2015. JANUÁR 02., Szerző: SZF
JANUÁR
- Rögtön az év elején nagy beruházásról kezdett tárgyalni a magyar kormányfő, méghozzá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A terv szerint bővítenék a paksi atomerőművet, orosz kivitelezővel, orosz hitelből.
- Megszűnt a piaci elven működő tankönyvellátás, az iskolai oktatási anyagokért ettől az évtől már az állam felel. A tankönyvek közül a pedagógusok elvileg ingyen választhatnak – igaz, a döntést erősen befolyásolja az államilag kiadott tankönyvek olcsóbb ára. Szakértők szerint a „reformkönyv” színvonala nem üti meg a mércét.
- Házilag készült pokolgép robbant a főváros XIII. kerületében az egyik bankfiók előtt. A tettes kiléte, ahogyan indíttatása is, homályban maradt. A szerkezetet valószínűleg távműködtetéssel hozták működésbe.
FEBRUÁR
- Lehetővé vált az ingyen készpénzfelvétel. Havonta kétszer, összesen 150 ezer forintig ingyenesen vehetünk fel pénzt a bankautomatákból. A kiadásokat máshol fizetjük ki: a bankok különböző költségemelésekkel kompenzáltak.
- Elbúcsúzott az ország leghíresebb versenylova: Overdose fedező ménként folytatja a Bábolnai Nemzeti Ménesben.
- Nem tétlenkedett a bíróság, végre pont került a Prisztás-ügy végére. Tizenegy év fegyházbüntetést kapott Portik Tamás, aki az ügyészség szerint megölette Prisztás József vállalkozót. A gyilkosságot elkövető H. István tíz évet kapott, F. Ferencet, az ügy harmadrendű vádlottját felmentették.
- Nem telt békésen a holokauszt-emlékév. A magyar zsidó közösség úgy döntött, távol marad a kormány által szervezett programoktól. A zsidó közösség tagjai nehezményezték a Szabadság térre tervezett szobor és a Budapesten épülő Sorsok Háza koncepcióját, mindemellett pedig Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatójának lemondását követelték. Szakály az igazgatói székben maradt, a Szabadság téri szobor megépült, júliusban az éj leple alatt, titokban állították fel – azóta is a tiltakozók transzparensei állnak előtte.
- Az Európai Bíróság döntése kimondta: szlovákok is használhatják borpalackjaik címkéjén a „Tokaj” megnevezést.
MÁRCIUS
- Ünnepélyes keretek között, március 28-án átadták a 4-es metrót. Budapest egyik legnagyobb beruházása több évtizeden át húzódott, az építkezést nyolc éve kezdték meg. A Kelenföld vasútállomástól a Keleti pályaudvarig közlekedő, 7,4 kilométer hosszú szakasz 452 milliárd forintba került.
- Jóváhagyta az orosz kormány a paksi atomerőmű bővítésére szánt hitel tervezetét. A Paks II.-re Putyinék tízmilliárd eurót adnak, amit 2014 és 2025 között használhatunk fel az atomerőmű ötös és hatos blokkjának építésére. A projekt 20 százalékát a magyar állampolgárok állják.
- Új polgári törvénykönyvet (Ptk.) kaptunk. Módosult az öröklés menete, kiterjesztették az eltartási jogokat és a gyűlöletbeszéd is tágabb értelmet kapott. A fogyasztók védelme érdekében bevezették a termékszavatosság intézményét.
- Hazakerült a Seuso-kincsek egy része. Márciustól az érdeklődők az Országházban tekinthették meg a kalandos utat bejárt ezüsttárgyakat. A magyar állam négy és fél milliárd forintért vásárolta meg őket.
ÁPRILIS
- Az április 6-i országgyűlési választásokon ismét kétharmaddal nyert a Fidesz–KDNP, így Orbán Viktor harmadszorra is Magyarország miniszterelnöke lett. A választásokon a szavazók alig több mint 60 százaléka vett részt.
