Autonómia

http://www.nyugatijelen.com/allaspont/autonomia_2.php

Jámbor Gyula
Péntek, 2011. március 18.,
Az utóbbi napok, hetek történései ismét előtérbe hozták az autonómia kérdését. Márpedig ez amolyan vörös posztó, amelynek hallatán felhördül a hazai politikai osztály.
Általában is, de főleg ha Magyarország felől véli hallani, mint legutóbb március 15-én, amikor Marosvásárhelyen a romániai magyar nagykövet feleségének „szívből jövő szavai” között egy Wass Albert-idézet hangzott el: „Legyen Erdély újra, ami volt”. Mit jelenthet ez mást, mondják, mint hogy „vissza Erdéllyel”? Hogy erről szó sincs, az számunkra régóta tisztázott kérdésnek látszik, a jelek szerint mégsem az.
Az autonómia egészen másról szól. Amint a görög auto-nomosz jelentése is mutatja: egyszerűen önkormányzás, önigazgatás, önrendelkezés, amelyre a túlzott központosítással szemben minden közösségnek szüksége van, a nemzeti kisebbségek pedig – önazonosságuk, identitásuk, nyelvük, kultúrájuk megőrzése érdekében – fokozottan. Ám hogy ezt a többség belátta volna, arról nem beszélhetünk. A nemzetközi közvélemény, általában, pillanatnyilag kevésbé érzékeny a kiveszőben lévő kultúrák, nyelvek, mint a kivesző állatfajok iránt. A „nemzetállamok” féltékenyen őrzik vélt privilégiumaikat, és hiszik: a nemzetiségeknek tett engedmények – kultúrában, oktatásban, önigazgatásban stb. – veszélyesek. Bár Európában számos példa mutatja – a finnországi Åland-szigeteki svédeké, az olaszországi (dél-tiroli) osztrákoké, a nagy-britanniai walesieké és skótoké, a spanyolországi baszkoké és katalánoké, a franciaországi korzikaiaké –, hogy a legmagasabb fokú, területi autonómia sem veszélyezteti az állam egységét, ellenkezőleg: stabilitási tényező.
Ezt hangsúlyozta március legelején az Európai Parlamentben, Brüsszelben ülésezett Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelynek közleménye kimondja: a határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha – az országhatárokat tiszteletben tartó – területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra.
Az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak – mondta március 15-én Csíkszeredában az RMDSZ elnöke. S bár ma talán