2015. január 3, forrás: Magyar Nemzet, szerző: Lukács Csaba
Romániában gyakorlatilag nincs olyan hét, amikor a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ne vinne el bilincsbe verve egy politikust.
Kormánypárti vagy ellenzéki, országosan ismert vagy helyi potentát, képviselő, polgármester vagy állami cég vezetője – senki nincs biztonságban. Az Európai Bizottság által is elismert intézmény nincs tekintettel semmire: ugyan Traian Basescu korábbi elnök kezdeményezésére jött létre, de az ügyészek tavaly nyáron elvitték az elnök testvérét is, akit befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak, mert megpróbálta elintézni egy alvilági figura szabadlábra helyezését.
Az új elnök, Klaus Johannis várhatóan megy tovább az elődje által megkezdett úton: választási győzelme utáni első beszédében felszólította a román parlamentet, hogy haladéktalanul szavazzák meg a bűnvádi eljárásokba bonyolódó, besározódott képviselők és szenátorok mentelmi jogának felfüggesztését. Első, immár hivatalban lévő elnökként megtartott beszédében azt mondta: Románia számára az egyetlen járhat út az, ha megszabadul a korrupciótól. „A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a közérdeket kell szolgálniuk, nem pedig a saját érdeküket” – fejtette ki Johannis a december 23-i beiktatása után. Hasonlóan beszélt a távozó államfő is, aki a jogállamiság megteremtését, az igazságszolgáltatás és korrupció elleni küzdelemben elért eredményeit nevezte tízéves tevékenysége legfontosabb momentumának. Basescu szerint a bírák és ügyészek bátrabbak lettek, megértették, hogy a törvények betartását a politikusokon is számon kell kérni.
A DNA és kistestvére, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) évek óta megbízhatóan szállítja a rendkívüli híreket a médiának. A letartóztatások leggyakoribb oka a korrupció, a kenőpénzek elfogadása vagy a befolyással való üzérkedés. Olyan nagyhalak is megbuktak már, mint a kormányzó szociáldemokraták főtárgyalójának és szürke eminenciásának tartott Viorel Hrebenciuc, a bukaresti képviselőház alelnöke, akit szintén befolyással való üzérkedéssel gyanúsítottak meg. A politikus önként lemondott a képviselői mandátumáról, így az alsóháznak nem kellett jóváhagynia a letartóztatását.
A Hotnews.ro hírportál összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás parlament harmincöt tagjának gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben. Tizenegy politikus ellen vádat emeltek, tizenhetük ellen pedig bűnvádi eljárás van folyamatban. Kettőt első fokon már elítéltek, egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést kapott, négynek az esetében – akik kormánytagok voltak – a parlament nem járult hozzá a bűnvádi vizsgálat lefolytatásához. Rajtuk kívül három törvényhozó elveszítette a mandátumát, mert jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték, egy pedig önként lemondott, hogy bírósági ügye ne vessen rossz fényt a szenátusra. A politikusokon kívül letartóztattak befolyásos médiamágnást, szerveztek helikopteres-rohamrendőrös rajtaütést csempészetben utazó határőrök ellen, de tevékenységük nyomán rács mögé került nagyvárosi polgármester és megyei önkormányzati vezető egyaránt. Igaz, a rendszer még nem tökéletes, a rajtaütés után sokszor évekbe telik az ítélethozatal. A bíróságok a folyamat gyenge láncszemei, mert nem tudnak vagy nem akarnak gyors ítéleteket hozni, sőt arra is volt példa, hogy az alapos gyanú ellenére érthetetlen módon felmentették a vádlottat. Mindenesetre Romániban valami megváltozott: a politikusok már rég nem gondolják magukat érinthetetlennek.
Az elszámoltatási kísérletek kudarcát is figyelembe véve nagyon úgy tűnik, itthon is ideje lenne egy hasonló intézményt létrehozni. Méghozzá olyat, amelyik nem bizonyítékok nélküli vádaskodással, hanem kíméletlen tényfeltárással operál. Mert ez nem Amerika.
