2014. április 8.
A vasárnapi választásokon jelentősen növelte szavazói bázisát a Jobbik, amivel az Európai Unióban már az egyik legerősebb szélsőjobboldali párttá vált. A Fidesz saját magára szabott választási rendszere viszont azt eredményezte, hogy a radikális párt politikusai arányában mégis kevesebb mandátumhoz jutnak, mint 2010-ben. A Fidesz erős pozíciója így azt eredményezi, hogy a szélsőséges eszméknek továbbra sincs valós befolyása a magyar politikára. Egyes politológusok véleménye szerint Európában valójában nem is általános a radikális pártok térnyerése, a magyar Jobbik pedig éppen csak a kivétel. A párt kommunikációja visszafogottabb lett és ezért az sem biztos, hogy a választópolgárok még inkább szélsőségessé válása produkálta a Jobbik vártnál jobb eredményét.
Tovább erősödött a szélsőjobb
A Jobbik előretörése rendkívül meghatározó eleme a 2014-es választásoknak, ami ráadásul sokakat meglepetésként is ért, bár a párt utóbbi hónapokban mutatott előretörését jelezték az intézetek. Megdőlni látszik az a konvencionális nézet, hogy a szélsőjobboldal csak egy szűk bázissal rendelkezik és így a növekedési potenciálja korlátozott. A Jobbikot sokáig kelet-magyarországi pártként tartották számon, de mára a támogatottságuk kiegyenlítettebbé vált (noha még volna hova fejlődniük ebben) és a korábbiakhoz képest egyre több helyen tudták megverni a baloldalt.
A Jobbikra közel egymillió ember voksolt, ami a szavazó választópolgárok több mint 20,5 százalékát jelenti. Ilyen kirívóan erős eredményt a szélsőjobboldalon utoljára a Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) volt képes produkálni 2013-ban. Ők is éppen 20,5 százalékos felhatalmazást kaptak hasonlóan egymillió közeli szavazattal, de az osztrák parlament esetében ez 40 mandátumot ért.
A Fideszre szabott választási rendszer viszont kitolt velük
Amellett, hogy az új választási rendszernek a Fidesz a legnagyobb nyertese (erre vonatkozó aggályokat többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentése is megfogalmazott), a Jobbikot jelentős hátrány érte. Hiszen hiába nőtt 130 ezerrel a szavazótáboruk és emelkedett a pártlistás részesedésük 16,67 százalékról 20,5 százalékra, a mandátumokból való részesedésük még csökkent is a korábbihoz képest (amellett, hogy a helyek száma eleve kevesebb lett). A korábbi 12,18 százalékos részesedésük több mint fél százalékkal csökkent (23 fővel 11,56 százalékra) az új választási törvény miatt.
Klikk a képre!
Így alakította át a Fidesz a választási rendszert:
Kisebb parlament. Az eddigi 386 fős Országgyűlés 199 főre olvad.
A 199 képviselőből 106-an egyéni választókörzetekből juthatnak be, míg a fennmaradó helyek sorsát a listás, az egyéni jelöltekre adott töredék-, valamint a kisebbségi listás szavazatok döntik el.
A korábbihoz képest tehát növekedett az egyéni mandátumok aránya az összes parlamenti helyhez képest (most 106/199 vs. 176/386).
Az egyéni mandátum megszerzéséhez most már elég relatív többséget szerezni (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül ki győztesen), szemben a korábbi abszolút többségi elvvel.
Az előző rendszerhez képest újítás az is, hogy mostantól az egyéniben győztes jelölt is visz töredékszavazatokat a listára. Ez pedig a korábbi rendszerhez képest mindenképpen a relatív győztest segíti, vagyis az egyéni jelöltre leadott voks súlya sokkal nagyobb lett a korábbi rendszerhez képest. A Fidesz a győztes jelöltjei után közel annyi töredékszavazatot kapott ennek köszönhetően, mint a Jobbik (903 ezer a 958 ezerrel szemben).
Eltörlésre került a részvételi küszöb is, ami szintén az egyéni győztes pozícióját erősíti.
