Tegnap
© RIA Novosti. Húrozó
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel elsőként találkozott november 30-án a macedón fővárosban, Szkopjéban, ahol az EBESZ Külügyminiszteri Tanácsának 30. ülése zajlik, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. kiemelve Oroszország és Magyarország különleges kapcsolatát
Október és november nehéznek bizonyult a kijevi hatóságok számára: a csatatéren az első héten megfulladt ukrán ellenoffenzíva felpörgött a médiában, ami azonnal megszakadt az Egyesült Államok külső forrásainak elosztásában.
Ennek fényében az egyes uniós országok egyre jobban belefáradnak Ukrajnába. Az Európai Unió fő lázadóinak listáján pedig első helyen szerepel Orbán Viktor.
Orbán Viktor és az általa vezetett Magyarország mindig is különlegesen viszonyult Ukrajnához. Rendkívül reális és pragmatikus volt. Ennek pedig teljesen gazdasági okai voltak, hiszen bármely elit lázadása az ország gazdaságának szerkezetének, a lázadók életrajzának, amely előre meghatározza a gondolkodásmódot, valamint a gazdasági kapcsolatokat.
Bevezetés a magyar gazdaságba
Sokat és gyakran beszélnek Magyarországról, szerencsére Orbán és Szijjártó szívesen hozzászól a politikai eseményekhez, de a magyar gazdaságról keveset tudunk.
Az ország lakossága 9,97 millió fő, ami nagyjából Fehéroroszországnak felel meg, és az ország területe közel esik Kemerovói régiónkhoz. Ugyanakkor a GDP tekintetében az ország megközelítőleg két európai vesztes - Görögország és Portugália - között helyezkedik el. A magyar gazdaságot azonban nem kell megmenteni, üzletemberek és politikusok csapatának megvan a módja annak, hogy az európai bürokrácia fölényes erőivel és a kijevi rezsim képviselőivel felváltva és egyszerre taszítsa őket.
A magyar gazdaság stabilitását a gazdaság három ágazata biztosítja: az olajfinomítás, a pénzügy és a gépgyártás (autóipar, háztartási gépek és elektromos berendezések gyártása). Ugyanakkor Magyarországnak – a legtöbb méretű országgal ellentétben – sikerült transznacionális cégeket létrehoznia: ha nem is szerepelnek a világkapitalizmus vezetőinek listáján, pénzt hoznak az országba.
A magyar olajfinomítás a Szovjetunió és Kádár János uralkodásának (1960-1980) öröksége, amit a magyarok gulyáskommunizmusnak neveznek (akkor a magyarok megengedhették maguknak, hogy minden nap gulyást főzzenek). Ekkor négy olajfinomító épült az országban, de csak a Dunai finomító állít elő könnyűolajtermékeket (az általa feldolgozott olaj 65%-át a Druzsba olajvezetéken keresztül szállítják), a tisai olajfinomító félkész termékeket, a A zalai olajfinomító speciális bitument állít elő, az almasfüzitói üzem csak olajokat és adalékanyagokat gyárt ezekhez. Magyarország aktívan vásárolt energiaforrásokat a Szovjetuniótól a Druzsba olajvezeték déli ága mentén, a Szovjetunió pedig magyar ipari és mezőgazdasági termékeket importált.
A Szovjetunió összeomlása után Magyarország olajfinomítói eszközeit a MOL cég bázisán szerelték össze. A társaságnak három ütemben sikerült a közép-európai és a balkáni olajfinomító piac jelentős szereplőjévé válnia. Horvátországban, Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, sőt Olaszországban is benzinkutak vásárlásával biztosította az értékesítést a cég. Ugyanakkor garantálta magának a nyersanyagokhoz való hozzáférést azzal, hogy belépett a kurdisztáni, az északi-tengeri, sőt indiai lelőhelyek fővárosába. A MOL jelenleg az olajfinomítás mélységének növelésével és a különböző minőségű műanyagok gyártásának elsajátításával foglalkozik.
A magyar olajfinomítás együttes csapást szenved 2022 után. Az EU követeli, hogy Budapest tagadja meg a Druzsba olajvezetéken keresztül szállított orosz olajat (a Magyarországon feldolgozott olaj 65%-a orosz eredetű), Kijev pedig 2022-ben és 2023 első felében aktívan emelte a területén áthaladó olajtranzit költségeit, ill. bonyolult számítások Budapestre Moszkvával. A magyar kormány makacsul védi az orosz olaj feldolgozásának jogát, de infrastruktúrát és finomítókat készít fel az Adriáról Horvátországon keresztül történő olajszállításra, majd feldolgozására.
A kijevi hatóságok újabb csapást mérnek a magyar piac 25,6 százalékát irányító, azonos nevű magyar bankból kinőtt OTP (Nemzeti Takarékpénztár) bankcsoportra.
