Sokszor az ember felmérgesedik, amikor látja a helyi vezetőség lagymatag hozzáállását ami a szemétlerakó problémáját illeti. Amikor beülni akart a polgámesterszékbe a mostani városvezető, nagyon bizakodóan jelezte, hogy Ő aztán megoldja még a szemétlerakóból élő rómák problémáját is, de... végül is nem tudta megtenni mindazt, amire vállalkozott. A rómák is meg a szemétlerakó is maradt a pataréti düllőben és tovább szennyezte a környéket. Időközben az EU is leszólt oldják meg a környezeti problémákat és az ökológiai bombákat szüntessék meg, igy a nagyvárosok melletti szenyvíz és a szeméttelepeket is alakitsák át az EU-s normák szerint. A dolgok ismét elodázódtak, míg aztán ez év közepén az EU végleges megoldásként kérték a szeméttárolók bezárását sőt kishiján a szenyvíz tisztitót is(-csak kevesen tudják, hogy a megyeszékhelyen csak 75 %-ka van megtisztitva a háztartásból eredő szennyvizeknek.)
A szennyvizekseknek szerencséjük volt mert a 2018-ra kitolódott a viztisztitásra vállalt időpont, de szeméttárolót(és nem hulladéktárolót) be kellett zárni, pedig éppen a Kolozs megyében lenne a probléma megoldása, csak akarni kellene....azaz a vezetőinknek csak körbe kellene nézniük a helyi szakemberek és cégek közt és adva lenne a megoldás pontosabban az EU-s előirások által követelt hulladékhasznositás vagy újrafelhasználás! A polgári vezetés , de a polgári szakemberek is több fórumon is jelezték van megoldás, de csak hallgatás volt a válasz. A harmadik cikkben megismerheti az olvasó, miről is lenne szó... (Erdélyi Polgár)
2015. július 16. maszol/monitoruldecluj
Tovább gyűrűzik a szemétbotrány Kolozsváron. Szerda este több szamosfalvi lakos is az utcán adott hangot felháborodásának, amiért a köztisztasági vállalat szemetesautói a lakóházakhoz közel öntik le az összegyűjtött hulladékot.
A városhoz tartozó Szamosfalva lakói nehezményezik, hogy az egyre halmozódó szemétkupacok, melyeket a Kolozsvári Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) területén gyűjtenek, mindössze körülbelül 50 méterre tornyosulnak egy tömbháztól és több lakóháztól - tájékoztat a monitorulcj.ro.
Szerda este a tiltakozók lezárták a RADP területéhez vezető utat, és azzal fenyegetőztek, hogy felgyújtják a szemetet, ha a városháza továbbra is az orruk alá viszi. Az ottlakók szenvednek a szagtól és fertőzésveszélytől tartanak. Szerda este Emil Boc polgármester is megjelent a helyszínen, hogy lenyugtassa a kedélyeket.
Elmagyarázta, hogy az említett lebetonozott területen csak addig áll a szemét, amíg azt továbbszállítják Nagyváradra. Mint arról már beszámoltunk, július 15-től Nagyváradra szállítják a szemetet Kolozs megyéből, mert a Kolozsvár melletti pataréti szeméttárolót be kellett zárni. A tárolót hetek óta lezárták, mert megtelt, így a megye hulladékát kezdetben Gyulafehérvárra szállították, pár napja pedig Nagyváradra viszik.
Emil Boc tájékoztatása szerint csak 21 napot kell kibírniuk a szamosfalviaknak, eddig tart, amíg lebetonoznak egy részt Pataréten egy ideiglenes szeméttárolóhoz.
Erdőfelek nem adja olcsón
A több éve beígért és Erdőfeleken helyet kapó integrált hulladékfeldolgozó megépítését, amely a teljes megye szemetét hasznosítja, illetve környezetkímélő módon tárolja, a monitorulcj.ro úgy tudja, csak 2017-ben fejezik meg, így csak akkortól üzemelhet. A feldolgozónak 2014 októberéig kellett volna elkészülnie.