Átrajzolták az egyéni választókerületeket, ami több helyen is a fideszes jelölt javára billentette a mérleget.
Az EU egyik legerősebb szélsőséges pártja lett
Bár a sajtóbeszámolók szerint a kevesebb mandátumuk miatt igencsak búslakodtak a jobbikos vezetők, a támogatottságuk felívelése mindenképpen kiemelkedőnek tekinthető Európában. A magyar szélsőjobboldali pártunk kétségkívül az Európai Unió egyik legerősebbje lehet - állapította meg Cas Mudde, neves politológus, aki a University of Georgia adjunktusa és kifejezetten az európai radikális pártokkal és a populizmus térnyerésével foglalkozik. Véleménye szerint a Jobbik egyébként szélsőségesebbnek is tekinthető a hozzá valamelyest hasonuló európai társaitól.
A szélsőségek erősödésének korszakát éljük?
A szélsőjobboldali pártok felemelkedésével kapcsolatban sokan vélik úgy, hogy inkább a körülmények hatására megy végbe ilyen folyamat és nem annyira a választói kereslet hajtja mindezt. Az előbbire talált bizonyítékot Robert W. Jackman és Karin Volpert, akik 16 ország 103 választási eredményét vizsgálták 1970 és 1990 között. Megállapították, hogy az olyan gazdasági tényezők, mint a magas munkanélküliségi ráta erősen közrejátszanak a szélsőjobboldali pártok felemelkedésében, de kedvező körülménynek számít még a plurális politikai környezet is. Sokan úgy vélik, hogy a nyugat-európai szélsőséges pártok előretörésének jelentősen kedvezett az öt évvel ezelőtt történt pénzügyi válság kirobbanása, majd a szuverén adósságválság hatására 12 százalék fölé emelkedő eurózónás munkanélküliségi ráta (ami máig 11,9 százalékon stagnál).
Cas Mudde ugyanakkor ennek ellentmondó következtetéseket vont le kutatásai során. Korábban az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a Jobbik népszerűsége magyar specifikus jelenség, mely nem hasonul az európai folyamatokhoz. Megállapítása szerint a legutóbbi sikerükhöz nagyon nagy részben az őszödi beszéd járulhatott hozzá, illetve annak kísérőjelenségei vagy a korábban népszerű MIÉP lemaradása - számolt be korábban szavairól az Index. A neves politológus véleménye szerint nem jelenthető ki, hogy a pénzügyi válságot követő időszakban általánosan megemelkedett volna a szélsőjobboldali pártok támogatottsága. A görög Arany Hajnal és a magyar Jobbik példáját ő tehát kivételnek tekinti.
Veszélyes-e a Jobbik most látott térnyerése?
Azon kívül, hogy rontja hazánk külföldi megítélését egy olyan párt térnyerése, aminek vezető politikusai rendszeresen rasszista, homofób és kirekesztő felhangot ütnek meg, valójában nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan milyen következményekkel is jár az erősödő jelenlétük. Korábbi felmérésünkből kiderült, hogy a piaci szereplők a lehető legrosszabb következményeket a Fidesz kisebbségi kormányzásában látta, aminek az az oka, hogy a Jobbik külső támogatását vizionáltak ezen kimenet esetében. Ez viszont nem történt meg, és így a Jobbik radikális átalakításokat előirányzó törvényjavaslatai pusztán az újságírók és elemzők idegeit borzolják, de a piac nem számol velük érdemben.
