandhi magatartásában két elem tunik meghatározónak: az egyik a vallásos értékek szekularizációjának szorgalmazása, a másik a modernizációs hatások kritikai átszurése a helyi civil autonómiákon.
Gandhi számára az ember és a társadalom vallásos illetve szekularizált megközelítése nem jelentett szükségképpen ellentétet. Az o fölfogásában a vallásos értékek szekularizálhatóak a spiritualitáson keresztül. A ’politika spiritualizálásán’ azt értette, hogy „a spiritualitás áthatja a mindennapi élet minden területét, beleértve a politikát is, és ennek kell az emberi élet alapját alkotnia”. A spirituálist olyan szubsztrátumnak tekintette, amely az egyéni élet valamennyi területét irányítja, és hangsúlyozta, hogy a vallásos értékek kifejezése elválaszthatatlan a kulturális, politikai és társadalmi értékek kifejezésétol. Gandhi a vallást és a vallásos identitást nem tekintette kizárólagosan egyéni, inpiduális tartománynak, de nem tekintette pusztán a társadalmi vagy politikai cselekvés kizárólagos alapjának, ösztönzojének sem.
Ebbol következoen Gandhi vallásfelfogása nem korlátozódott egyetlen adott vallási gyakorlatra vagy hiedelemkészletre, amelynek elveit szent szövegek tartalmazzák. Gandhi számára a vallás igen változatos lehetoségek forrása volt, egyszerre formája és tartalma a társadalmi, kulturális és politikai identitás kifejezésének. „Vallásfelfogása tehát mélyen ahistorikus, korlátok nélküli, antitradicionalista, antifundamentalista és liberális volt, és nem tett erofeszítéseket arra, hogy a szent szövegeket illetve vallási tradíciókat azok eredeti kontextusában, dogmatikusan értelmezze.” Ez a rugalmas és rendszertelen megközelítés lehetové tette Gandhi számára, hogy rendkívül különféle vallásos, kulturális és filozófiai hagyományokhoz kapcsolódjék, és úgy határozza meg a vallást, mint társadalmi, kulturális és politikai értékek kifejezodését.
Ez a beállítódás igen termékenynek bizonyulhat a civil cselekvés és a civil létezés számára egy olyan világban, ahol az emberiség túlnyomó többsége számára a vallásos értékek az emberi létezés magját jelentik.
A modernizáció hatásainak megszurése a civil autonómiákon keresztül
Gandhi ideális társadalmában a hagyomány, a politika, a gazdasági és a társadalmi viszonyok valamint az autonómia szorosan összefüggnek, ami azonban szerinte (a korabeli India tekintetében) csak igen múlékony módon állhat harmóniában a modernizációval. Azzal, hogy a kötelességek elsobbségét hangsúlyozta a jogokkal szemben, arra törekedett, hogy átalakítsa az egyéni és társadalmi közötti kapcsolat modern fogalmát. A modernizációt azért bírálta, mert az megszuntette „az emberek egymás iránti kötelességérzetét”, és olyan társadalmat szorgalmazott, ahol „az emberek közösségei ismerik egymást és törodnek egymással, és az egyes közösségek tagjai fölismerik, hogy mennyi mindennel adósai egymásnak.”
Gandhi megkérdojelezte a köz- és magánszféra modern elválasztását is, ahol az erkölcs a magánszférához tartozik, míg a gazdasági választás és a politikai szabadság a közszférához. Számára „a modernitás ígérete, hogy megszabadítja az embereket a tradicionális gyakorlatoktól, mindössze annyit jelentett, hogy ezen túl az emberek mind inkább láthatatlan és ismeretlen cselekvok hatásainak lesznek kitéve”. Megkérdojelezte a modernizáció által biztosított autonómia valódiságát, s ragaszkodott hozzá, hogy a modernizáció erkölcsi árát minden egyes esetben számítsuk be az általa esetlegesen biztosított újfajta autonómia költségeibe. Gandhi arra is állandóan emlékeztetett, hogy „a gazdaság nem csupán az emberek gazdasági szükségleteire van kihatással, hanem számos más egyéb nem-gazdasági szükségletre is”.[1]
Az ökopolitika és az emberi lépték
"A gonosz gyozelméhez nem kell más, csak hogy a jó emberek ne tegyenek semmit."