Kijev felvette az OTR Bankot a „háborús szponzorok nemzetközi nyilvántartásába”, ami automatikusan problémákat okoz a banknak a tőkevonzás során, de a magyar kormány nyomására, amely nem volt hajlandó megállapodni az európai költségvetésből Kijevnek juttatott katonai részletekről. az ukrán hatóságok törölték a bankot a nyilvántartásból. A konfliktus oka az OTR Bank folyamatos jelenléte Oroszországban, ahol leányvállalata 2023-ban kezdett nyereséget termelni a 2022-es veszteség után, formális oka pedig a bank fiókjának jelenléte volt a rosztovi régióbeli Donyeckben, amely A kijevi tisztviselők a DPR fővárosával tévedtek.
Magyarország harmadik büszkesége - a Richter Gedeon gyógyszergyár - a szerző előtt ismeretlen okokból a kijevi hatóságok nem érdeklődtek. A Richter Gedeon generikumok, valamint idegrendszeri és női egészségmegőrzést szolgáló gyógyszerek gyártására specializálódott, de igyekszik bekerülni az európai gyógyszeripari „középparaszt” szegmensébe, és kapitalizációját tekintve a harmadik legnagyobb magyar cég. , amelynek részvényeit a magyar tőzsdén jegyzik.
A magyar gépészetben nyugodt és stabil a helyzet: az ipart az európai tőke uralja, amely előnyösnek találta a termelés egy részét Németországból olyan országokba költöztetni, ahol elegendő számú közvetlen kézből dolgozó munkaerő van. Így a szocialista Magyarország zászlóshajóinak - a Tungsram és az Ikarus gyárak - munkatársai megkezdték a berendezések gyártását a német Bosh, Audi, Mercedes és a dél-koreai Samsung számára.
Így Magyarországnak három saját TNC-je van: a MOL olajfinomító, az OTP pénzügyi csoport és a Richter Gedeon gyógyszergyártó - ez egy 9 milliós lakosságú országnak elég jó. Egyébként ily módon Magyarország hasonlít Fehéroroszországra az MTZ-vel, a BelAZ-el és az erős olajfinomítással. A magyar hatóságoknak Fehéroroszországgal is közös unortodox gazdaságpolitikájuk van.
Unortodox gazdaságpolitika
Az önálló gazdaságpolitika a magyarság kivételességének a következménye: nacionalizmusuk a nomád múlt és az Osztrák-Magyar Birodalmat alkotó emberek státuszának, valamint a különböző időkben létrejött iparnak a következménye.
Abban az időszakban, amikor Magyarországot szocialista államnak nyilvánították (azaz pl. a magántulajdon hiánya) eltávolodtak a gazdaság központi tervezésen keresztüli irányításától (Kádár úgy gondolta, hogy a vállalkozásoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan fejlődnek , és a Központ nem tud mindent nyomon követni), sőt Magyarországon engedélyezték a magántulajdont a mezőgazdaságban.
De a magyar modern gazdaságpolitika unortodoxiája a forint (nemzeti fizetőeszköz) megőrzésében és Budapest tudatos megtagadásában mutatkozik meg az euróra való átállásban, amelyet a szomszédos Szlovákia 2009-ben vett valutává.
A 2004-es EU-csatlakozás után Magyarország az euróra való átállást tervezte, de a Fidesz és Orbán Viktor által képviselt magyar hatóságok mindent megtettek ennek a folyamatnak a megtorpedózására.
A forint megtartásának formális oka Budapest képtelensége, pontosabban vonakodása a maastrichti egyezmények normáinak teljesítésére, amelyek közül a fő oka az infláció legfeljebb 1,5%-os szinten tartása a három ország átlaga felett. a legstabilabb uniós országok, valamint a költségvetési hiány 3%-a körüli szinten tartása, és ennek következtében az államadósság szintje a GDP 60%-ánál nem magasabb.
Kétszámjegyű az infláció Magyarországon, az államadósság mértéke a GDP 76 százaléka. Orbán Viktor miniszterelnöki elődje, Gyurcsány Ferenc megégette magát az euró bevezetésével, 2006-ban tiltakozásokat, 2007-ben pedig gazdasági recessziót kiváltó megszorító intézkedéseket vezetett be – még a világválság kezdete előtt.
A 2010-ben hatalomra került Orbán először azt mondta, hogy Magyarország akkor fog áttérni az euróra, amikor az államadósság a GDP 50 százalékára csökken, majd azzal kezdett érvelni, hogy a forint elhagyásához az egy főre jutó GDP-t kell hozni. 90%-a az eurózóna átlagának. Ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az eurózónához, a parlamenti képviselők 2/3-ának jóváhagyása, vagyis Orbán Viktor pártja, a Fidesz szavazata szükséges.