Orbán Viktor miniszterelnöknek hétfői sajtótájékoztatóján több külföldi újságíró is feltette a kérdést, hogy mi lesz a 20 százalék feletti Jobbik következménye a magyar politikában. A miniszterelnök ezt azzal zárta rövidre, hogy pártját sem jobbról sem balról nem tudták megelőzni, és amíg ők kormányoznak addig nem kell félni a szélsőségek térnyerésétől. Ezt követően megállapította, hogy szerencsére a választók is elutasították az egyetlen EU-ellenes pártot a vasárnapi választáson, akiknek a mandátumokból való részesedésük még csökken is.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke ugyanakkor rendszeresen hangoztatja, hogy pártja jelenti a jövőt, ugyanis számottevő a fiatalok körében látott támogatottsága. A kérdés valóban az, hogy elképzelhető-e a Jobbik még további térnyerése vagy pedig a vasárnapi eredményekkel már elérték a lehetőségeik határát. Elképzelhető, hogy a Jobbik azért váltott mérsékeltebb hangvételre (tagadva a rasszizmust, a programjukból mellőzve a zsidó szót stb.), hogy a Fidesszel átfedő szavazókat begyűjtse magához (a Fidesz retorikája pedig éppen ezért válik helyenként szélsőségesebbé). Ez viszont már arra utalhat, hogy nem a szélsőségességet preferáló szavazók bázisa növekedett, hanem a Jobbik kommunikációja és helyezkedése vált hatékonyabbá. Ez esetben a Jobbik további térnyerése rendkívül limitált és a Fidesszel való versengésében dől majd el.
Bárhogyan is van, jelenleg a Fidesz által kialakított választási rendszerben a Jobbik még kevesebb mandátumhoz jut, mint korábban, tehát a politikai befolyásuk elméletileg csökken. A Fidesz pedig hiába vesztette el szavazótáborának jelentős részét, továbbra is olyan pozícióban lesz, hogy teljesen figyelmen kívül hagyhatja a Jobbik létezését, hiszen nincsen a szavazatukra szüksége. Ezen körülmények miatt a Jobbik vasárnap látott gyarapodását nem feltétlenül kell tendenciaként értelmeznünk, illetve a magyar közéletre való befolyásuk sem jelent a színre lépésükhöz képest több kockázatot.
A vasárnapi választásokon jelentősen növelte szavazói bázisát a Jobbik, amivel az Európai Unióban már az egyik legerősebb szélsőjobboldali párttá vált. A Fidesz saját magára szabott választási rendszere viszont azt eredményezte, hogy a radikális párt politikusai arányában mégis kevesebb mandátumhoz jutnak, mint 2010-ben. A Fidesz erős pozíciója így azt eredményezi, hogy a szélsőséges eszméknek továbbra sincs valós befolyása a magyar politikára. Egyes politológusok véleménye szerint Európában valójában nem is általános a radikális pártok térnyerése, a magyar Jobbik pedig éppen csak a kivétel. A párt kommunikációja visszafogottabb lett és ezért az sem biztos, hogy a választópolgárok még inkább szélsőségessé válása produkálta a Jobbik vártnál jobb eredményét.
Tovább erősödött a szélsőjobb
A Jobbik előretörése rendkívül meghatározó eleme a 2014-es választásoknak, ami ráadásul sokakat meglepetésként is ért, bár a párt utóbbi hónapokban mutatott előretörését jelezték az intézetek. Megdőlni látszik az a konvencionális nézet, hogy a szélsőjobboldal csak egy szűk bázissal rendelkezik és így a növekedési potenciálja korlátozott. A Jobbikot sokáig kelet-magyarországi pártként tartották számon, de mára a támogatottságuk kiegyenlítettebbé vált (noha még volna hova fejlődniük ebben) és a korábbiakhoz képest egyre több helyen tudták megverni a baloldalt.
Országosan kiegyensúlyozottabb lett a Jobbik eredménye. Nagyon alacsony szavazatarányt értek el 3 budai kerületben: I. II. és XII. kerületben is. A térbeli különbségek nagyjából az LMP szavazatarányának az ellentétjét mutatja, ahol az LMP jól szerepelt, ott a Jobbik arányában nagyon kevés szavazatot kapott.
Forrás: www.geoindex.hu
A Jobbik ez alkalommal már nagyon sok helyen meg tudta verni a baloldalt.
