Kiegyezés vagy csak az összeköttetés megerősítése ...

A Manna.ro egy nagyobb löketű cikkben taglalja a Jobbik marosvásárhelyi jelenlétét illetve a kihelyezett gyűlésének a sajtós visszhangját. Kissé ironikusan megírt cikkből idézünk egy pár gondolatot. Az alábbi cikk valós erénye, hogy más sajtó orgánummal szemben,nem tudatos megtévesztésre törekszik, hanem csak a sajtótájékoztatón elhangzottakra reagál:

Fontosnak tartjuk Románia és Magyarország között a történelmi kiegyezést, vagy együtt sikerül megmaradnunk, vagy együtt veszünk el” – mondta be Vona Gábor, a Jobbik elnöke pénteki sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen. Az „együtt veszünk el” bejelentés után kicsit meghűlt a vér a helyi újságírókban, akik Szegedi Csanád EP-képviselő Ifjúság utcai, fülkényi irodájába zsúfolódtak be.
A román újságírók láthatólag fel voltak készülve mindenre. Példás gyorsasággal és magyar tudással többször kisegítették Vitus Örsöt, aki pártállását meghazudtoló hálával és csillogó szemmel mondott nekik köszönetet. Ennek ellenére a kölcsönös szimpátia és bizalom nem alakult ki, senki sem mutatkozott be a kérdezők közül, gondosan őrzött inkognitóból bombázták a jobbikosokat különböző felvetésekkel.
Ez most mi: béke- vagy hadüzenet?
– kérdezett vissza a közös, román-magyar vész víziójára egy ijedt szemű román kollegina, szebb jövőben reménykedve. Vona igyekezett megnyugtatni a résztvevőket: új román-magyar együttműködésért dolgozik a Jobbik, abban bíznak, hogy az uniós csatlakozás során hátrányos helyzetbe került közép- és kelet-európai államok most majd jól megmutatják Nyugat-Európának.
Ez a nemzetek közötti egymásra találás újabb kérdést csalt elő a román sajtóból: netán a volt szocialista blokk újra verbuválásán dolgozna-e a kihelyezett ülését Marosvásárhelyen tartó párt?
Megfogant az új KGST?
Hosszas újságírói és politikusi filozófia kezdődött az Európai Unióról, de a Jobbik végül nem felejtette el, kinek és mit akart üzenni Marosvásárhelyről. Balczó Zoltán alelnök például elmondta, a kihelyezett ülésen a Magyar Polgári Párt néhány meghatározó politikusával találkoztak. Nem, Szász Jenő nem jelent meg, viszont tárgyaltak többek között László Györggyel, az MPP Maros megyei elnökével és Kis Istvánnal, az MPP alelnökével.
„Vállaltuk, hogy együttműködünk az MPP-vel, szakértői szinten egyeztetünk, és támogatjuk a javaslatait a MÁÉRT-ban. Az autonómia-kérdésben a Székely Nemzeti Tanács koncepcióját támogatjuk. Mindent megteszünk a romániai magyar oktatási és egyházi infrastruktúra kiépítéséért” – sorolta a fontosnak tartott célokat Balczó.
A Jobbik azt sem tartja problémának, hogy az MPP a Fidesszel is partnerségre törekszik: „pártkapcsolatban lehetséges a bigámia, a párkapcsolatokban azonban nem” – figyelmeztetett az alelnök. Azt nem tudni, hogy az MPP tud-e az együttműködésről , illetve a stratégiai partnerségről, a sajtótájékoztatón nem jelentek meg a párt képviselői, és arról sem esett szó, Szász Jenő miért nem vett részt az egyeztetéseken.
Nem ijednek meg az erdélyi magyar romáktól
Szintén a román sajtót érdekelte a kérdés, hogy mit kezd a Jobbik azokkal a romániai magyar romákkal, akik magyar állampolgárságot, illetve – ha erre törvényes lehetőség nyílik – akár szavazati jogot is kérnek.
„Ezzel a kérdéssel nem foglalkozott még a párt, de mi nem szoktunk megijedni semmilyen forgatókönyvtől. Biztosak vagyunk abban, hogy amit mi képviselünk, az igaz, és ha valami igaz, az előbb-utóbb eléri a célját – tért ki a konkrét válasz elől Vona Gábor. Az újságírók nem hagyták annyiban, és újra megkérdezték, mi történik, ha az állampolgárság kiterjesztésével megnő a magyarországi cigányok aránya?
„Az erdélyi cigányok oda mennek, ahova akarnak, uniós polgárok. A szavazati jogot mi nem az erdélyi cigányok szemszögéből közelítjük meg, hanem az erdélyi magyarság szemszögéből. Bízunk abban, hogy ők majd nagy számban szavaznak ránk” – vallott színt Vona.
Nem értik, miért kell az EMNP
Arra a kérdésre, hogyan alakul a Jobbik és az RMDSZ viszonya, a pártelnök sokat sejtető választ adott. „Az RMDSZ Fidesz viszonya biztosan változni fog, de hogy milyen irányban, ezt mos nem tudom megjósolni, és nem is szeretném. De abban biztos vagyok, hogy az erdélyi magyar közéletben a Jobbik szerepe, jelentősége növekedni fog. Ezt a Fidesznek az anyaországban, az RMDSZ-nek pedig Erdélyben figyelembe kell vennie” – hangzott el.
Hogy éleződik a konfliktus a Szövetség és a Jobbik között, arra utaltak az elnökség tagjai. Elmondták, az RMDSZ a kongresszusára a magyar parlamenti pártok közül csak a Jobbikot nem hívta meg.