Edmund Burke)
Gandhi tehát mindenhol, minden síkon, az élet minden szegletében az emberi léptéket kereste, mert az ember csak azért vállalhat felelosséget, ami arányos hozzá, ahogy azt József Attila is szerette volna: „egy világot, amely arányos hozzám”. És van-e annál nagyobb baj világunkkal, hogy nem arányos, hogy nem emberi léptéku?
Ha a közéletet nézzük: nem azt látjuk-e, hogy mértéktelenül elrugaszkodott megnyilvánulások reagálnak mértéktelenül elrugaszkodott megnyilvánulásokra?
Ha a mindennapi kultúrát: nem sértodött, agyonfrusztrált honfitársainkba ütközünk-e nap mint nap az utcán, a villamoson, a metrón, és szó szerint ütközünk, testtel, fizikailag, mert a másik tekintetbevétele nem szokás?
Ha a tömegkultúrát: nem a minden rendu és rangú szélsoségek féktelen tobzódása virul-e, szégyentelenül?
Ha az oktatást: nem a tanári hivatás, az iskola mértéktelen elszegényedése, elsivárosodása zajlik-e éppen?
Ha a társadalompolitikát: nem az elviselhetetlen társadalmi különbségek kialakulása jellemezte-e az elmúlt évtized gazdasági folyamatait?
Ha az igazságszolgáltatást: elítéltek-e bárkit is komoly politikai vagy gazdasági mulasztásért, bunért széles e hazában a rendszerváltozás óta?
Ha a médiát: van-e legalább egyetlen, független, a mértékadó, kiegyensúlyozott, színvonalas tájékoztatást rendszeresen muvelo napilapunk? Van-e a köz érdekeit kelloképpen szolgáló közszolgálati rádiónk és televíziónk?
Ha a környezetünket: hány elhanyagolt épület, parlagon maradt termőföld, haldokló erdő, szennyezett folyóvíz vár emberi gondoskodásra?
Az emberi lépték kialakítása, helyreállítása, megorzése és ápolása mindennapi teendo. Ha van az ökopolitikának alapelve, ez az. Hiszen a görög ’oikosz’ szó házat, háztartást jelent, az otthonát építo, megélhetésérol tudatosan gondoskodó lény élohelyét. Tesszük is ezt persze, ám többnyire és általában csupán a magunk javára. Házunk táját csinosítgatjuk, kertjeinket gondozzuk, autónkat suvickoljuk. S közben a világ körülöttünk lebomlik. Az utak lassan járhatatlanok a kátyúk és a forgalom miatt, a parlagfu elborítja az országot, a megtermelt gabonát nincs hová elhelyezni, és az érettségi tételeket ellopják a gyerekeink elol. A másik háza tája már nem a mi dolgunk.
Mutogatni pedig egymásra mutogatunk. Mindig a másik a hibás, mindig a másiknak kellene lépni, alkalmazkodni, kitérni, visszavonulni, belátni, bocsánatot kérni. Alázat nélküli világ.
Az emberi lépték elso feltétele az alázat. Gandhi tudta ezt. De tudjuk-e mi is? Tudjuk-e, hogy a változás mi magunk vagyunk, mi magunk lehetünk? Tudunk-e hinni benne? Jövonk és gyermekeink jövoje ezen az egyszeru hiten múlik. Ami választás kérdése. Tudjuk-e az emberi léptéket választani?
--------------------------------------------------------------------------------
[1] Abdullahi An-Na’im: Religion and Global Civil Society címu írása alapján (Global Civil Society 2002, Oxford University Press, 2002. pp. 55-77.)