2014.03.01.
Forrás: 444.hu
Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
A Szövetségi Tanács határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal korábban kérte a felsőház jóváhagyását ahhoz, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Putyin egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetre, az ott élő orosz állampolgárok életét érő fenyegetésre hivatkozott. Az elnök az orosz alkotmány 102. cikkelyét említette a fegyveres beavatkozás alapjául – tájékoztatott az elnöki hivatal sajtószolgálata.
Előzőleg az orosz Szövetségi Tanács (a felsőház) azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében. Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet.
Az orosz törvényhozás felsőháza szerint ugyanakkor Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült Államokból az orosz nagykövetet.
A rendkívüli ülés nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió.
Putyin még kivárhat
Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
Az orosz külügyi vezető az államfő megbízottjaként vett részt a parlament felsőházának szombati rendkívüli ülésén. Ő olvasta fel a szenátorok előtt az elnök kérelmét.
Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi tanács elnöke a határozat elfogadását követően azt hangoztatta, hogy a törvényhozás az alkotmánynak megfelelően járt el.
Kijev szerint Moszkva nem hajlandó konzultálni
Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról. A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.
Oroszok próbáltak elfoglalni egy támaszpontot
Orosz fegyveresek próbálták ellenőrzésük alá vonni szombaton a Krím félszigeti Balaklavában az ukrán haditengerészeti alakulatok egyik határőrposztját – közölte honlapján az ukrán határőrség. A közép-európai idő szerint délben kezdődő akcióban mintegy 300, állig felfegyverzett rohamosztagos vett részt, akik tíz katonai járművel érkeztek a félsziget nyugati szarván (Szevasztopoltól délre), a Balaklavai-öbölnél fekvő településre.
Az ukrán támaszponthoz vonuló alakulat parancsnoka közölte az ukrán féllel, hogy az orosz védelmi minisztérium parancsa alapján kell ellenőrzése alá vonnia az ukrán egységet.
Az ukrán határőrség közben közölte: rendkívüli intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az orosz egységek ne foglalhassák el az ország tengeri védelmét ellátó alakulatok támaszpontjait és hajózó egységeit. Egy másik közlemény szerint az ukrán tengeri védelem egységei az elrendelt harckészültség keretében kifutnak a tengerre.
Orosz deszanthajó futott be Feodoszija kikötőjébe
A dél-krími Feodoszija kereskedelmi kikötőjébe szombaton befutott a Zubr orosz deszant hajó, amely nem tartozik a Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta kötelékébe – jelentette helyi forrásokra hivatkozva a liga.novosztyi ukrán hírportál. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a légpárnás hajó azonosító jelzések nélkül érkezett a kikötőbe.
Újságírók Feodoszijában azt is elmondták, hogy hackerek megbénították az összes helyi hírportált, így azok nem elérhetők. Beszámolójuk szerint kiiktatták az összes webkamerát, amelyek korábban a város és a kikötő különböző pontjait mutatták.
Mint az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál megjegyzi, a Zubr partraszálló hajó tengerészgyalogosok és páncélos technika szállítására egyaránt alkalmas.
Az Ukrainszka Pravda emlékeztetett arra, hogy pénteken Ukrajna légterét megsértette nyolc Il-76-os orosz katonai szállító repülőgép és tíz helikopter.
Az ukrán határőrség közben közölte, hogy az ország tengeri védelmét ellátó hajók az elrendelt harckészültség keretében kifutnak a tengerre.
Janukovics támogatja a krími kormányfő segítségkérését
A magát továbbra is Ukrajna elnökének tekintő Viktor Janukovics támogatja, hogy a Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnöke segítséget kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől – közölte szombaton Andrej Klisasz, az orosz felsőház alkotmányügyi bizottságának elnöke.
Andrej Klisasz közölte: a Szövetségi Tanács kérést kapott Viktor Janukovics ukrán elnöktől. „Az elnök hangsúlyozza, hogy tanulmányozta a krími hatóságok kérését, és elítéli, hogy a Kijevben a hatalmat erőszakkal megragadók a saját rendjüket akarják a Krímre kényszeríteni" – jelentette ki Klisasz. Elmondása szerint „Janukovics támogatja a Krími Autonóm Köztársaság kérését". „Ez az alap elegendő, hogy támogassuk az Oroszországi Föderációnak küldött kérést „ – szögezte le Kisasz.
Szergej Akszenyov, az autonóm köztársaság csütörtökön megválasztott oroszpárti miniszterelnöke segítséget kért Vlagyimir Putyintól a Krím félszigeti béke és nyugalom megőrzéséhez. Viktor Janukovicsot az ukrán parlament múlt szombaton menesztette az elnöki tisztségből, mert nem írta alá az előző nap az ellenzékkel kötött megállapodás értelmében elfogadott törvényeket. Janukovics Kelet-Ukrajnába utazott, majd nyoma veszett. Pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartott sajtókonferenciát, amelyen leszögezte: továbbra is Ukrajna elnökének tartja magát. MTI
