Forrás: MTI | 2014. 03. 17.
Az elszakadás mellett döntöttek Krím lakói. A szavazók több mint 95 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó terület csatlakozzon Oroszországhoz - derült ki azután, hogy megszámlálták a voksok háromnegyedét. A népszavazás eredményét eddig csak Oroszország ismerte el. Washington újabb szankciókat helyezett kilátásba, Kijev pedig cirkusznak minősítette a referendumot.
A 95 százalékot is meghaladta azon választók aránya, akik a Krím félszigeten tartott vasárnapi népszavazáson támogatták, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz - derült ki a voksok háromnegyedének megszámlálása után tett hivatalos nyilatkozatokból.
A részeredmények megerősítették a szavazóhelyiségek bezárása után közölt közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek előrejelezték, hogy az elsöprő többség az orosz csatlakozás mellett voksolt.
A nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményeit. Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésén úgy fogalmazott, hogy Washington soha nem fogja törvényesnek elismerni a népszavazást. Egyúttal újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Az új ukrán vezetés is cirkusznak minősítette a referendumot.
Putyin viszont - az Obamával folytatott beszélgetésen - azt hangoztatta, hogy a népszavazás teljes egészében megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak.
Az Európai Unió is további büntetőintézkedésekre készül Oroszország ellen.
A nyugati nézőpont szerint a népszavazás növeli a megosztottságot Ukrajnában, így az erőszak kockázatát is. Moszkva szerint viszont az orosz ajkú lakosság biztonságát a jelenlegi ukrán vezetés nem tudja garantálni.
A hétfő hajnali közlés szerint a népszavazáson részt vevők 95,7 százaléka tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett, míg a maradásra csupán 3,2 százalék szavazott. Valamivel több mint egy százaléknyi szavazat érvénytelen volt.
A részvételi arány meghaladta a 82 százalékot.
Szimferopolban már vasárnap este többezres tömeg ünnepelte a népszavazás eredményét. Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a helyiek kinyilvánították: "haza kívánnak térni". Bejelentette, hogy a Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását.
A népszavazás nem hivatalos végeredménye hétfőn várható.
Putyin szerint jogszerű volt a népszavazás, Obama újabb szankciókkal fenyeget
Vlagyimir Putyin orosz államfő vasárnap azt mondta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy a nemzetközi jognak teljes egészében megfelelt az a népszavazás, amelyet az Ukrajnához tartozó Krímben aznap tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. Telefonbeszélgetésükön Obama azt hangoztatta, hogy nem ismeri el a népszavazást, és újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Washington már korábban közölte, hogy nem fogadja el a krími referendumot. "Amint azt az Egyesült Államok és szövetségeseink is világossá tették, a katonai beavatkozásért és a nemzetközi jog megsértéséért Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni, és nemcsak az Egyesült Államok és szövetségeseink által foganatosított intézkedések, hanem saját destabilizáló cselekedeteinek következményei miatt is" - szögezte le Jay Carney fehér házi szóvivő közleményében.
Az elnöki telefonbeszélgetésen Obama lényegében megismételte ezt az amerikai álláspontot, míg Putyin - a Kreml közleménye szerint - azt hangoztatta, hogy a referendum megfelelt a nemzetközi jognak.
Az orosz elnök példaként utalt Koszovóra is, amelynek Szerbiától való függetlenségét a nyugati világ nagyobb része is támogatta.
Vlagyimir Putyin leszögezte: a krími lakosságnak is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassa akaratát.
Egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak, amelyet "szélsőséges nacionalisták és radikális csoportok" gerjesztenek.
A nyugati országok szerint viszont az erőszak inkább az oroszbarát erők tevékenységének tulajdonítható.
Obama arra helyezte a hangsúlyt, hogy a katonai beavatkozással Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását. Az elnök további amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Washington tovább dolgozik partnereivel a válság diplomáciai megoldásán, és ennek keretében kész tárgyalni az orosz kormányzattal is.
Putyin is kiemelte, a nézeteltérések ellenére Moszkvának és Washingtonnak közösen kell dolgoznia azon, hogy Ukrajnában stabilizálódjon a helyzet.
Az orosz elnök úgy vélte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) Ukrajna teljes területére megfigyelőket kellene küldenie.
Japán és Kanada sem fogadja el a krími népszavazás eredményét
A japán kormány felszólította hétfőn Oroszországot, hogy ne csatolja területéhez a Krími Autonóm Köztársaságot, amelynek lakossága vasárnap népszavazáson az Ukrajnától való elszakadásra voksolt. A referendumot Kanada is törvénytelennek minősítette.
A japán kormány szóvivője kijelentette, hogy Tokió nem fogadja el az elszakadás 95 százalékos támogatását mutató népszavazás eredményét. Egyúttal arra szólította Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi jogszabályokhoz, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi egységét.
Japán az ukrán válság kérdésében továbbra is együttműködik a nagyhatalmak hetes csoportjához (G7) tartozó többi országgal - szögezte le a szóvivő.
A szintén a Hetekhez tartozó Kanada miniszterelnöke, Stephen Harper ottawai közleményében törvénytelennek minősítette a népszavazást. Úgy vélte, hogy Oroszország "illegálisan elfoglalta" a Krímet, és a szavazás eredménye "pusztán az orosz katonai ellenőrzést tükrözi".
A Hetek európai tagországai és az Egyesült Államok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményét.
