2014. február 07.
Paks 2. árából az összes családi ház tetejére napelemet lehetne szerelni, amivel 30 évig minden háztartás ingyen juthatna áramhoz!
Mennyibe kerül Paks, mennyit termel paks?
Paks 2. költsége: 3.700 milliárd – csillagos ég! A Margit híd, vagy a 4-es metró költségeit alapul véve ez nálunk simán lehet akár 10 000 milliárd is, nem beszélve a járulékos költségekről, pl. atomhulladék-temető építés és karbantartás sok száz évig, vagy pl. a maximális termelőkapacitásnak megfelelő, gyors reagálású tartalékerőmű építési kötelezettség.)
Paks 2. termelése: évente kb. 17.000 GWh termelést várhatunk tőle. (1,2x annyit mint a meglévő reaktoroktól) (forrás : http://www.atomeromu.hu/uzemeltetesi-mutatok )
Mennyi napelem jönne ki ugyan ennyiből?
A napelem ára kb. bruttó 500 ezer Ft/kW, tehát 500 millió Ft /MW, tehát 3700 milliárdból 7400 MW, vagyis 7.4 GW napelem jönne ki!
7.4 GW napelem egy év alatt 7400- 8.800 GWh áramot termelne! Tehát Paks 2. kb. felét megtermelné környezetbarát módon, sugárveszély, nukleáris kockázat nélkül! Ennyi pénzből tényleg minden háztartás ingyen juthatna áramhoz. Na de mennyi ez egy háztartásra lebontva? A 4 millió háztartás között egyenletesen elosztva 2 kW-os napelemes rendszer jönne ki. Ez 12-15 m2 felületet jelent, és kb. havi 10.000 Ft-os villanyszámla erejéig tudná kiváltani ingyenesen minden egyes háztartás fogyasztását.
Paks kis helyet foglal el, de hol férne el ennyi napelem?
1 MW napelem 2 ha területet foglal el földre telepítve, tehát 1GW 2000 hektár területet foglalna el. 7,4 GW pedig 14800 hektárt, vagyis 148 négyzetkilómétert foglalna el. Egy negyed Baltonnyi területet. Ez a terület kihasználatlan tetőfelületek formájában rendelkezésre áll! Tehát 1 m2 területet sem kellene elvenni a természettől.
Paks üzemidejét kb. 30 évre tervezik, mennyi ideig jók a napelemek?
Egy jó minőségű mai napelem ma már 30 évre rendelkezik garanciával! Az élettartalma ennél még hosszabb!
Paks éjjel is termel, a napelem meg csak akkor, ha süt a nap. Mi lenne velünk éjszaka?
A 90-es években Németországban már kidolgozták a hálózatra visszatáplálás rendszerét. Azóta mindenhol elterjedt. Lényege, hogy amikor süt a nap, akkor a napelem a megtermelt energiát feltáplálja a villamosenergia hálózatra. A hálózat egy végtelen, ingyen, tároló a háztartás nézőpontjából, ahonnan éjjel is visszaveheti a nappal megtermelt áramát. A hálózat természetesen nem tárol, arra nem képes, csupán elviszi az áramunkat egy másik háztartáshoz, akinek éppen szüksége van rá. Pl. a szomszédhoz, aki éppen bekapcsolta a klíma berendezését. Amikor pedig visszavesszük az áramot, akkor ugyan így más által megtermelt áramot kapunk vissza. Ha mindenkinek csak napelemmel termelne áramot, csak amikor a nap süt, akkor ez a rendszer nem működne. Tehát szükség van éjjel is működő erőművekre. (szél, hő, vagy akár egy sokkal kisebb atom) Éjjeli, vezérelt áram azért van, mert a centralizált óriás erőműveket nem lehet leállítani, és akkor is egy csomó áramot termelnek, amikor nincs rá szükség Ebből kifolyólag ezekben az időszakokban alacsonyabb árral ösztönzik a felhasználókat a fogyasztásra. Érthető módon tehát ennél sokkal gazdaságosabb és környezet-barátabb megoldás lenne sok kicsi, decentralizált erőművel kielégíteni hazánk energiaigényét, és csupán az éjjeli kisebb igényre méretezni a non-stop működni tudó erőműveket.
Ódzkodunk az atomenergiától a nukleáris balesetek és a sugárzó veszélyes hulladékok miatt. Milyen veszélyes hulladék marad a napelemek után?
A mai népszerű és elterjedt ún. polikristályos napelemekben már nincs mérgező anyag. A vékony-réteges technológia egyes típusaiban volt rákkeltő Kadmium, de szerencsére ezek már nem terjednek, gyártásuk jelentősen megcsappant amikor a kristályos napelemek ára és gyártási költsége lecsökkent.A napelemek újrahasznosítása a következő módon zajlik: először a modulokat szétbontják. Eltávolítják az üveget és a fém keretet, melyek minden további nélkül újrafeldolgozhatóak. A szendvicsszerűen, különböző műanyag fóliák közé laminált szilicium cellák újrafeldolgozása egy termikus eljárást dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy 450 fokos, folyékony halmazállapotban levő finom szemcsés homok ágyba teszik az említett laminátumot. Ebben a berendezésben kétféle dolog történik. Egyrészről elégnek és elpárolognak a műanyag rétegek (ethylene vinyl acetate, vagy EVA), másrészről lemaródik a szilicium ostyákról a bevonati réteg, így a cellákban levő szilicium alapanyag megtisztítva és elkülönítve rendelkezésre áll újabb cellák gyártására.
Összefoglalva tehát mindössze egy vékony műanyag fólai vész kárba az újrahasznosítás során.
ajánlott oldalak:
