Börtön járna a feketemunkáért

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=476083&place=hirlista

A parlamenti vitát megkerülve úgynevezett felelősségvállalással fogadtatná el a román kormány a törvényhozókkal az új munkatörvénykönyvet, Emil Boc miniszterelnök kedden terjesztette elő javaslatát, az ellenzék azonban azonnal bejelentette: bizalmatlansági indítvánnyal akadályozzák meg az új jogszabály elfogadását.

A módosított munkatörvény egyebek között rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát - fogalmazott a parlamentben kedden Emil Boc kormányfő. Hozzátette: az új jogszabályok alkalmazásával várhatóan több pénz folyik majd be az államkasszába, biztosítva ezzel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Az új munkatörvény-tervezet legfontosabb eleme, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősülne a fekete munka: az a munkáltató, aki ötnél több munkást foglalkoztat feketén akár 2 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, ez alatt a létszám alatt 10 ezer lejtől 20 ezer lejig terjedő (2400-4800 euró) birság szabható ki dolgozóként. Börtön járna ezen túl a külföldiek munkavállalási engedély nélküli alkalmazásáért, de három évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az is, aki olyan munkára kényszeríti alkalmazottját, mely veszélyezteti annak életét. A jelenlegi 1500 lej (360 euró) helyett 3000 lejjel lenne büntethető az a vállalat, amely az egészségügyi alkalmasságot bizonyító dokumentum nélkül venné fel munkavállalóit, de terhességi tesztet továbbra is tilos lenne a munkavallótól kérni. A bruttó fizetés 15 százalékáról 25 százalékra nőne az éjszakai műszakért járó pótlék, a próbaidő legfeljebb 90 nap lehet a munkavállalók és 120 nap a felsővezetők esetében és mindössze egy évre köthető határozott idejű munkavállalói szerződés is, ami legfeljebb három alkalommal hosszabbítható. Az új jogszabály szerint az alkalmazottakat ezen túl nem lehet fizetés nélküli szabadságra küldeni, a munkaidő viszont a heti öt napról heti négyre csökkenthető. A munkavállaló érdekeit védi az a passzus is, mely kimondja, hogy egy alkalmazott egy évben legfeljebb 60 napig lehet kiküldetésben, a delegáció megtagadása miatt a munkaszerződését már nem lehet felbontani. A több mint 21 főt alkalmazó vállalkozás köteles lesz kollektív szerződésben foglalni munkavállalói jogait, érdekképviselet ez alatt a létszám alatt is létrehozható. Az ingatag kormánykoalíció miatt a Bukarest előszeretettel alkalmazza a felelősségvállalás módszerét a társadalmi szempontból kényes jogszabályok megváltoztatására, elkerülve ezzel a saját az esetleges átszavazásokat. A procedúra egyszerű: a kormány a parlament előtt felelősséget vállal az új törvényért, amennyiben az ellenzék nem ért egyet a törvénytervezettel, három nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszen elő. Az indítványról a parlament szavaz, elfogadása esetén pedig a kormány megbukik. Amennyiben az indítványt elutasítják, a kormány előterjesztette tervezet elfogadottnak számít. Bár a törvénytervezet látszólag a munkavállalóknak kedvez, a szakszervezetek azt állítják, hogy az új jogszabályok kiszolgáltatottá teszik az alkalmazottakat, rabszolgaságba hajtva őket. Az érdekképviselők szerint a törvény jelenlegi formájában számukra elfogadhatatlan mivel a kormány nem vette figyelembe az ellenzék, a koalíciós pártok és a szakszervezetek által benyújtott mintegy 144 módosító javaslat egyikét sem. A tervezet ellen már korábban is több városban tüntetéseket szerveztek az érdekképviselők, mint állítják: a törvény életbe lépése esetén az általános sztrájk kirobbantásától sem riadnak vissza.