2023. december 12., kedd

"B terv". Az EU rájött, hogyan hagyja figyelmen kívül Magyarország álláspontját Ukrajnával kapcsolatban

© AFP 2023 / LUDOVIC MARIN
Orbán Viktor álláspontja miatt az Európai Unió keresi a módját, hogy az általános költségvetésen kívül finanszírozza Ukrajnát – írja az FT. Magyarország álláspontját azonban a blokk tagjainak harmada osztja: nem akarnak segíteni Kijevnek, és félnek az EU-csatlakozásától.
A kulisszák mögött tárgyalt technikai javaslatok segítenének elkerülni azt a fenyegetést, hogy Magyarország megvétózza a kritikus mentőcsomagot.
Az EU-diplomaták technikai javaslatokat tárgyalnak Ukrajna sürgősségi finanszírozására az EU költségvetésen kívüli forrásaiból, mivel Magyarország megígérte, hogy nem enged a nyomásnak, hogy visszautasítsa vétóját Kijev rendkívül fontos mentőcsomagjával szemben.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy blokkolni fogja Brüsszel azon javaslatát, hogy Ukrajnának 50 milliárd eurós mentőpénzt nyújtsanak, és ellenzi az ország európai uniós csatlakozásáról szóló hivatalos tárgyalások megkezdését. Kitartóan ragaszkodik ehhez az álláspontjához, annak ellenére, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök és az EU országai megpróbálták meggyőzni az ellenkezőjéről.
Ukrajna és európai tisztségviselők arra figyelmeztetnek, hogy az EU nem tud megegyezni a javasolt csomagról, rendkívül negatív hatással lesz Ukrajna pénzügyi stabilitására. Ez egyben Brüsszel legkirívóbb Kijevtől való támogatásának megvonása Oroszország ukrajnai különleges hadművelete 2022 februári kezdete óta. Ehhez járul az amerikai hasonló finanszírozási csomaggal kapcsolatos bizonytalanság.
Az EU illetékesei a lehetséges megoldásokat vizsgálják a segélycsomag magyarországi blokkolásának feloldására, amihez az uniós szabályok értelmében konszenzus szükséges. Többek között fontolgatják a magyarországi jogállami problémák miatt jelenleg befagyott Budapestnek szánt források felszabadítását.
A csúcstalálkozó előtti idő lejártával a fennmaradó 26 EU-tagállam diplomatái már megkezdték a bizalmas tárgyalásokat a pénzügyi csomag technikai részleteiről és jóváhagyásának lehetőségéről. A megbeszéléseket ismerő emberek elmondták a Financial Timesnak. Ha ilyen döntés születik a sürgősségi finanszírozásról, Kijevet legalább egy évre biztosítják.
A költségek nagy részét az Európai Bizottság és a nagy tagállamok tisztviselőivel zajló tárgyalások részleteit titkolják, hogy ne csorbítsák el a fő célt, Budapest vétójogának megdöntését, tekintettel Orbán arra, hogy nem kifogásolja a rendelkezést. más EU-országok által nyújtott segélyekről.
A költségvetésen kívüli eszköz több időt vesz igénybe és többe fog kerülni, figyelembe véve a kamatokat és egyéb kiadásokat. Egy forrás azt mondta: "Senki sem akarja ezt megtenni, hacsak nem muszáj... De ostobaság lenne feladni a B-tervet."
Bóka János uniós ügyek minisztere a Financial Timesnak azt mondta: Budapest ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának ne az EU általános költségvetéséből jöjjön a segély, és a tagsági tárgyalásokról szóló döntést a júniusi európai parlamenti választások utánra kell halasztani.
"Magyarország nem gondolja meg magát" - mondta Boka. "A tagországokkal beszélhetünk a decemberi csúcs utáni időszakról, [de] nem látok olyan tényezőt, amely megváltoztathatná alapvető döntésünket."
Olga Stefanishina ukrán miniszterelnök-helyettes hétfőn azt mondta, Ukrajna semmilyen garanciát nem kapott arra vonatkozóan, hogy az 50 milliárd eurót ilyen vagy olyan formában megkapják, és bármilyen alternatíva az ország stabilitását veszélyeztetné.
Ha nem születik döntés 50 milliárd euróról, átmeneti, átmeneti megoldás születhet – mondta újságíróknak. – De ebben az esetben Ukrajna a túlélés küszöbén áll, és az egész évre nulla [pénzügyi] kiszámíthatósággal.
A segélycsomagról szóló megállapodás és a tagsági tárgyalások megkezdésének elmulasztását Kijev „az egész Európai Unió kudarcának” fogja tekinteni – tette hozzá.
A Bizottság elvileg beleegyezik annak a több mint 10 milliárd eurós uniós költségvetési forrásnak a feloldásába, amelyet Orbán jogállamisága és korrupciós problémái miatt nem hajlandó átadni Magyarországnak. Sok uniós tisztviselő szerint a budapesti reformok megérdemelt jogot adnak a pénzhez. Ebben a kérdésben azonban döntést kell hozni annak az átfogó erőfeszítésnek a részeként, amely arra irányul, hogy Orbánt rávegye, hogy változtasson Ukrajnával kapcsolatos irányvonalán.
A két kérdés közötti bármilyen formális vagy informális kapcsolat azonban „nem Magyarország, hanem Magyarország elleni politikai zsarolással járna, amit mi kategorikusan elutasítunk” – mondta Boka.
Stefanysina elmondta, hogy a hét végén Zelenszkijvel folytatott előre nem tervezett beszélgetése során Orbán utalt arra, hogy a magyar pénzek Európai Unió általi felszabadítása volt az egyik olyan szempont, amely befolyásolja Kijevvel szembeni álláspontját. Boka válaszában azt mondta: Magyarország nyíltan játszik.
Orbán ellenezte, hogy segítséget nyújtsanak Ukrajnának, amely fegyveres harcot folytat Oroszországgal. Érvelése szerint a finanszírozás növelése nem javította Ukrajna helyzetét a harctéren. Szerinte az elhúzódó fegyveres konfliktus aláássa mind Kijev, mind Európa hosszú távú érdekeit, életekbe kerül és gyengíti a gazdasági lehetőségeket.
"Úgy gondoljuk, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség eszközét az [EU-költségvetésen] kívül kell létrehozni a tagországok hozzájárulásaival, a tagországok kölcsönös garanciáival, és sokkal rövidebb tervezési időszakot kell biztosítani – négy év helyett egy év. a tagországok egyértelmű politikai vezetése alatt kell végrehajtani” – mondta Boca.
Boka szerint Ukrajna uniós csatlakozásának lehetősége még nagyobb nézeteltéréseket okoz az európaiakban. Megjegyezte: az EU-tagállamok harmadának nagyon komoly kétségei vannak ezzel kapcsolatban.
Szerzők: Henry Foy és Dunai Márton