A napokban az erdélyi magyar sajtót megtöltötte Borboly Csaba nagyszerû brüsszeli sikereinek a híre. Nem egy sajtóorgánum szó szerint átvette a megye “sajtószolgálata” (azért idézõjelben, mert ilyen intézménye a megyei önkormányzatnak nem létezik) közleményét, ami így kezdõdik:
“A kisebbségi nyelveken képzést nyújtó egyetemek, a sajátos helyzetben lévõ régiók segítésére irányuló programok kidolgozásának, a mobilitás kétirányú jellegének fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Borboly Csaba Brüsszelben január 30-án, a Régiók Bizottsága (RB) 105. plenáris ülésén.” Ha pedig valaki azt gondolná, hogy ez nem fokozható, akkor téved, ugyanis a következõ hírek már úgy kezdõdtek, hogy az európai jogrend részei lesznek Borboly Csabának az erdõgazdálkodásra vonatkozó javaslatai.
Aki “ismeri a céget”, az tudja, hogy egy õstehetséggel van dolga, akihez képest Háry János egy gyenge kis amatõr, tehát egy legyintéssel elintézheti az egészet. Vannak ellenben elég sokan, akik rózsaszín szemüvegen keresztül látják az Elnök Urat, avagy egyszerûen ki vannak éhezve a jó hírekre, azoknak javasolom, hogy olvassák tovább az alábbiakat.
Nézzük elõször az oktatási témát. Egy közel hat oldalas dokumentumról van szó, amiben van egy bekezdés, ami így szól:
„Emphasises that in a multilingual and multi-ethnic Europe, higher education institutions offering educational opportunities in more than one language, including minority languages, can play a very significant role, given that in such multicultural environments students can learn at least two European languages, thus helping to make these institutions attractive for mobile foreign students.”
Azaz: azok az egyetemek, amelyeken több nyelven – köztük kisebbségi nyelveken – folyik oktatás fontos szerepet játszhatnak, mert az a tény, hogy ott a diákok minimum két európai nyelvet tanulhatnak, vonzóvá teheti azokat a külföldi diákok számára.
Ennyi. Ez egy vélemény, s ha netán igaz lenne, akkor két szempontból érinthetné az erdélyi magyar közösséget:
1. A fiataljaink ha külföldre mennek egyetemre, akkor elõnyben részesítenek olyan oktatási intézményeket, amelyeken több nyelven folyik képzés.
2. Az Erdélybe tanulni jövõ külföldi diákok inkább választják a több nyelven oktató Babes-Bolyai egyetemet, mint teszem azt a magyarul oktató Sapientiát.
Ugyan ott van benne az a betoldás, hogy “köztük kisebbségi nyelveken”, de azzal vagy anélkül, az ég egy világán semmiféle elõnyt, hasznot, segítséget, vagy bármi más pozitívumot nem jelent az erdélyi magyar közösség számára. Tipikus példa a jó önreklámra: a közpénzbõl fizetett sajtós magán-hadsereg elárasztja “hírekkel” a szerkesztõségeket, azok meg csak úgy, rutinból továbbkürtölik a nagy gyõzelem hírét, ezzel jó szolgálatot tesznek Borboly Csabának (miközben saját szakmaiságukról is kiállítanak egy nem túl hízelgõ bizonyítványt – tisztelet a ritka kivételnek).
S hogy még tisztábban lássunk a kérdésben, a dokumentum egészében a szívünknek igazán nem kedves multikulturalizmust dicsõíti, illetve többek közt arról szól, hogy az EU-n kívüli országok tehetséges fiataljai miképpen csábíthatóak az EU-tagországok egyetemeire.
Az európai jogrend részévé válás kapcsán meg azt kell tudni, hogy a Régiók Bizottsága (ennek tagja megyénk elnöke, s ez fogadta el a javaslatait) az Európai Bizottság (az Unió kormánya) mellett mûködõ egyfajta tanácsadó testület, aminek a véleményét bizonyos esetekben ki kell kérje a Bizottság. Olyan kötelezettsége ellenben nincs a Bizottságnak, hogy ezt a véleményt figyelembe is kell vegye, tehát elfogadhat a Régiók Bizottsága egy vélemény-tervezetet 110%-os szavazattöbbséggel is, az még igen távol áll attól, hogy ama véleményben foglalt javaslatok az európai jogrend részei legyenek.
(megjelent a Gyergyói Kisújság mai számában)
