A megaföldrengések folytatódnak

http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/a-megafoldrengesek-folytatodnak-kritikus-allapotban-a-fold-kopenye-343320


2011.márc.13

A Föld köpenye tíz év óta kritikus állapotban van, írták két éve orosz kutatók, akik szerint egy megaföldrengés a Föld egész köpenyét érinti. A Japánt sújtó földrengés az eddig mért negyedik legerősebb földmozgás volt, kilences erősségű, amit súlyosbított a szökőár. Japán a világon a legfelkészültebb ország a földrengések ellen, de a mostani csapás katasztrofális volt ott is. A technológia nem, vagy csak alig segített a természeti erők ellen. A haiti és a mostani japán katasztrófa (is) felidézte azokat a tudományos előrejelzéseket, amelyek az elmúlt években születtek a mega – földrengésekről. A Világtudomány bő egy éve beszámolt a tanulmányról, amely akkor is élénk vitát és érdeklődést váltott ki.
A megarengésekről írt tanulmányt két orosz tudós, akik úgy vélik, hogy a több mint 5 évvel ezelőtti délkelet-ázsiai földrengést a Föld egész köpenye „készítette elő”. A moszkvai Földrengés-előrejelző Intézetben Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov az elmúlt 40 esztendő rengéseinek részletes statisztikai elemzését végezte el, és arra a következtetésre jutott, hogy a Föld köpenye kb. tíz - tizenkét esztendő óta kritikus állapotban van, ami nagy valószínűséggel további mega-rengéseket vált ki.
Vannak jelek arra, hogy a szeizmikus események nem egyenlően elosztva, hanem halmozottan lépnek fel. Így például az elmúlt évszázad tíz legnagyobb földrengése 15 éven belül, 1950 és 1965 között következett be. Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov úgy gondolták, hogy a 2004-ben bekövetkezett szumátrai földrengés a kezdete volt egy újabb óriási földrengés – sorozatnak.
Amerikai tudósok szerint az 1990 óta észlelt, a Richter-skála szerinti 7-esnél nagyobb erejű 15 rengésből 12 okozott kisebb szeizmikus mozgásokat távoli kontinensek törésvonalainál. Erről a Nature Geoscience című brit tudományos havilapban közöltek tanulmányt két évvel ezelőtt. Az amerikai szerzők kimutatták, hogy a 2004-es szumátrai megaföldrengés Alaszkában, Kaliforniában és Ecuadorban is rengéseket váltott ki. A tanulmány szerint 95 százalék a valószínűsége annak, hogy közvetlenül egy nagy rengést követően távoli területeken lényegesen gyakoribbak lesznek a földmozgások, mint korábban vagy a katasztrófa után jóval később.
Az amerikai geológusok azt írják, hogy bár általában a távoli helyeken kiváltott rengések 3-5 fokozattal kisebbek az okozó földmozgásnál, de nincs biztosíték arra, hogy nem lehetnek ugyanolyan nagyok, sőt akár nagyobbak is, mint az első földmozgás.
Tom Parsons, az egyik szerző egy korábbi tanulmányában az elmúlt 25 év nagy földrengéseit elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a 7-esnél nagyobb erejű földmozgások 8 esetben még nagyobb földrengéseket váltottak ki.
Az amerikai kutatók a világ több mint 500 szeizmológiai megfigyelő állomásának adatait elemezték. Azt találták, hogy a nagy földrengések még akkor is okoznak távoli földmozgásokat, ha a két helyszín a földkéregnek egymástól független darabjain található.

Kommentárok : 1

Ádám Károly - 2011. Március. 13, Vasárnap - 17:00
Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben Mark Buchanan a magyarul is megjelent "Itt és mindenütt" c. munkájában kimondta az utolsó szót. (Ubiquity. The Science of History .. or Why the World is Simpler than we Think. - Weidenfeld and Nicholson, 2000) Bármennyire szeretnénk az ellenkezőjét hinni, el kell fogadnunk, hogy a determinációk, trendek, tendenciák olyan fogalmi konstrukciók, amelyek csak ismereteink egy szűkített terében értelmezhetők. Ez persze nem zárja ki, hogy statisztikusan értékelhető a földkéreg átfogó egyensúlyi állapota. De ez csak minőségi következtetést adhat. A "hol, mikor és mekkora" kérdésekre nem adható elfogadható valószínűségű válasz. Ahogy nem értjük még a belső mag folyamatainak és életterünk változásainak összefüggéseit sem.