Egybefonódott Bethlen- és falunapok

A tudományok és a testi nevelés, továbbá az ezekhez kapcsolódó rendkívüli látványosság jegyében zajlottak a VII. Bethlen Napok Nagyenyeden. Pénteken az esti tornavizsgát több száz szülõ és városi érdeklõdõ jelenlétében tartották meg, a diákok már elõzõleg rendbe tették a tornakerti tribünt és környékét. Szombaton, a tudomány napján a kollégium ódon épületei is mintha ünnepi díszbe öltöztek volna, ez a nap mintha szelídebb, visszafogottabb lett volna. Felenyeden pedig, a ma Nagyenyedhez szervesen hozzátartozó helységben a református templom alapításának 200 éves évfordulója alkalmából, egész héten változatos programok zajlottak, a mintegy 365 tagot számláló református közösség, lelkipásztorával az élen mindent megtett, hogy szép, emlékezetes legyen az ünnepük.

„A tudományos emberfõ mennyisége a nemzet igazi hatalma.” (Széchenyi István)

A VII. Bethlen Napok a tudományok és a testi nevelés, valamint a hozzá kapcsolódó rendkívüli látvány jegyében zajlottak. Az utolsó napon a felenyedi református templom építésének 200. évfordulója, ennek hálaadó ünnepsége egybeesett a kollégiumi zárónapokkal, amelyet a gyülekezet és az iskola együtt tartott.

Esti tornavizsga és koncert

Több száz szülõ és városi érdeklõdõ jelenlétében igazi tömeges szórakozásként zajlott május 28-án az esti tornavizsga. A véndiákok Kelemen Csaba vezetésével elõzõleg már rendbe tették a tornakerti tribünt és környékét. A bemutatót, egyben a Bethlen Napokat ezúttal is Szõcs Ildikó igazgató nyitotta meg, aki örömmel állapította meg, hogy élet van a kollégiumban. Sütõ András gondolatával élve: fügevirág ifjúság áll elõttünk, hiszen a füge az a gyümölcs, amely soha nem hullatja el a virágát, hanem körülnövi azt gyümölcseivel. Részvevõi voltak a nem mindennapi rendezvénynek Borbély Károly államtitkár, a kollégium véndiákja, Kató Levente egyházügyi tanácsos, Mihai Horaþiu Josan polgármester és Krecsák Albert alpolgármester, akik néhány szóban köszöntötték a is jelenlévõket.

Bevonultak a nagydiákok a kollégiumi zászlóval az élen. A régi hagyományú rendezvényt néhány éve megújították, és a késõ esti programmal a speciális világítás fényében rendkívüli látványban részesítették a közönséget. Ez valósággal elbûvölte a mind lelkesebb nézõket, akik ezúttal is tornagyakorlatokat, ritmikus táncokat és akrobatikus mutatványokat láthattak. Egy ütemre mozgott az iskola szinte minden diákja. Röviddel este 10 óra elõtt különös varázst kölcsönöztek a sötétben foszforeszkáló tornászok gyakorlatai, amelyet nagyszerû tûzijáték követett. A tornászok „BGK!” kiáltásaitól visszhangzott a Tornakert.

A koncertet a Tornacsarnokban tartották meg. Nem feledkezhetünk meg a különleges élmény megvalósítóiról, Ferencz Gábor és Kerekes Ferenc tornatanárról, valamint az óvónõkrõl és tanítónõkrõl, akik rengeteget dolgoztak a szép produkciók érdekében (Tomai Gyöngyi, Simon Edit, Joó Orbán Katalin, Mester Ágnes, Kis Amália tanítónõk, Ferencz Erzsébet, Lukács Mária, Szakács Anna, Szakács Mária és Mátyus Réka óvónõk.) Mindegyikük nagyszerû munkát végzett, emlékezetes estét varázsoltak minden iskolaszeretõ nézõ szívébe, akiket az összetartozás nemes érzései is áthatottak a kollégium tágas terein.