- A kishantosi mintagazdaságban folyamatos harcok dúltak: a bírósági döntést meg sem várva jelentek meg traktorokkal a tavalyi 2013-as földpályázat nyertesei és beszántották a korábban ültetett, néhol negyvencentis őszi búzát. Az elmérgesedett vita a bíróságon folytatódott a biogazdálkodás korábbi és új tulajdonosai között.
- Beindult a stadionépítési gépezet. Felavatták Felcsúton Magyarország legkorszerűbb stadionját, a Pancho Arénát. Az 1800 fős településen épített létesítmény 3900 néző befogadására alkalmas. Eltűnt a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központból két nagy értékű kép: Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai jelenet kápolnával című alkotása és Nemes Lamphért József Táj című tusrajza. A két kép összesen 100 millió forintnál is többet ér, a rendőrség mindeddig nem akadt a tolvaj(ok) nyomára.
MÁJUS
- Kevesebb taggal megalakult az új Országgyűlés: összesen 199 honatya és honanya mellett 13 nemzetiségi szószóló képviseli a polgárok érdekeit. Az Országgyűlés házelnöke Kövér László maradt. Áder János köztársasági elnök újból Orbán Viktort kérte fel miniszterelnöknek.
- A Magyar Tudományos Akadémiában is szavaztak: zárt ülésen döntöttek az MTA 20. elnökének kinevezéséről. Pálinkás Józsefet Lovász László matematikus követte a poszton.
- Kitelepítések Miskolcon: másfél-két millió forintot fizet az önkormányzat azoknak a nyomortelepen élőknek, akik hajlandók új lakást venni és elköltözni a városból. A kitelepülések elkezdődtek, több roma család döntött úgy, külföldön keres új otthont – nagy részük Svájcba költözött volna, ahol végül nem kaptak menekültstátust. A jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért.
- Kémbotrány robbant ki. A történet főszereplője Kovács Béla, pártja a Jobbik, megbízója Oroszország, legalábbis a vádak szerint. Bár konkrét bizonyítékokat nem tártak a nyilvánosság elé – 2043-ig titkosították azokat –, ártatlansága ellen több tényező is szól.
JÚNIUS
- Megszavazta a parlament a paksi bővítéshez szükséges hitelmegállapodást. A hitelkeret összege az építés és az üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát jelenti, a fennmaradó részt a magyar államnak kell állnia. Az Együtt–PM számítása szerint minden magyarnak 700 ezer forintba kerül.
- Győzött a Kásler házaspár az OTP-vel szemben indított perben. Az ítélet kimondta: az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, hiszen a bank nem nyújtott érte külön szolgáltatást, ugyanakkor az ügyfélnek ez pluszkiadást jelentett. Ezzel az üggyel pedig elkezdődött az évet leginkább meghatározó ügy, a devizahitelesek mentése. Júliusban tisztességtelennek nevezték a fogyasztói kölcsönök utólagos módosítását. Novemberben döntöttek a hitelek forintosításáról.
JÚLIUS
- Elkezdődött a gátrendszer kiépítése Komárom és Almásfüzitő között. 15 kilométeren erősítik meg a régi védművet, illetve építenek új gátat. A védmű 30 ezer ember lakóhelyét óvja meg az árvizektől Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Mocsa és Naszály területén.
- Átalakította a kormány az agrártámogatás rendszerét. A területalapú támogatások átcsoportosításával és egyéb nemzeti forrásból a következő hét év alatt 212 milliárd forintnyi pluszforrást nyújtanak az állattartóknak, a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságoknak és a vetőmagtermelőknek. Vesztesek az 1200 hektárnál nagyobb területen növénytermesztéssel foglalkozó, kevés embert foglalkoztató nagyüzemek.
- Hároméves az Erzsébet-programból finanszírozott szociális üdültetés és gyermektáboroztatás. Az elmúlt években már 400 ezren élhettek a lehetőséggel.
