Hónapok óta vajúdik a román törvényhozás, hogy beszüntethessék vagy szigorú szabályokkal ellenőrizhessék az úgynevezett etnobotanikai boltokat, azokat a helyeket, ahol szinte a rendőrség szeme láttára árusítanak tudatmódosító szereket. A részben növényi kivonatokból, részben szintetikus anyagokból összeállított szerek ezután Romániában is a kemény drog kategóriába tartoznak, s terjesztésüket akár 20 évnyi szabadságvesztéssel is sújthatják. Már ha sikerül sarokba szorítani az „álomboltok” tulajdonosait.
Bihar megyében – elsősorban Nagyváradon – az elmúlt hónapokban több olyan boltot figyelt a rendőrség, ahol ezeket az etnobotanikai szereket forgalmazták. Szabó József RMDSZ-es és Bogdan Hossu szociáldemokrata önkormányzati képviselő javaslatára Nagyvárad helyi tanácsa a tavaly decemberben megtartott rendes tanácsülésen határozatot fogadott el az etnobotanikai szerek árusításának szabályozásáról. A dokumentum szerint az ilyen profilú kereskedelmi egységek nem lehetnek két kilométernél közelebb semmiféle gyermeknevelő és tanintézethez (bölcsődéhez, óvodához, iskolához, egyetemhez, bentlakáshoz, kantinokhoz), kulturális intézményekhez, ifjúsági klubokhoz, táborokhoz, sportlétesítményekhez, közintézményekhez, templomokhoz, egyházi létesítményekhez, közterekhez, parkokhoz, szórakozóhelyekhez, vasútállomásokhoz és buszpályaudvarokhoz. A város területén tilos felhívni a figyelmet az ilyen üzletekre plakáttal, feliratozással vagy egyéb módon. Azonban minden szabályozás ellenére ezek a boltok nem húzták le redőnyüket, s határozatok és tervezetek ide vagy oda, az üzleteket működtetők eddig még mindig ügyesen megtalálták azokat a kiskapukat, melyek segítségével zavartalanul árusíthatják etnobotanikai szereiket. Hogy hogyan is lehetséges ez, arról Marossy Anna nemzetközileg elismert biológus is véleményt alkotott, s ezt megosztotta lapunkkal is:
– Az elmúlt hónapok alatt lehetetlen volt nem észrevenni, hiszen olvashattuk a lapokban, láthattuk a tévében azokat a híreket, amelyek az etnobotanikai boltokról szóltak, s mindig a drogkereskedelemnél, kábítószerezésnél kötöttek ki. Biológusként meghökkenve tapasztaltam, hogy a rendőrség, a különböző illetékesek, a parlamentben helyet foglaló törvényhozók kivétel nélkül etnobotanikai boltokról és szerekről nyilatkoztak. Márpedig ez így helytelen, félremagyarázható. Az etnobotanikai szó ugyanis mindazon növények összességét jelzi, amelyeket az ember civilizálódása folyamán felhasznál. Az etnobotanika gyűjtőnévbe beletartoznak az élelmiszerként használt, valamint a fűszer-, a festék- és a gyógynövények. Ez utóbbiakhoz tartoznak azok, amelyek hallucinogén anyagokat tartalmaznak. Etnográfiailag ezeknek is külön históriájuk van, azonban ha valaki azt nyilatkozza, hogy be akarják csukni az etnobotanikai szereket forgalmazó boltokat, akkor bizony nagy ostobaságot beszél. Ez ugyanis azt jelenti, hogy betiltják például a zöldségboltokat, büntetik az ipari növények termelését stb. Ha egy üzletre az van kiírva, s úgy van bejegyeztetve, hogy ott etnobotanikai termékeket forgalmaznak, ez azt jelenti, hogy mindazokat a növényeket árusítják, amelyek kapcsolatba vannak az emberekkel. A törvényhozóknak, rendfenntartóknak konzultálniuk kellene a biológusokkal ilyen esetekben, s akkor elkerülhető lenne, hogy a szakszerűtlen megfogalmazás miatt kábítószer-kereskedők nyilvánosan üzletelhessenek. Az ilyen ún. etnobotanikai boltokban gyógyteákat, növényi olajakat is forgalmaznak, s többnyire ezzel leplezik a hallucinogén szerek árusítását. Több ismert biológus kollégámnak feltűnt ez, s Bukarestben az elmúlt napokban már akadtak olyan szaktekintélyek, akik a parlamentet figyelmeztették erre a hiányosságra, hibára. Remélhetőleg nem hiába! A legtöbb olyan kereskedelmi egységre, amelyen ma az a felirat díszlik, hogy „Etnobotanikai bolt”, véleményem szerint – ha helyesen akarunk fogalmazni – azt kellene kiírni, hogy „Kábítószereket forgalmazó bolt“. S ez ugye máris szembeszökő, törvénybe ütköző. Több biológus kollégámmal együtt azon vagyunk, hogy nem csupán a törvényhozókat s a rendőrséget, de az egyházakat is be szeretnénk vonni abba, hogy közösen dolgozzunk ki olyan felvilágosító, ismertető projekteket, amelyek segítenek szakszerűen megfogalmazni a törvényeket, felvilágosítani a polgárokat, s talán ezzel elkerülhető lenne, hogy a rosszul megfogalmazott törvények takarásában a krumpli és a vadkender ugyanabba a kategóriába essen. Szőke Mária, Reggeli Újság .