Az MTI tájékoztatása szerint viszont csődbe ment a munkálatokat 2012-ben elnyerő konzorcium vezető cége, a Kolozs megyei önkormányzat pedig 2014 végén a nem meoldjagfelelő munkavégzés miatt felbontotta a szerződést a kivitelezővel.
A Kolozs megyei tanács már hónapok óta tárgyal az erdőfeleki önkormányzattal arról, hogy a majdani integrált hulladékfeldolgozó területén újabb ideiglenes szemétlerakót nyissanak, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke szerint a feleki önkormányzat állandó nyomás alatt tartotta a Kolozs megyei tanácsot.
A tanácsos elmondta, a gond az ideiglenes szemétlerakó területe, pontosabban az ára. A megyei önkormányzatnak elég lett volna egy két hektáros terület, amelyen 48 óra alatt ki lehetett volna alakítani az ideiglenes lerakót, de oda jutottak, hogy a felekiek 64 hektáros terület megvásárlására kérték a megyei önkormányzatot.
"Jóindulatú felméréseink szerint megszabtunk egy másfél eurós négyzetméterenkénti árat, de ők kétszer akkora árat szeretnének. Egy olyan területért, amely fűvön kívül nem termelt semmi mást. A reptér mellett, ahol szuper minőségű a föld, ott meg negyven banit adtak a tulajdonosnak. Szóval nagyon érdekes” - magyarázta Vákár.
Mivel nem tudtak kiegyezni az erdőfeleki önkormányzattal, Pataréten alakítanak ki egy ideiglenes tárolót.
Nagyváradra kerül a kolozsváriak szemete
2015. július 08. maszol/voceatransilvaniei
Kolozs megyéből július 15. után Nagyváradra szállítják a szemetet - tájékoztat közleményben a kolozsvári városháza.
Mint arról már korábban beszámoltunk, két héttel ezelőtt be kellett zárni a Kolozsvár melletti pataréti szeméttárolót, mert az megtelt. A megye szemetét jelenleg Gyulafehérvárra viszik, ám a Fehér megyei tároló csak július 14-ig tudja fogadni a hulladékot.
A közleményben az áll, hogy Bihar megye három hónapig fogadja a Kolozs megyeiek háztartási és utcai szemetét, addig a megyei önkormányzatnak megoldást kell találnia legalább egy ideiglenes szeméttároló kialakítására.
Erdőfelek nem adja olcsón
Az ideális megoldás az lenne, ha a Kolozsvárral szomszédos Erdőfelek község területén megépülne az integrált hulladékfeldolgozó, központ, amely a teljes megye szemetét hasznosítja, illetve környezetkímélő módon tárolja. Ennek 2014 októberéig kellett volna elkészülnie.
Az MTI tájékoztatása szerint viszont csődbe ment a munkálatokat 2012-ben elnyerő konzorcium vezető cége, a Kolozs megyei önkormányzat pedig 2014 végén a nem megfelelő munkavégzés miatt felbontotta a szerződést a kivitelezővel.
A Kolozs megyei önkormányzat hivatalos közlése szerint 2015 végéig kell megépülnie az erdőfeleki integrált hulladékfeldolgozónak. A stiridecluj.ro portál azonban úgy tudja, hogy a hatóságok nem tekintik már reálisnak az év végi határidőt. Ez pedig azt is jelenti, hogy a megyei önkormányzat elveszíti a hulladékfeldolgozó megépítésének európai uniós finanszírozását.
A megyei önkormányzat már hónapok óta tárgyal az erdőfeleki önkormányzattal arról, hogy a majdani integrált hulladékfeldolgozó területén újabb ideiglenes szemétlerakót nyissanak, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke szerint a feleki önkormányzat állandó nyomás alatt tartja a Kolozs megyei tanácsot.
A tanácsos elmondta, a gond az ideiglenes szemétlerakó területe, pontosabban az ára. A megyei önkormányzatnak elég lett volna egy két hektáros terület, amelyen 48 óra alatt ki lehetett volna alakítani az ideiglenes lerakót, de mára oda jutottak, hogy a felekiek 64 hektáros terület megvásárlására kérték a megyei önkormányzatot.
