OROSZ JUDIT 2014. március 11., kedd
Öt év után ismét megnyílnak az európai választások szavazóhelyiségei, amelynek eredményeként júliusban 751 európai – köztük 21 magyar - képviselő kezdheti majd meg munkáját. Magyarországon nyolcmillióan szavazhatnak majd a bejutó pártokra.
A tét óriási, hiszen a legeredményesebb politikai többség lesz jogosult a következő öt évben az uniós szakpolitikák irányítására.
A jelenlegi parlamenti ciklus munkája azonban még közel sem zárult le, hiszen többek között olyan – ebben a ciklusban „tető alá hozandó”- témák vannak még napirenden, mint az egységes bankszanálási mechanizmus, bankunió, hitelgaranciák, távközlési csomag, adatvédelem, termékbiztonság, kikötői szolgáltatások, vasúti közlekedési csomag és az egységes európai égbolt csomag. A Lisszaboni Szerződés egyik fő célkitűzésének megvalósulásaként az Európai Parlament szava egyre hangsúlyosabb szerephez jut a döntéshozatali folyamatban, így a parlamenti választások nagyban meg fogják határozni, hogy merre veszi Európa az irányt. Gondoljunk csak az európai válság uniós kezelésére.
A Lisszaboni Szerződés változást jelent a Bizottság elnökének megválasztása terén is, mint ahogy azt már korábbi cikkünkben említettük. A szerződés értelmében az Európai Tanács a választások eredménye tükrében fog javaslatot tenni a Bizottság új elnökének személyére, akit az Európai Parlament abszolút többséggel kell, hogy megválasszon. Az új rendszer egyik értelmezése szerint ez jelentheti azt, hogy az Európai Tanács a legtöbb szavazatot összegyűjtő párt jelöltjét javasolja majd. Az európai pártok ennek érdekében választási kampányuk során csúcsjelölteket állítanak, akiket az Európai Bizottság élére szánnának. Más értelmezés szerint viszont jelentheti akár azt is, hogy az lehet a győztes, aki képes lesz a választások után elnyerni a megalakult Parlamentben a többség szimpátiáját. A választások eredményétől függően izgalmas versengésnek nézünk tehát elébe.
Forrás: Európai Parlament
Szakértők szerint a szocialisták vagy a néppártiak jelöltjéből kerülhet ki Barroso utóda. A Policy Solutions felmérése szerint az Európai Szocialisták Pártja lehet a befutó a májusi választásokon. Az elemzés alapján húsz év után először van esélye a szocialistáknak a konzervatívok (Európai Néppárt) megelőzésére. A válság elhúzódása miatt az euroszkeptikus erők előretörésére is számítani lehet. Egyes elemzők szerint az európa-ellenes pártok még akár a képviselői helyek negyedét is megszerezhetik. A választás legnagyobb vesztesei a konzervatívok és liberálisok lehetnek.
Csúcsjelöltek
Március 7-én az Európai Néppárt - Dublinban tartott kongresszusán - a volt luxemburgi kormányfőt, Jean-Claude Junckert jelölte a Bizottság élére. Nem kisebb személytől kapott támogatást, mint Angela Merkel német kancellártól. Juncker évekig vezette az euróövezeti csoport (Eurogroup) munkáját, így Európa-szerte jól ismert személyiség. A párton belüli legnagyobb versenytársa a belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Michel Barnier volt. Juncker, aki „igazi európainak" vallja magát elmondta: „Hídépítő, konszenzusteremtő motor” szeretne lenni Európában. Úgy véli, hogy volt ugyan néhány mellékvágány, a válságkezelés mindazonáltal összességében megfelelő alapokon nyugodott.
A szocialisták jelöltje az Európai Parlament jelenlegi elnöke, Martin Schulz. Schultz úgy látja, hogy az eddigi válságkezelés legfőbb eszközei a megszorítások voltak - magasabb adók, alacsonyabb fizetések és nyugdíjak, munkavállalói jogok csökkentése. Ezen változtatni kíván. Schulz egyik fő célja megválasztása esetén a munkahelyteremtés lenne.
További jelöltek még a liberálisok részéről a belga Guy Verhofstadt, a zöldek részéről a José Bové és Ska Keller tandem, az Egyesült Baloldal részéről pedig Alekszisz Ciprász.
Hozzászólások:
volk
Az európai parlament a tagállamok polgárait képviseli. A nemzeti parlamentek szintén a tagállamok polgárait képviselik. A sok bába között pedig elvész a gyerek.
A tagállamoknak szinte minden hatáskörüket át kell adni a közösségi intézményeknek. Csak a tagállamok regionális szintü döntéshozatali mechanizmusa maradjon tagállami irányitás alatt.
Nincs szükség a párhuzamos feladatokat vállaló nemzeti parlamentekre. A tagállamok polgárainak a zsebében maradhatna az a nagyösszegü adóhányad amit most a nemzeti parlamentek terheinek viselésére kell befizetniük az államkasszába.
A nemzeti parlamenteknek egyébként sincs intézményesített befolyásuk az európai döntéshozatalra a jelenlegi struktúrában. Magyarán szólva teljesen feleslegesek.
Magyarország vonatkozásában sajátosan nemzeti a kormányon keresztül történő uniós érdekérvényesítés formája. Semmi szükség erre. Ott vannak erre az eu parlamenti képviselők és tisztségviselők.
Lásd még Parkinson törvénye.
Teljesen hibás megközelítés. Alkotmányjogilag mindenképp.
Egyszerűbben: biztos jó volna, ha rólunk olyan emberek döntenének, akik effektíve semmit nem tudnak az országról, nem is jártak itt, és fogalmuk sincs a problémáinkról.
És ez fordítva is igaz, mi sem szeretnénk beleszólni pl. egy portugál társadalom ügyes-bajos dolgaiba.
Nagyon is szükség van a nemzeti parlamentekre, mert anélkül maga az állam is működésképtelen. Az európai döntéshozatal az egy válfaja csak a közjognak, nem ruházhatók rá a nemzeti hatáskörben eldöntendő kérdések.
Ezt az unióban döntő többségében így gondolják a polgárok, kivéve persze a globálőrülteket.
Godfrey Bloom független uniós képviselő (az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának tagja) egypercese az Európai Parlamentben:
"Rendben, elnök úr! Murray Rothbard amerikai filozófus jutott eszembe, aki azt mondta: „Az állam egy rabló intézmény. Az adózás pedig az a lehetőség, melynek révén a politikusok és bürokraták ellophatják az állampolgárok pénzét, hogy szégyenletes célokra költsék.” Ez a hely (mármint az Európai Parlament) sem kivétel! Döbbenetes, egyúttal kérdezem önöktől, hogyan sikerül megőrizniük komolyságukat, amikor pénzügyi dolgokról beszélnek. Ugyanis a bizottság egyetlen tagja, egyetlen bürokratája sem fizet adót! Önök, uraim – az állampolgároktól eltérően –, nemcsak adót nem fizetnek, de egyéb pénzügyi kötelezettségeiknek sem tesznek eleget! Teszik ezt számos kedvezmény és különleges törvény fedezékében! Önök a legnagyobb vagyonmentők, pénzmosók Európában! Mégis önök ülnek itt, és okítanak másokat! Az unióban élő emberek kezdik megérteni, mi folyik itt. Ne csodálkozzanak hát azon, hogy rohamosan nő az euroszkeptikusok tábora. És had mondjak még valamit önöknek: Ha egyszer az emberek rájönnek, kik önök valójában, rövid időn belül lerohanják majd a (európai) parlamentet, és felkötik önöket! És igazuk lesz !"