A most alakuló Erdélyi Magyar Néppárttal kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet: nem mérhető, hogy milyen támogatással rendelkeznek ezek a szervezetek, és milyen az intézményi hátterük. Balczó Zoltán azt nem érti, hogy ha fontos a Fidesznek az erdélyi magyarság hatékony képviselete, akkor miért van szükség a mérhető támogatással rendelkező MPP és RMDSZ mellett egy harmadik párt létrejöttét támogatni.
Erdélyben mást képviselnek, mint otthon?
Újságírói kérdésre válaszolva Vona Gábor kitért arra, hogy a helyi civilszervezetek tiltakozása miatt hiúsult meg a Jobbik tervezett lakossági fóruma.
„Szomorú, hogy a lakossági fórumunkat nem tudjuk megtartani Marosvásárhelyen. A Pro Európa Liga tiltakozását udvariatlan, antidemokratikus lépésnek tartom. Vagy nem tájékozódtak az itteni céljainkkal kapcsolatban, és olyan fantommal küzdenek, ami nem is létezik, vagy olyan politikai szándék hiúsította meg a fórumot, amely nem szeretné, hogy a Jobbik céljai Erdélyben ismertté váljanak. Azért is megdöbbentő az eset, mert nem engem zártak ki, ez annak az egymillió embernek volt sértő, akik a bizalmukat a Jobbikba helyezték.
Bízom abban, hogy a mai elmaradt lakossági fórumot meg tudjuk tartani, erre törekszünk. A katolikus egyház éppúgy áldozata ennek a helyzetnek, mint ahogyan mi is áldozatai vagyunk, keresztény párt vagyunk, és a katolikus egyházat úgy Erdélyben, mint Magyarországon stratégiai partnernek tekintjük” – hangsúlyozta a pártelnök.
Az elszakított nemzetrészek kiverték a biztosítékot
Parázs vita indult a manna.ro kérdésére, miszerint hogyan lehet az „elszakított nemzetrészekre” hivatkozva dolgozni a román-magyar megbékélésen. Vitus Örs azt állította, hogy ezt a fogalmat a Jobbik nem is használja. Nyomatékul többször az asztalra csapott a láthatólag indulatba jött irodavezető.
Szegedi Csanád kiragadott mondatnak minősítette a kifejezést, annak ellenére, hogy a kihelyezett elnökségi ülés beharangozójában, az általa kiadott közleményben is szerepel ez a szófordulat. Többszöri rákérdezésre Balczó Zoltán végül elismerte, valóban hozzátartozik az elszakított nemzetrészekre való hivatkozás a Jobbik érvkészletéhez, de arra is emlékeztetett, hogy „a románoknak is élnek Magyarországon elszakított nemzetrészei”, és ez nem akadályozza meg a történelmi megbékélést.
Mivel a katolikus egyházat stratégiai partnernek nevezték, feltettük a kérdést: született-e a stratégiai partnerségről megállapodás egyházi vezetőkkel. Balczó Zoltán azt válaszolta: az egyházak felső vezetésével sem Magyarországon, sem Erdélyben nem egyeztettek.
Ez lenne a szebb jövő?
A sajtóbeszélgetésen elhangzott: a Jobbik egyre népszerűbb az erdélyi magyar fiatalok között, ezért rákérdeztünk, milyen ifjúsági szervezetekkel és oktatási intézményekkel tartja a párt a kapcsolatot. Szegedi Csanád jelezte: a marosvásárhelyi kihelyezett ülés alkalmával valóban találkoztak helyi diákokkal, elindult a kapcsolatépítés, de erről konkrétumokat nem akart elárulni.
Arra a kérdésre, hogy mi a következő lépése a Jobbiknak, hogyan folytatja a tovább az erdélyi építkezést a szervezet, Vona Gábor nem válaszolt, de jelezte: „a marosvásárhelyi kihelyezett ülés megerősített minket abban, hogy van tennivalónk.”
A tájékoztató vége felé a közönség soraiban megjelent egy sajátos öltözetű idősebb úr (ősmagyar imitátor?), és jelezte: Erdélyben mindenki jobbikos, csak van, akiben ez még nem tudatosult. A bejelentés hivatalosságát senki sem erősítette meg.
A Jobbik jelenléte azonban sikeresnek minősíthető: a helyi tévétársaság egyik magyar tudósítónője a sajtótájékoztatóról távozva megjegyezte: „Hát sokkal civilizáltabbak ezek a jobbikosok, mint a Nagy-Románia Párti képviselői. És tényleg csinálni kell valamit a cigányokkal, mert nem megoldás, hogy más pityókáját lopják.” Ekkor a manna.ro tudósítója gyorsan hazaszaladt, és bezárta maga mögött a kertkaput.
Megjegyzés
Mindenkor és szinte mindegyik politikai alakulatnál a kapcsolatteremtés és annak ápolása, valamint a "kiskapuk nyitogatása" sok esetben fontos cselekedetek előjátéka is lehet. Amit viszont nem szabadna elhanyagolnia egyiknek sem, az a gazdasági kapcsolatoknak a párhuzamossága. Sok esetben a reális helyzet megkívánja, hogy az anyaországiak gazdasági kapcsolatokat is ki tudjanak alakítani, ha tőlük mint politikusoktól meg van a "rábeszélés". Erre pedig a Jobbik pártvezetésének nagy ráhatása lehet a három EP képviselő révén is. Gazdasági programjuk révén pedig szakértői szinten is lehetne komoly magyar-magyar gazdasági értékeket teremteni - egy fajta kelet-nyugati gazdasági láncfüzért kell rendszerbe foglalni mindkét országbeli KKV-kal. (Erdélyi Polgár)