Forrás: www.geoindex.hu A Jobbikra közel egymillió ember voksolt, ami a szavazó választópolgárok több mint 20,5 százalékát jelenti. Ilyen kirívóan erős eredményt a szélsőjobboldalon utoljára a Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) volt képes produkálni 2013-ban. Ők is éppen 20,5 százalékos felhatalmazást kaptak hasonlóan egymillió közeli szavazattal, de az osztrák parlament esetében ez 40 mandátumot ért.
A Fideszre szabott választási rendszer viszont kitolt velük
Amellett, hogy az új választási rendszernek a Fidesz a legnagyobb nyertese (erre vonatkozó aggályokat többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentése is megfogalmazott), a Jobbikot jelentős hátrány érte. Hiszen hiába nőtt 130 ezerrel a szavazótáboruk és emelkedett a pártlistás részesedésük 16,67 százalékról 20,5 százalékra, a mandátumokból való részesedésük még csökkent is a korábbihoz képest (amellett, hogy a helyek száma eleve kevesebb lett). A korábbi 12,18 százalékos részesedésük több mint fél százalékkal csökkent (23 fővel 11,56 százalékra) az új választási törvény miatt.
Klikk a képre!
Így alakította át a Fidesz a választási rendszert:
Kisebb parlament. Az eddigi 386 fős Országgyűlés 199 főre olvad.
A 199 képviselőből 106-an egyéni választókörzetekből juthatnak be, míg a fennmaradó helyek sorsát a listás, az egyéni jelöltekre adott töredék-, valamint a kisebbségi listás szavazatok döntik el.
A korábbihoz képest tehát növekedett az egyéni mandátumok aránya az összes parlamenti helyhez képest (most 106/199 vs. 176/386).
Az egyéni mandátum megszerzéséhez most már elég relatív többséget szerezni (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül ki győztesen), szemben a korábbi abszolút többségi elvvel.
Az előző rendszerhez képest újítás az is, hogy mostantól az egyéniben győztes jelölt is visz töredékszavazatokat a listára. Ez pedig a korábbi rendszerhez képest mindenképpen a relatív győztest segíti, vagyis az egyéni jelöltre leadott voks súlya sokkal nagyobb lett a korábbi rendszerhez képest. A Fidesz a győztes jelöltjei után közel annyi töredékszavazatot kapott ennek köszönhetően, mint a Jobbik (903 ezer a 958 ezerrel szemben).
Eltörlésre került a részvételi küszöb is, ami szintén az egyéni győztes pozícióját erősíti.
Átrajzolták az egyéni választókerületeket, ami több helyen is a fideszes jelölt javára billentette a mérleget.
Az EU egyik legerősebb szélsőséges pártja lett
Bár a sajtóbeszámolók szerint a kevesebb mandátumuk miatt igencsak búslakodtak a jobbikos vezetők, a támogatottságuk felívelése mindenképpen kiemelkedőnek tekinthető Európában. A magyar szélsőjobboldali pártunk kétségkívül az Európai Unió egyik legerősebbje lehet - állapította meg Cas Mudde, neves politológus, aki a University of Georgia adjunktusa és kifejezetten az európai radikális pártokkal és a populizmus térnyerésével foglalkozik. Véleménye szerint a Jobbik egyébként szélsőségesebbnek is tekinthető a hozzá valamelyest hasonuló európai társaitól.
A szélsőségek erősödésének korszakát éljük?
A szélsőjobboldali pártok felemelkedésével kapcsolatban sokan vélik úgy, hogy inkább a körülmények hatására megy végbe ilyen folyamat és nem annyira a választói kereslet hajtja mindezt. Az előbbire talált bizonyítékot Robert W. Jackman és Karin Volpert, akik 16 ország 103 választási eredményét vizsgálták 1970 és 1990 között. Megállapították, hogy az olyan gazdasági tényezők, mint a magas munkanélküliségi ráta erősen közrejátszanak a szélsőjobboldali pártok felemelkedésében, de kedvező körülménynek számít még a plurális politikai környezet is. Sokan úgy vélik, hogy a nyugat-európai szélsőséges pártok előretörésének jelentősen kedvezett az öt évvel ezelőtt történt pénzügyi válság kirobbanása, majd a szuverén adósságválság hatására 12 százalék fölé emelkedő eurózónás munkanélküliségi ráta (ami máig 11,9 százalékon stagnál).