AUGUSZTUS
- A magyar állam megvette a legveszteségesebb magyar pénzintézetet, a Magyar Külkereskedelmi Bankot (MKB), ezzel valóra vált Orbán Viktor régi álma: a bankrendszer több mint fele (50,5 százalék) magyar nemzeti tulajdonná vált. Időközben felröppent a hír: akár több bank is csődbe mehet a devizahitel- mentés következtében.
- A Kossuth tér felől is befejeződött az épület rekonstrukciója, így a Parlament teljes egésze, mind a 30 ezer négyzetméter valamilyen formában megújult. E felújítás utolsó eleme volt a díszkivilágítás „üzembe helyezése”: összesen 764 fényforrás világítja meg az Országházat.
- Bevezetik a reklám- és médiaadót. A közteher sávosan változik és tetemes bevételt jelent a kormánynak. A törvény legnagyobb vesztese az RTL Klub.
SZEPTEMBER
- E hónaptól már nincs olcsó OKJ-s képzés. Az 1-jétől induló tanfolyamok már csak 30 fős létszámkorláttal indulhatnak, ami áremelkedést eredményez azoknál a képzőknél, amelyek az alacsony tanfolyami árat a magasabb csoportlétszámmal érték el.
- Az Ökotárs Alapítvány átvilágítása rendőrségi razziával kezdődött meg. A vád szerint a Norvég Civil Alap forrásait koordináló és a pályázatokat lebonyolító szervezet törvénytelenül visszaél a rábízott összeggel.
- Új mobilfrekvenciákat értékesítettek. A legnagyobb csomagot a piacot jelenleg is uraló Magyar Telekom fizette ki. Negyedikként (a Telekom, a Telenor és a Vodafone mellé) lépett a mobilpiacra a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.
OKTÓBER
- Tüntetések sorozatát váltotta ki az internetadó néven elhíresült új közteher. Először rendkívül magas árat szabtak meg, később ezt módosították: maximum 700 forintba kerülhetne a fogyasztónak az internet. Az ellenállás azonban olyan méretűvé nőtt, hogy a kormány visszavonta a még készülő tervezetet.
- Az önkormányzati választásokon ismét narancsszínbe öltözött az ország, óriási fölénnyel nyertek a fideszesek. A csökkenő részvétel azonban a politikától való elfordulást, kiábrándulást jelenti az elemzők szerint.
- Navracsics Tibor volt külügyminiszter lett az Európai Parlament ifjúsági, kulturális és sportügyekért felelős biztosa. A képviselői mandátumáról lemondó Navracsics helyére harc indult: februárban időközi választások lesznek Veszprémben, ami akár a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmadát is semmissé teheti.
NOVEMBER
- Huszonegy állami felsőoktatási intézmény élére nevezett ki kancellárt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. A rektorok feladatköre a tanulmányi ügyekre korlátozódik, a pénzügyi kérdésekben azonban vétójogot kaptak a kancellárok.
- Többek között magyar műszerekkel és berendezésekkel a fedélzetén landolt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége a 67/P Csurjumov- Geraszimenko üstökösön.
- Döntést hozott a parlament: december közepétől már nem évülnek el a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények.
DECEMBER
- Hosszú Katinka lett az év úszónője – döntött a Nemzetközi Úszószövetség. Az úszó rendkívüli évet zár, sorra nyerte el az elsőséget a versenyeken, rekordokat döntött meg. Az úszónő az Év sportolója díjat is elnyerte, Berki Krisztián tornásszal együtt.
- Rosszul járnak a kereskedelmi cégek. A parlament elfogadta a KDNP javaslatát, miszerint 2015. március 15-től vasárnap nem lehetnek nyitva a 200 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek. Kivételt képeznek azok a boltok, ahol a családtagok dolgoznak. A törvényt a családok védelmében vezetik be.
- Az előzetes tervek szerint 2018-tól nem árulhatnak napi fogyasztási terméket azok a két éven át veszteséges kereskedelmi egységek, amelyeknek legalább 50 milliárd forint éves nettó árbevételük van. Áder János köztársasági elnök e törvénytervezetet nem írta alá. A parlament lapzártánk után döntött a kérdésről.
