Még mindig veszélyes a csernobili atomerőmű

http://atv.hu/cikk/20110315_meg_mindig_veszelyes_a_csernobili_atomeromu

2011.03.15. 22:14
25 évvel a világ legszörnyűbb atomkatasztrófája után még mindig veszélyes a csernobili atomerőmű. Európai ügynökségek ezért pénzgyűjtésbe kezdtek, hogy egy acélépület felépítésével biztosítsák, hogy ne keletkezzen újabb tragédia a térségben.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. A robbanásban mintegy 50-en vesztették életüket, de a Szovjetunió nyugati, valamint Európára és az Egyesült Államok keleti részére hulló radioaktív hulladékok több ezer ember halálát okozták.
A robbanás utáni hónapokban egy hatalmas beton szarkofágot építették, hogy a megrongálódott reaktort befedjék, ami sok munkást halálos dózisú sugárzásnak tett ki. Most az illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy a szerkezet veszélyesen instabil. Alapvető munkálatok ezért már megkezdődtek, amelyek 15 évvel meghosszabbíthatják az épület élettartamát, de ez valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy megakadályozzák az összeomlását, ami katasztrofális mennyiségű sugárzást eredményezhet a légkörben. „Ma a szarkofág és minden, a közelben komoly veszélyt jelent az emberek egészségére” – mondta Igor Gramotkin, a csernobili állomás igazgatója
Az Európai Unió és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az ukrán kormánnyal közösen ezért terveket kezdett kidolgozni arra, hogy egy új épületet húzzanak fel a megrongálódott szerkezetre. Az új védőépület további 100 évig nyújtana biztonságot a térségben. A projekthez azonban még 1 milliárd dollárra van szükség. A terv kidolgozói ezért adományokat várnak más országoktól is. atv.hu


2011.01.31. 16:35
„Iráni Csernobilra” figyelmeztetnek az oroszok
Az orosz atomenergia hivatal vezetője felszólította Iránt, hogy ne aktiválja a bushehri atomerőművet, mert a helyszínen dolgozó orosz mérnökök arról számoltak be, hogy a perzsa atomtudósok, vélhetően felső vezetésre, figyelmen kívül hagyták a Stuxnet vírus tevékenységét, és létesítmény sürgős elindítását a biztonsági előírások elé helyezték.
Irán ismét elhalasztotta az atomerőmű január 25-re időzített aktiválását, ugyanis az iráni atomenergia hivatal vezetője Ali Akbár Szálehi január 29-én azt jelentette be, hogy a bushehri nukleáris létesítményt április 9-én fogják rákapcsolni a nemzeti energiahálózatra. Szálehi azonban nem indokolta meg, miért késik a létesítmény beindítása. A debkafile nevű izraeli biztonságpolitikai portál azonban hírszerzési és moszkvai forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az iráni atomtudósokat Szergej Kirijenkó, a Rosatom (a teheráni létesítmény felépítését felügyelő orosz atomenergia hivatal) vezetőjének a közbelépése állította meg az utolsó pillanatban.
Moszkvai források szerint Kirijenkó figyelmeztette Teheránt, hogy a Stuxnet vírus aktivitása miatt a reaktor beüzemelése könnyen detonációhoz és egy olyan nukleáris katasztrófához vezethet, amely elpusztítaná a környék lakosságát, több mint egymillió iránit pedig otthona elhagyására kényszerítene. Az orosz szakember Mahmúd Ahmadinezsád elnöktől kérte az erőművet irányító személyzet leállítását, mivel szerinte a mérnökök és atomtudósok figyelmen kívül hagyták a számítógépes vírus tevékenységét.
Atomot, minden áron
A Rosatom főnöke az iráni elnöknek elmondta, hogy a Stuxnet újbóli támadásáról az erőműben tevékenykedő orosz mérnökök jelentettek Moszkvának. A vírus a 2010 júniusában támadta meg először az erőművet, az első attakot követően azonban nem tudták semlegesíteni, és az orosz szakértők szerint továbbra is fertőzi az erőművet. Az oroszok szerint az erőmű ilyen állapotban való elindítása könnyen a csernobili katasztrófához képest nagyobb szerencsétlenséghez vezetne. Kirijenkó az orosz kollégáinak arról a benyomásáról számolt be, hogy az iráni stáb a központ parancsára akarta „minden áron” aktiválni az atomerőművet, hogy bebizonyítsák a Stuxnet feletti győzelmet, felülírva minden biztonsági előírást. Kirijenkó akkor kezdett aggódni, amikor az iráni nukleáris bizottság szóvivője, Hamid Khadem-Kémi azt állította január 17-én, hogy Bushehrt nem is fertőzte meg a Stuxnet.
Új Csernobil?
Január 25-én ezzel párhuzamosan Jeruzsálemben az izraeli katonai hírszerzés főnöke, Aviv Kohavi tábornok jelentést tett a Knesszet Biztonsági és Külügyi Bizottságának, ahol arról számolt be, hogy az atomerőmű gyorsan átalakítható katonai nukleáris feladatokra is. Másnap, január 26-án Moszkva szokatlan lépést tett: NATO nyomozást követelt az orosz segítséggel felépített iráni erőmű elleni 2010-es Stuxnet támadás ügyében. Dimitrij Rogozin, az orosz NATO nagykövet az AP hírügynökség szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a „vírus nagyon fertőző, veszélyes és a tevékenységének komoly következményei lehetnek, amelyek robbanásveszélyes aknákként akár egy új Csernobilhoz is vezethetnek.”atv.hu / AP / debkafile