http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/categ_id/1;jsessionid=47C12AAFAE4C9FF8D6B8C5FE857DBCFF
| 2011. március 07. | ||
Öt városban szervez kerekasztal-megbeszélést az oktatási törvény kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Az új tanügyi törvény: Reform és/vagy lehetőség? címmel. Kolozsváron a vitára szombaton került sor, a Báthory-líceum dísztermében. A rendezvényeken iskolaigazgatók, a pedagógusszövetség helyi és regionális vezetői, oktatásügyi politikusok és szakértők vettek részt. Szombaton bemutatkoztak a tisztújítás előtt álló RMPSZ elnök- és alelnök-jelöltjei. Megtudtuk: a pedagógusszövetség országos elnöksége Burus-Siklódi Botond főtitkárt jelöli elnöknek a leköszönő Lászlófy Pál helyett. A közép-erdélyi régiót a szintén leköszönő Szőcs Judit helyett Virág Erzsébet, a S. Toduţă Zenelíceum magyartanára vezetheti a decemberi tisztújító RMPSZ-kongresszust követően.. Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön szervez ebben az időszakban kerekasztal-megbeszélést az új oktatási törvény kapcsán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A kolozsvári találkozón Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad és Szeben megye magyar nemzetiségű tanárai is jelen voltak. Az esemény a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Énekkarának (karnagy: Bedő Ágnes tanár) fellépésével kezdődött. Szőcs Judit, a szövetség közép-erdélyi régiójának alelnöke emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy az RMPSZ húsz évvel ezelőtt alakult, és azóta Lászlófy Pál tölti be az elnöki tisztséget. – A mostani találkozók jó alkalmat teremtenek a vezető tisztségekre pályázó jelöltek bemutatkozására. Habár az országos elnöki tisztséget bárki megpályázhatja, az országos elnökség véleménye szerint a szövetség vezetését olyan emberre kell bízni, aki már eddigi munkájával bizonyított. Ezért esett a választás Burus-Siklódi Botondra, aki 15 éve tölt be fontos tisztséget a szövetségben: először elnöki tanácsos volt, jelenleg a főtitkári teendőket látja el – magyarázta a jelenlevőknek Lászlófy Pál országos RMPSZ-elnök. Munkamegosztás a régiós alelnökökkel Burus-Siklódi Botond, a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatójának bemutatkozó beszédéből kiderült: az 55 éves pedagógus Székelykeresztúron született, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után Dicsőszentmártonba nevezték ki tanárnak, majd 1991-ben családjával együtt Csíkszeredába költözött, és azóta az ottani pedagógusház igazgatója. – A pedagógusszövetség 1991-es létesítésekor is jelen voltam. Jól ismerem a szövetség tevékenységét, gondjait. Megválasztásom esetén is számítok a régi vezetőség támogatására. A régiós alelnökökkel való munkamegosztás híve vagyok – közölte Burus-Siklódi Botond. Timár Ágnes, a házigazda tanintézet igazgatója ismertette a napokban kézhez kapott minisztériumi díjat, melyről a Szabadságkorábban beszámolt. Szőcs Judit közép-erdélyi régiós alelnöktől megtudtuk: a régióhoz tartozó megyei pedagógusszövetségek alelnök-jelöltje Virág Erzsébet magyartanár, aki az RMPSZ alapító tagja, továbbá megbízható, komoly, igényes szakember. Miután Virág Erzsébet vállalta a jelölést, kifejtette: nem annyira kihívásként, hanem szolgálatként fogja fel az előtte álló feladatot. Ezt követően Szőcs Judit kifejezte elismerését Zsigmond Ilkának és Fórizs Enikőnek, az O. Ghibu Elméleti Líceum tanárainak egy tavaly megjelent, a középkori Kolozsvárt bemutató könyvükért, amely a pedagógusszövetség által meghirdetett Apáczai-díj pályázaton elismerésben részesült. Szíjártó István magyarországi docens A magyarság szükség és érték címmel tartott érdekfeszítő előadást. – Hogy mi őrzi meg a magyarságot? Nem annyira a politikusok és diplomaták tevékenysége, hanem művészeink, sportolóink és tudósaink. A népért végzett munka mindannyiunk kötelessége, az értékmegőrzés pedig izgalmas feladat. A mai ifjúságnak csak azt tudom tanácsolni, hogy dolgozzon és tanuljon. Az igaz, hogy sorsunk mások kezében van, ám jellemünk a magunkéban – összegzett egy idézettel a docens. Negatívumok és pozitívumok az oktatási törvényben A megbeszélés második részében gyakorló pedagógusok osztották meg reményeiket és kételyeiket az oktatási törvény kapcsán. Szőcs Ildikó, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója tartalmas előadásában rávilágított az oktatási törvény pozitívumai mellett annak aggodalomra okot adó – az előadó által félelmeknek nevezett – aspektusaira is. A több éves igazgatói tapasztalattal rendelkező pedagógus beszédéből kiderült: az alap és a komplementáris finanszírozás még a tanintézet „takaréklángon való” működtetése esetében sem fedezi a tanintézet fennmaradását. – A fejkvóta-rendszer bevezetése után előfordulhat, hogy egyes tanintézeteknek választaniuk kell: fizetést adjanak vagy a működtetési költségeket fedezzék. Fokozottabban érvényes ez a szórványban működő iskolák esetében – figyelmeztetett az igazgató. Kocsis Attila, a Dévai Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója matematikatanárként is azzal érvelt: a fejkvóta-pénz nem biztos, hogy fedezi a tanintézetek költségeit, és a magyar osztályok diákjainak kiutalandó korrekciós szorzó alkalmazása sem oldja meg az iskolák anyagi gondjait. Halmos Katalin zenetanár felvetette azt a gondolatot, hogy a zeneoktatás javítása érdekében több zeneórára lenne szükségük az óvó- és tanítónő-jelölteknek. Ráduly-Zörgő Éva egyetemi oktató a speciális oktatás szükségességéről értekezett. Az oktatási törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó kérdőjeleiről beszélt Gál László, a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. – A felekezeti iskolák finanszírozására vonatkozó rendelkezések ellentmondóak, és a finanszírozási rendszer is bonyolult – következtetett az igazgató. Kósa Mária, a Brassai-líceum igazgatója a pedagógusok továbbképzésével foglalkozó munkacsoport tagjaként szólt erről a kérdéskörről. Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója arról számolt be, hogy a közelmúltban egy európai konferencián vett részt, amelynek végkövetkeztetése az volt, hogy az iskolában folyó minőségi oktatást nagy mértékben befolyásolja, azaz elősegíti az iskolaigazgató hozzáállása, személyisége. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megnyugtatta a résztvevőket, hogy az új oktatási törvény módszertanait gyakorló pedagógusok állítják össze, ebből pedig arra következtethetünk, hogy azok megállják a helyüket. Kötő József képviselő zárszóként azt hangsúlyozta: az új oktatási törvénynek alapjaiban kellene megváltoztatnia a romániai oktatást. | ||