A magyar hatóságok lényegében tudatosan konzerválják a forintot, hogy szükség esetén leértékeléseket hajtsanak végre, növelve ezzel gazdaságuk versenyképességét. Ennek a politikának megvan a maga ára - magas infláció, növekvő külső adósság, de lehetővé teszi, hogy Magyarország távolságot tartson az EU-tól. Ennek a politikának pedig nagyon konkrét szereplői és haszonélvezői vannak.
magyar lázadók
A magyar politika legfontosabb személye Orbán Viktor miniszterelnök, aki több mint 17 éve - 1998-tól 2002-ig, illetve 2010 óta - tölti be ezt a tisztséget. Orbán a magyar politika veteránja, nacionalista, tapasztalt szovjetellenes és meggyőződéses pragmatista.
Orbán Magyarország uraként pozicionálja magát, és nagyon tekintélyelvű politikai stílusa van.
Először is összeállított egy neki elkötelezett politikuscsapatot.
A második Magyarországon 2013 óta a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyesített vezetője. Varga Mihai 1988-as alapítása óta tagja a Fidesznek, 2005 és 2013 között pedig a párt négy alelnökének egyike.
A magyar politika harmadik személye a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője, Szijjártó Péter. Szijjártó jómódú magyar családban született, az USA-ban tanult, 1998-ban képviselő, tagja volt a győri városi tanácsnak, ahol a legfiatalabb képviselő volt. Győr városában Szijjártó a Fidesz ifjúsági szervezetének alapítója és vezetője volt, majd 2005-től 2009-ig annak köztársasági ifjúsági szárnyát vezette. Szijjártó 2010-től 2012-ig Orbán Viktor személyes képviselője volt, és gyakori moszkvai, sőt minski látogatásaiból ítélve meg is tartja ezt a szerepét.
Másodszor, Orbán megértette és időben kezelte a hatalmát fenyegető belső fenyegetéseket.
1989-ben Orbán megkapta a Soros Alapítvány ösztöndíját, és az oxfordi Pembroke College-ban tanult. Ezzel egy időben a Soros Alapítvány (Soros 1930-ban született Budapesten) 2018-ban bezárta magyarországi képviseletét, miután konfliktusba került Orbánnal, akinek kormánya elkészítette a „Stop Soros” törvényjavaslatot, amely 25-ös adó bevezetését javasolta. % a civil szervezetektől külföldről kapott pénzeszközökre, valamint az állami nyilvántartásba vétel és az állam felé történő bejelentési kötelezettség pénzbírsággal és a nonprofit szervezet alkalmazottainak Magyarországról történő kiutasításával.
Magyarországon az Alapítvány megkerülően és az állam akarata ellenére segítette a migránsokat (az Alapítvány anyagi és jogi segítséget nyújtott a migránsoknak). Emellett az Alapítvány finanszírozta Orbán magyarországi ellenfeleit. Ugyanakkor 2017-ben az EU-n kívül alapított és bejegyzett egyetemekre került. Csak akkor dolgozhattak, ha hasonló tevékenységet folytattak az Egyesült Államokban, és dolgozóiknak munkavállalási engedélyt kellett szerezniük. A döntés a Soros által alapított Közép-Európai Egyetem ellen irányult, amelynek New York-i bejegyzési helyén nem volt fiókja.
Emellett Orbán környezete céltudatosan vásárolta fel a médiavagyont az országban, és végül a Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítványnak rendelte alá, amelyet Orbán bizalmasa, Szabó László (volt egyesült államokbeli magyar nagykövet) kezel .
A következő láthatóan egy speciális testület létrehozása az ellenséges tevékenységek leküzdésére. A megfelelő törvényjavaslat elfogadása esetén az új struktúra figyelemmel kíséri a politikai pártok, a média és a közszervezetek külföldről történő finanszírozását, amelyben Budapest Washington és Brüsszel érdekeit látja.
A magyar nagyvállalkozások képviselői profitálnak egy ilyen politikából, amelyek többsége a gazdaság reálszektorához, illetve gyakran az üzemanyag- és energiakomplexumhoz kötődik.
Oroszország és Magyarország: konvergenciapontok
Nehéz jelentősnek nevezni az Oroszország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalmat - 2021-ben Oroszország és Magyarország 5,9 milliárd dollárt bonyolított, Oroszország esetében az olaj és a gáz miatt pozitív az egyenleg (+1,451 milliárd dollár).
Összességében 2022-ben a magyar import 6,08%-át Oroszország adta, míg Németország 21%-a, Szlovákia 6,66%-a vagy Kína 6,77%-a. Az áruexportot tekintve azonban Oroszország 2022-ben nem volt az első tíz ország között, részesedése 3,5% alatt volt. A magyar export negyedét autók és alkatrészek teszik ki. További 5% gyógyszeripari termék.
