Megfejtették az erdélyi kopasznyakú tyúk titkát

http://erdely.ma/mozaik.php?id=87746

2011-marc.18
Skót kutatók az erdélyi kopasznyakú tyúk furcsa küllemére keresték a genetikai magyarázatot – és meg is találták: az állat csupasz nyakáért összetett mutáció felelős.
Kopasznyakú tyúkot 1920 óta Nagy-Britanniában is tartanak. Az Edinburghi Egyetem kutatói mégis mexikói, franciaországi és magyarországi kopasznyakúak DNS-ét kezdték el tanulmányozni. Ezen kívül csirkeembriók bőréből vett mintákat, és elemeztek összetett matematikai modellekkel – írja a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk) a PLoS című folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.
Kiderült, hogy a genetikai mutáció hatását a madár nyakán keletkező, A-vitaminból származó anyag még fokozza. Hatására BMP12 nevű fehérje termelődik, amely elnyomja a tollnövekedést, és kopasz nyakat eredményez.
A biológusok szerint eredményeik hozzájárulhatnak a forró égövi országok csirkehús-termeléséhez, mivel a kopasznyakú csirkék jobban tűrik a forróságot. Ezen kívül közelebb kerültek annak megfejtéséhez, hogy a többi madár, például a keselyűk esetében hogyan alakult ki a tollatlan nyak.
Az erdélyi kopasznyakú tyúk régen honosult baromfifajta, melynek ősei valószínűleg Kis-Ázsiából a török hódoltság idején jutott el Erdélybe, ahol a 19. század elején figyeltek fel rá. Első ismert tenyésztője az erzsébetvárosi Szeremlei Lajos volt, aki az 1840-es években kezdett a kopasznyakúval foglalkozni. „Szeremlei tyúk" néven egy bécsi kiállításon mutatta be először 1875-ben, ahol az addig ismeretlen fajta általános feltűnést keltett. 1925-ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos (Siebenbürger Sperbe) néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is előfordult. A 19. század végére Németországban olyan kedvelt lett, hogy külön tenyésztői klubot hoztak létre. De Magyarországon még sokan idegenkedtek a fajtától, pedig időközben bizonyította rendkívüli tojóképességét.
Erdélyi kopasznyakún sokáig csak a fekete színváltozatot értették, a más színűeket a magyar tyúk (amelynek nincs fekete színváltozata) kopasznyakú variánsaként kezelték. Ez az álláspont változott meg 1992-ben, amikor a különböző színű kopasznyakúakat is tözskönyvezték. MTI