"Jóindulatú felméréseink szerint megszabtunk egy másfél eurós négyzetméterenkénti árat, de ők kétszer akkora árat szeretnének. Egy olyan területért, amely fűvön kívül nem termelt semmi mást. A reptér mellett, ahol szuper minőségű a föld, ott meg negyven banit adtak a tulajdonosnak. Szóval nagyon érdekes. Nem tartom igazságosnak. Ha lesz középút, a tanács meg fogja szavazni a felvásárlást. De megjegyzem, ebből még ügyek lesznek” - magyarázta Vákár.
Mivel nem tudtak kiegyezni az erdőfeleki önkormányzattal, a szemetet jelenleg Gyulafehérvárra, majd Nagyváradra szállítják.
Magyar találmánnyal oldanák meg Románia hulladékproblémáit
2015. július 31. Kustán Magyari Attila
Kolozsvári cég, a BBS Consulting System oldaná meg nemcsak Kolozsvár, hanem egész Románia hulladéktárolási problémáit. Pénteki sajtótájékoztatójukon a piackutatással és tanácsadással foglalkozó vállalat munkatársai egy magyarországi feltaláló megoldásait ismertették.
Szendrei Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója a magyarországi Szilvássy Mihály találmányát mutatta be, amely jóformán bármilyen hulladékot képes fadeszkához hasonló, de annál jóval erősebb és tartósabb lapokká préselni. A sylrock anyag a különböző egészségügyi hulladékoktól – legyen szó például pelenkáról – a PET palackokon át a konzervdobozokig bármiből állhat, a gép, amely összepréseli, képes szemcsésre törni mindent.
A kolozsvári cég kizárólagos megbízást kapott Szilvássy Mihálytól a romániai képviseletre, a szabadalmi jog értékesítésére és a technológia bemutatására.
A hulladékból előállított anyag vízálló, saválló, lúgálló, tűzbiztos, ragasztható, szögelhető, hegeszthető, a Gödöllői Tudományegyetem vizsgálatai szerint akár 10 tonnát is megbír, szemben a 2-3 tonna terhet elbíró téglával.
Sorolni is nehéz, hogy mi építhető meg ebből az anyagból: kültéri, vandálbiztos bútorok (pl. padok), gátak, raklapok, vagy akár egész házak, úszómedencék, közelekedési táblák, fekvőrendőrök stb.
A magyar találmány iránt óriási lehetne a kereslet Kolozs megyében, ahol hetek óta dúlnak az indulatok a bezárt pataréti szeméttároló miatt. Kolozs megye szemetét jelenleg Nagyváradra szállítják, mert Kolozsvár mellett, Erdőfeleken még nem épült meg a több éve beígért integrált hulladékfeldolgozó, amely a huladékot hasznosítja, illetve környezetkímélő módon tárolja. A szemétgondok miatt korábban lakossági tiltakozásra is sor került: július közepén több szamosfalvi lakos is az utcán adott hangot felháborodásának, amiért a köztisztasági vállalat szemetesautói a lakóházakhoz közel öntik le az összegyűjtött hulladékot. Emil Boc polgármester tájékoztatása szerint erre azért van szükség, mert a begyűjtő autókból teherszállító járművekre kell pakolni a szemetet, hogy az Nagyváradra jusson.
A kolozsvári cég munkatársai elmondták, Romániában adott a szaktudás, az egyetemek nyitottak, ezért nem lehet semmilyen szín alatt megoldás például, hogy a pataréti szeméttárolót lefödjük és füvesítjük, a hulladékokat jobb volna újrahasznosítani. Ez már csak azért is előnyös volna a város számára, mert számításaik szerintaz újrahasznosítással 650-700 új munkahelyet lehetne teremteni Kolozsváron, országszinten pedig 30 ezret.
A kolozsvári cég munkatársai jelenleg kivitelező, szériagyártó üzemekkel tárgyalnak, de a megyei tanáccsal, a BBTE környezetmérnöki karával és a Brantner-Vereș köztisztasági vállalattal is felvették a kapcsolatot.