Elemzők: Moszkva egy hónapon belül annektálhatja a Krímet
Moszkva a helyzet és a reakciók rövid tanulmányozása után, várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím-félszigetet - jósolták a krími népszavazást értékelő hétfő hajnali előrejelzésükben londoni stratégiai elemzők.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai válság eddigi szakaszában "gyors és agresszív" lépéseket tett, és nincs jele, hogy módosítana e taktikáján. Putyin erőteljes eltökéltségét akarja bemutatni hazai közönségének, és valószínűtlen, hogy hosszabb kivárással megkockáztatná a lendületvesztést - fogalmaznak az Eurasia elemzői.
A ház felidézi, hogy a legutóbbi felmérések alapján az oroszok 79 százaléka támogatja a Krím annektálását, és Putyin támogatottsága 72 százalékra, évek óta nem mért magasságba szökött.
Az Eurasia szerint a Krím "kvázi-függetlensége" és/vagy laza államszövetsége Oroszországgal továbbra is elvi lehetőség, ám Putyin elszántnak látszik arra, hogy "zsebre tegye a Krímet".
A cég elemzőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy Ukrajna - immár a Krím nélkül - ismét lépéseket tesz az Európai Unió felé, és az EU az Egyesült Államokkal együtt masszív politikai, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bekapcsolódósával pedig hasonlóan nagyarányú pénzügyi támogatást is nyújt Kijevnek.
Putyin azonban várhatóan további erőfeszítéseket tesz Ukrajna nyugati orientációjának akadályozására. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Oroszország zavargásokat szít Kelet-Ukrajnában, és a májusi elnökválasztáson egy "baráti" jelöltet fog támogatni. Putyin emellett valószínűleg arra is játszik majd, hogy a várható készenléti IMF-hitelprogram végrehajtása kudarcba fullad, mert a kijevi kormány nem lesz képes a programhoz kapcsolódó feltételrendszert Kelet-Ukrajnában érvényesíttetni, és középtávon ismét orosz segítségért folyamodik - jósolják az Eurasia Group londoni szakértői.
"Avatott kézzel végigjátszva" ennek a forgatókönyvnek van is esélye a sikerre, bár azt nagyon nehéz elképzelni, hogy bármely jövőbeni kijevi kormány ismét teljesen alá tudná vetni magát az "orosz direkciónak" - fogalmaznak az elemzők.
Az Eurasia szerint Putyin másik opciója az invázió Kelet-Ukrajnában; ennek valószínűségét a cég 40 százalékosra becsüli.
A ház szerint Oroszország könnyedén provokálhat a térségben olyan erőszakcselekményeket, amelyeket aztán ürügyként használhat fel a beavatkozásra, főleg akkor, ha Putyin arra a következtetésre jut, hogy csak így lehet megakadályozni az ukrán politika nyugati orientálódását.
Az Eurasia Group szakértői szerint azonban Kelet-Ukrajna katonai inváziójának és megszállásának mindent egybevetve olyan ára lenne vérontás és gazdasági károk formájában, ami végül várhatóan visszatartja az orosz elnököt ettől a lépéstől.
A cég szerint az EU-külügyminiszterek valószínűleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyoneszközeik befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók.
Az Egyesült Államok emellett felgyorsíthatja a pénzmosással vagy alvilági kapcsolatokkal gyanúsított "prominens oroszok" elleni vádemelési eljárásokat.
Az Eurasia szakértői a következő egy hétben még nem várnak nyugati szankciókat orosz vállalatok ellen, ilyen lépések azonban a következő EU-csúcson a ház szerint már szóba kerülhetnek. A Krím néhány hét múlva várható orosz annektálása után az Egyesült Államok és az EU jelentősen kiszélesítheti a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott orosz illetékesek listáját, és erre a listára akkor már orosz cégek is rákerülhetnek.
"Iráni stílusú", súlyos gazdasági szankciókat csak arra az esetre valószínűsítenek, ha Oroszország katonai inváziót hajt végre Kelet-Ukrajnában.
A ház forgatókönyve szerint Oroszország várhatóan szintén beutazási tilalmakkal válaszol a következő napokban, főleg olyan amerikaiak esetében, akiknek tevékenysége kapcsolódik például a guantánamói börtöntáborhoz. Nagyon kevés amerikai és uniós állampolgárnak vannak azonban pénzügyi eszközei Oroszországban, így Moszkva várhatóan valamilyen "aszimmetrikus" szankciókhoz folyamodik a nyugati vagyonbefagyasztások ellenlépéseként. Ez jelentheti egyes fegyverzetkorlátozási megállapodások végrehajtásának felfüggesztését vagy az Oroszországban tevékenykedő nyugati vállalatok munkájának nehezítését - áll az Eurasia előrejelzésében.
A cég szakértői szerint jelentős az esélye annak is, hogy Oroszország a következő hetekben nemfizetésre hivatkozva korlátozza Ukrajna földgázellátását. Oroszország jelenleg évi 110 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnán keresztül, ebből 80 milliárd köbméter Európába irányul. Ha a Gazprom az Ukrajnának szánt 30 milliárd köbméterből "lecsíp valamennyit", vagy éppen teljesen leállítja Ukrajna ellátását, akkor Ukrajna valószínűleg az Európának szánt gázszállításokat csapolná meg, növelve az európai földgázellátási hiány kialakulásának kockázatát, függően attól, hogy mennyi ideig tart az orosz szállítások korlátozása - jósolták az Eurasia Group stratégái.
