Deviszont – most már helyes

magyarnyelvdeviszontmegjelenés

2014.03.12. | Kossuth Rádió | 

Hosszas konzultáció után a a magyar nyelv nagy szótárának új kötetének szerkesztői úgy döntöttek, akárcsak az ámde, a deviszont is helyes kifejezés. Hatalmas szöveggyűjteménnyel tudják alátámasztani igazukat. Hivatalos lesz a "deviszont" - a korábban helytelennek tartott szó bekerült a magyar nyelv nagyszótárának új kötetébe. A magyar nyelvtudomány legnagyobb vállalkozása 150 éve tart, a végére érni pedig nem nagyon lehet, mert mire eljut a z betűhöz, már teljesen másként beszélünk majd. Ittzés Nóra, a szótár szerkesztője, Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője a Napközben hétfői adásában elmondta, több százmillió szövegszóból álló szöveggyűjteményük és a benne található adatok jelentésbeli és nyelvtani elemzésével készítik el szótárcikkeiket. Olyan információk kerülhetnek be így a kötetbe, amelyeket a szöveggyűjteményükben fellelhető adatokkal alá tudnak támasztani. A "deviszont" szótárba kerüléséről az osztályvezető azt mondta, egészen 240 évre visszatekintve, tehát Kazinczy Ferenc korától vizsgálták az adatokat, Arany Jánoson keresztül Krúdy Gyuláig, és azt látták, hogy ez egy használt, létező forma, így nem bírálhatták felül. Számos kötőszó alakult ki egyébként egymás mellett álló szavakból, hasonló vagy éppen ellentétes jelentésűekből. Hozzátette: például az "ámde" kifejezés esetében is fel lehetne vetni a deviszontra vonatkozó kérdést, hogy helyes-e. A szótárkészítők döntése csak arra vonatkozhatott, ezeket a kifejezéseket önálló címszóvá teszik-e, és a szakértőikkel folytatott alapos konzultáció után úgy határoztak, hogy igen. Az indokok közé tartozott, hogy az ilyen típusú szavak általában összetétellé válnak, egy hangsúllyal mondjuk, jelentésük pedig nem teljesen felel meg a különálló tagok jelentésének, vagyis nem mindig vezethető le egyenes vonalúan belőle. A szótár korpusza, vagyis a felhasznált szöveggyűjteménye 1772 és 2000 közti adatokat dolgoz föl. Jelenleg folyik a korhatáremelés, a cél, hogy ezt kitolják 2010-re.

Egy-egy szócikk elkészítésekor - amelynek számos jelentését kell szétválogatni - akár több ezer adatot is át kell nézniük, alaposan átvizsgálniuk, vagyis nagyon időigényes, aprólékos munkáról van szó. Világszerte minden ilyen nagyszótár elkészítése sok évtizedbe telik - tette hozzá Ittzés Nóra.
Wacha Imre nyelvész szerint a nyelv mindenképpen változik, mert változik az a társadalom és kultúra, amelyet a nyelv valamilyen formájában közvetít. A nyelv kifejezőeszköz, minden körülmények között valamilyen szituációban használatos - ezt a helyzetet valamint a benne megszólaló személyt és partneréhez való viszonyát jellemzi és mutatja be. Wacha Imre tehát, mint mondta, nem tud mereven jó és rossz kategóriákban gondolkodni. Úgy véli, bizonyos esetekben jó, bizonyos esetekben rossz, máskor csak „elmegy" az adott nyelvhasználat.
A nyelv rétegződik, akárcsak a társadalom, ezért például a közrádió riporterének mint a nyelvi közösséget képviselő személynek nyelvhasználatában elegánsnak és kultúraközvetítőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy sokkal kevesebb henyeség, lazaság engedhető meg a rádió nyelvhasználatában és kiejtésében is, mint akár a hétköznapok bármely pillanatában.
A Kossuth Rádió riportja ide kattintva hallgatható meg.