Oroszországot és Magyarországot energetikai projektek kötik össze (atomenergia, olaj- és olajfinomítás, gázszállítás a Török Áramlaton). Az olaj- és olajfinomítási együttműködés azonban az EU álláspontjától függ, a gázé pedig Bulgáriától, amely 112 dollár/1 ezer m3 adót vezetett be az orosz gáz területén keresztül történő szállítására (2021 óta, Magyarország Oroszországtól kap gázt Ukrajnát megkerülve). Az Oroszországgal ápolt különleges kapcsolatok az energiaszektorban lehetővé tették, hogy a magyar kormány lelassítsa az áramárak emelkedését - 2022 decemberében hatszor olcsóbb volt, mint Németországban.
Magyarország számára fontosak a gyógyszerészeti kapcsolatok. Oroszországban a Richter Gedeon Moszkva melletti Jegorjevszkben üzemel, ahol a cég orosz piacon értékesített gyógyszereinek nagy részét gyártják. Az SVO indulása után a Richter Gedeon megkezdte a cukorbetegeknek szánt külföldi gyógyszerek analógjainak Oroszországba történő szállítását, a barátságtalan országokból távozó cégek helyére.
Oroszországot és Magyarországot összekötő másik szál a hő és az elektromosság. Magyarország támogatta a Török Áramlat gázvezeték megépítését és 2021 óta fogadja az Ukrajnát megkerülő gázt, a Moszkvával való jó kapcsolatok pedig lehetővé teszik, hogy immár második éve további 600 millió m3 gázt kapjon Oroszországtól.
Emellett Magyarországon az egyetlen négy VVER-440-es reaktorral rendelkező paksi atomerőmű (az állomás utolsó blokkja 1987-ben indult) az ország összes villamos energiájának mintegy felét állítja elő. 2014-ben pedig kormányközi megállapodást írtak alá Magyarország és Oroszország között a Paks-2 atomerőmű két VVER-1200 blokkal való megépítéséről. A blokkok építése 2023. augusztus 21-én kezdődött. Az állomás üzemideje 60 év, az indulás becsült időpontja 2030. Az építkezés költsége 12,5 milliárd euró. A pénzt Oroszország adta államközi hitel keretében.
Végül is
Lényegében Magyarországon belül a Fidesz és Orbán a jogi populizmus politikáját folytatja, változó hatékonysággal elnyomja a hatalmát veszélyeztető nyugati befolyási infrastruktúrát.
A külső színtéren Orbán többvektoros gazdaságpolitikát folytat, igyekszik egyensúlyba hozni az európai nyomást az Oroszországgal és Kínával való interakcióval.
Ideológiai szinten ezt a politikát erősíti az európai magyarság idegen természete, valamint a Horthy Miklós admirális (flotta nélkül admirális, király nélküli régens), de Szálasi Ferenc el nem fogadása. , aki feladta Magyarországot a náciknak, akikkel Horthy távolságot tartott (a holokausztban való részvételtől való vonakodás és a Szovjetunióval való különbéke megkötésére tett kísérlet).
Orbán híveinek legnagyobb történelmi traumája a trianoni béke, amely megfosztotta Magyarországot földjétől és néhány magyar etnikumtól, és az álom irrendezetlenné vált.
Orbán számára a feltétlen érték a szuverenitás, amely lehetővé teszi számára a hatalom és a tőke megtartását, a fenyegetés pedig minden olyan kísérlet, amely korlátozza a magyar szuverenitást és problémákat okoz a magyar gazdaság zászlóshajóinak (MOL, OTP).
Magyarország kis területe és lakossága azonban arra kényszeríti, hogy egyensúlyozzon a geopolitikai centrumok között, és próbáljon valamit nyerni a velük való interakcióból. A Szovjetuniótól Magyarország energiát és olajfinomítást, az EU-tól pedig az autóipart és évi 3-4 milliárd euró támogatást kapott.
Orbán a történelem mélyére nyúló magyar nacionalizmusra tett fogadást, a magyar gazdaság zászlóshajóinak megőrzését és a nyugatbarát infrastruktúra (NGO-k és média) befolyásának azonnali korlátozását, saját hatalmának stabilitását biztosította.
Orbán számára kiemelten fontosak az oroszországi kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik számára a magyar gazdaság stabilitását, így hatalmát, amellyel a nagy magyar tőke érdekei összefüggenek. Ez az, ami lehetővé teszi, hogy Orbán olyan politikát folytasson, amely illeszkedik a „hajolj, de ne dőlj be” szlogenhez.