A tudomány napja

A kollégium ódon épületei is mintha ünnepi díszbe öltöztek volna. A nyitott épületbe érkezõ látogatók a frissen festett óriási kapukon keresztül léptek be. Ez a nap, május 29. mintha visszafogottabb, szelídebb lett volna. Ahogy a szépen megtisztított, évszázados tölgyfalépcsõkön felfelé haladtunk, azokra a hajdani tudós-professzorokra gondoltunk, akik koptatták ezeket a lépcsõket, és akik a nevelést, oktatást mindig szervesen össze tudták kapcsolni a tudománnyal. Ma méltó utódaik akadnak a diákok és a tanárok soraiban. Az igazgató az ünnep kora reggelén így határozta meg a soron következõ feladatot: rácsodálkozni a tudomány és a kultúra képviselõire itt, ahol a természettudomá nyokat elõször oktatták Erdélyben. Turzai Melán aligazgató bemutatta a hét diákcsapatot, és a továbbiakban is betöltötte a moderátor szerepét (Upson, Csipeszek, Csobogók, Sphinx, SzNKB, Csimaszok és Inzelesek). A versenyzõk A Föld él, és lelke van verseny harmadik szakaszának keretében Alternatív energiaforrások témakörében vetélkedtek.

A négytagú csapatok nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy válaszoljanak a nem egyszerû, komoly tájékozottságot igénylõ tesztkérdésekre, és bemutassák környezetvédelmi dolgozataikat (felkészítõ tanárok a kollégiumból: dr. László Enikõ, Gergely István, Dvorácsek Ágoston, Farkas Szabolcs, Vas István, László László, Szilágyi Róbert, Szõcs Ildikó). A diákok felkészülését a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem tanárai (a zsûritagok: Szacsvai Kinga, Szígyártó Lidia, Poszet Szilárd, dr. Farkas György) és a Mol Románia, valamint a Communitas Alapítvány is támogatták, szakmailag és anyagilag, a zsûriben a Mol-t Felméri Erzsébet képviselte. A vetélkedõvel párhuzamosan az iskolai könyvtárban és az úgynevezett fónika teremben szavalóversenyek zajlottak általános és középiskolásoknak. Sokan kiválóan szavalták a Kosztolányi és a szabadon választott verseket.

Kõmûves Kelemen balladája a felenyedi templomban

A felnõttek tudományos konferenciája is igen színvonalasnak bizonyult. Ezúttal Kónya Mária aligazgató töltötte be az irányító szerepet. Jarosievitz Erzsébet, a kollégium volt magyartanára, jelenleg budapesti lakos a nagyenyedi iskolai színjátszásról értekezett, ifj. Pásztori Kupán István teológiai tanár Misztótfalusi Kis Miklósról szólt, Farkas Szabolcs földrajztanár Gáspár Jánosról, a nagy pedagógusról, dr. Lõrincz Helga Bethlen Gáborról, mint elsõ közgazdászról adott elõ, Gyõrfi Dénes könyvtáros Sebestyén József írását olvasta fel, aki volt román katona és magyar hadifogoly is egyben, Dvorácsek Ágoston Benkõ Józsefrõl tartott ismertetõt és a kettõs évforduló kapcsán (350 éve halt meg, és 385 éve született) egy Apáczairól szóló elõadás is elhangzott.

Délután Bûvészsarok címen Jarosievitz Zoltán, a kollégium volt fizikatanára érdekes, szórakoztató fizikai kísérleteket mutatott be. Késõbb a díszteremben kiértékelést és ünnepi mûsort tartottak. Bemutatkoztak az elsõ díjasok. (A Mol csapatverseny gyõztese a Csipeszesek csapata lett. A szavalóversenyen Borbándi Zsuzsánna, Miklós Melinda és Vas Renáta bizonyult a legjobbnak). Az összegezõn jelen volt Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter, aki kiemelte, hogy Bethlen Gábor fejedelem szelleme hagyományt, hûséget és felelõsséget jelent.