Tájékoztatásuk szerint megtalálták a megfelelő finanszírozót, így csupán -hónapok kérdése, hogy elinduljon a projekt. Annyit elárultak, hogy nem állami finanszírozásról van szó, egy befektetési csoportot találtak.
Terveik között szerepel, hogy a közeljövőben nyílt levelet írnak Victor Ponta miniszterelnöknek és Klaus Johannis államfőnek, a minisztereknek, megyei tanácsok vezetőinek és polgármestereknek, valamint különböző vállalatoknak és szakembereknek, amelyben tájékoztatják a szolgáltatásikról. Eddigi tapasztalataik szerint inkább azokban a megyékben nyitottak a találmányra, ahol nem feltétlenül vannak olyan égető gondok a hulladéktárolással, mint Kolozsváron.
A BBS Consulting System által összeállított dokumentumban az illetékesek emlékeztetnek, hogy Románia 2020-ig köteles a jelenlegi 7 százalékról 50-re emelni az újrahasznosított hulladék mennyiségét. Az elmúlt években 139 szeméttelepet számoltak fel, és még 101-et kellene. Románia ugyanakkor 2013-tól köteles a csomagolóanyagok 55 százalékát újrahasznosítani, ez a kötelezettség pedig az áru gyártóit és impotálóit terheli.
Szerk.megjegyzés
A fenti cikkben szereplő hulladék felhasználási tehnológia kitalálója a Szilvássy Mihály feltaláló, nagyon egyszerű megoldást választott, amely nem szennyezi a környéket és nagyon jó alapanyaggal - a sylrock -al látja el az épitóipart is. Igaz a tehnológia nem ismert, de a szakemberek szerint időtálló anyaggá áll össze a felhasznált hulladék. Ezért is meglepő, hogy olyan nehezen tört be a romániai megyevezetők tudatába, hogy ha ezt a megoldást választják nem kell olyan sok közpénzt kidobniuk, ha már beszerzik a sylrock előállitásához szükséges felszereléseket és még épitőanyagot is kapnak cserébe.
Megkérdeztük a környezetudományi kar szakemberét is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ezt a technológiát fogja a Kolosz megye is átvenni, akkor megold több más problémát is.
- Tisztelt Horváth úr, úgy tudjuk, hogy a BBS Consulting System az Önök támogatását is élvezik, ismertetné miről lenne szó?
- Felhasználom a lehetőséget és még egyszer gratulálok a feltaláló Szilvássy úrnak. A megoldás annyira egyszerű, hogy szinte megdöbbenti az embert, de ennek ellenére még energiatakarékos más megoldással szembe. Azon kivül, hogy egy kézzelfekvő alapanyagot ad, nem termel hamut, ami az elégetési tecnonológiát választóknak igencsak nagy problémát okozhat. Köztudott, hogy minden 1000 kg elégetett szemétből 350-420 kg hamu keletkezik, amit el-, vagy inkább át kellene valahová helyezni! A hamúba viszont "besűrűsödik" a nehézfém tartalom így ezt fel sem lehetne használni, épitőiparban, úgy ahogy eddig tették
Mivel a sylrockba nem igen lehet a gázfejlődést észlelni az annyira vezsélyes dioxin termelődést így kiiktatható.
A sylrock fontos lehet a megyei vezetőknek is, mert ebből előllithatóak, azok a szükséglakások amire annyian áhítanak és ebből a ISU házakat is fel lehet épiteni, de jó szolgálatot tehet az állatvédők számára, sőt a gazdasági épületek előállitására is jó alapanyag.
Ezen kivül fontos, hogy a szeméthalom eleve gyors felhasználás miatt nem igen keletkezik "csurgalék" a szeméttelepen.
A pataréti telepen keletkezett szemétdombokból több évtizeden át keletkezett csurgalék sok ideig szennyezte az altalaj vizeket. Mégis furcsa, hogy elég sokan akarnak ott területet szerezni, hogy aztán lakó- vagy gyártelepet épitsenek oda, holott ezzel egészségártó életfeltételt teremtenének...