Cas Mudde ugyanakkor ennek ellentmondó következtetéseket vont le kutatásai során. Korábban az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a Jobbik népszerűsége magyar specifikus jelenség, mely nem hasonul az európai folyamatokhoz. Megállapítása szerint a legutóbbi sikerükhöz nagyon nagy részben az őszödi beszéd járulhatott hozzá, illetve annak kísérőjelenségei vagy a korábban népszerű MIÉP lemaradása - számolt be korábban szavairól az Index. A neves politológus véleménye szerint nem jelenthető ki, hogy a pénzügyi válságot követő időszakban általánosan megemelkedett volna a szélsőjobboldali pártok támogatottsága. A görög Arany Hajnal és a magyar Jobbik példáját ő tehát kivételnek tekinti.
Veszélyes-e a Jobbik most látott térnyerése?
Azon kívül, hogy rontja hazánk külföldi megítélését egy olyan párt térnyerése, aminek vezető politikusai rendszeresen rasszista, homofób és kirekesztő felhangot ütnek meg, valójában nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan milyen következményekkel is jár az erősödő jelenlétük. Korábbi felmérésünkből kiderült, hogy a piaci szereplők a lehető legrosszabb következményeket a Fidesz kisebbségi kormányzásában látta, aminek az az oka, hogy a Jobbik külső támogatását vizionáltak ezen kimenet esetében. Ez viszont nem történt meg, és így a Jobbik radikális átalakításokat előirányzó törvényjavaslatai pusztán az újságírók és elemzők idegeit borzolják, de a piac nem számol velük érdemben.
Orbán Viktor miniszterelnöknek hétfői sajtótájékoztatóján több külföldi újságíró is feltette a kérdést, hogy mi lesz a 20 százalék feletti Jobbik következménye a magyar politikában. A miniszterelnök ezt azzal zárta rövidre, hogy pártját sem jobbról sem balról nem tudták megelőzni, és amíg ők kormányoznak addig nem kell félni a szélsőségek térnyerésétől. Ezt követően megállapította, hogy szerencsére a választók is elutasították az egyetlen EU-ellenes pártot a vasárnapi választáson, akiknek a mandátumokból való részesedésük még csökken is.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke ugyanakkor rendszeresen hangoztatja, hogy pártja jelenti a jövőt, ugyanis számottevő a fiatalok körében látott támogatottsága. A kérdés valóban az, hogy elképzelhető-e a Jobbik még további térnyerése vagy pedig a vasárnapi eredményekkel már elérték a lehetőségeik határát. Elképzelhető, hogy a Jobbik azért váltott mérsékeltebb hangvételre (tagadva a rasszizmust, a programjukból mellőzve a zsidó szót stb.), hogy a Fidesszel átfedő szavazókat begyűjtse magához (a Fidesz retorikája pedig éppen ezért válik helyenként szélsőségesebbé). Ez viszont már arra utalhat, hogy nem a szélsőségességet preferáló szavazók bázisa növekedett, hanem a Jobbik kommunikációja és helyezkedése vált hatékonyabbá. Ez esetben a Jobbik további térnyerése rendkívül limitált és a Fidesszel való versengésében dől majd el.
Bárhogyan is van, jelenleg a Fidesz által kialakított választási rendszerben a Jobbik még kevesebb mandátumhoz jut, mint korábban, tehát a politikai befolyásuk elméletileg csökken. A Fidesz pedig hiába vesztette el szavazótáborának jelentős részét, továbbra is olyan pozícióban lesz, hogy teljesen figyelmen kívül hagyhatja a Jobbik létezését, hiszen nincsen a szavazatukra szüksége. Ezen körülmények miatt a Jobbik vasárnap látott gyarapodását nem feltétlenül kell tendenciaként értelmeznünk, illetve a magyar közéletre való befolyásuk sem jelent a színre lépésükhöz képest több kockázatot.