Hálaadó ünnepség és falunapok Felenyeden

A felenyedi református templom alapításának 200 éves évfordulója alkalmából egész héten program zajlott a ma Nagyenyedhez szervesen hozzátartozó helységben. A mintegy 365 tagot számláló református közösség lelkipásztorával, Lõrincz Konráddal az élen mindent megtett, hogy szép, emlékezetes ünnepük legyen. Május 25-én istentisztelettel és megnyitó ünnepséggel kezdõdött a régi templom helyén, a református temetõben. A kezdetben katolikus, majd református templom mintegy 500 évig fogadta a gyülekezetet. Mára a 700 éves gyülekezet túlélte templomát, és 1810-ben úgy döntött, hogy új hajlékot épít a híveknek, hiszen a falu amúgy is lejjebb költözött a völgyben, a templomárok mentén. A régi templom fokozatosan összeomlott, de három követ a mai napig megõriztek, és beépítették abba az emlékmûbe, amelyet jelként az évforduló tiszteletére emeltek. Türi Attila felenyedi építészmester lelkes és odaadó munkájának nagy érdeme volt abban, hogy az emlékfal idejében elkészült.

Május 27-én gyermeknap zajlott a felenyedi magyar óvodában, május 29-én, szombaton pedig falutalálkozót tartottak, amely a templomban áhítattal és gyülekezettörté neti vetítéssel kezdõdött, majd bemutatták az évforduló tiszteletére Lõrincz Konrád és Krizbai Jenõ történelem tanár által írt, ízléses és tartalmas emlékkönyvet. Jubileumi kiállítást is megnyitottak, majd 14 órától a magyar óvoda udvarán vidám együttlétben találkoztak a felenyediek és a vendégek, többek között a 27 tagú holland Aalsmeer és Rijssen holland testvér gyülekezet tagjai.

A vasárnapi hálaadó istentisztelet 11 órától kezdõdött, a zsúfolásig megtelt templomban igét hirdetett Pap Géza erdélyi református püspök. Jelen volt és üdvözölte az ünneplõket a holland testvérgyülekezet teljes küldöttsége, akik kórusukkal is felléptek. Mihai Horatiu Josan enyedi polgármester és Krecsák Albert alpolgármester, valamit a felenyedi ortodox pap szintén üdvözölték az ünneplõket. Krizbai Jenõ történelemtanár, az emlékkönyv társszerzõje Felenyed és a kollégium történelmi kapcsolatairó l tartott elõadást. Szakács Tibor felenyedi lakos, kollégiumi diák jóvoltából bemutatásra került a felenyedi papírmalom története is, amelyet a kollégium mûködtetett, és 1819-ben Hegedûs Sámuel nagyenyedi professzor biztatására újjáépítettek. Szõcs Ildikó kollégiumi igazgató szerint a holland segítséggel felújított templomot élettel tölti meg a felenyedi gyülekezet. Ezen a záróünnepségen ért össze a kollégiumi Bethlen Napok és a felenyedi megemlékezés. Ünnepi elõadással felléptek a kollégisták: Szilágyi Róbert tanár és
Tomai Gyöngyi tanítónõ irányításával a gitáregyüttes mutatkozott be vallásos jelegû muzsikájával, Lõrincz Ildikó vallástanárnõ és Kelemen Ferenc zenetanár V. oszályos tanulói pedig a Kõmûves Kelemenrõl szóló legendát elevenítették fel a szószék elõtt. Közben levetítették ifj. Lõrincz Zoltán kisfilmjét is a templom történetérõl. Lõrincz Konrád református lelkipásztor, a rendezvény mindenese megköszönte mindenkinek a segítséget, de leginkább az ansbergi holland testvérgyülekezetnek, akik adakozásukkal lehetõvé tették a 200 éves templom felújítását.

A VII. Bethlen Napok sokoldalúságával, magyar közösségeket mozgósító erejével, minõségi mûsoraival, a tudományok megbecsülésével, emelkedett ki és marad meg az emlékezetben. Bakó Botond, Szabadság, 2010-06-01