A polgári szerződések semmissége és megtámadhatósága

http://www.e-nepujsag.ro/hir.php?m=52340

A szerződések megkötéséhez a szerződő felek kötelesek betartani a törvényes előírásokat. Ezek a szabályok gyakorlatilag két kategóriába sorolhatók, az általános szabályok – amelyek minden szerződéstípusra vonatkoznak – és a sajátos kitételek, amelyek csak bizonyos szerződéstípusokra jellemzőek. A fentebbiekből következik, hogy ha a felek nem veszik figyelembe a törvény erre vonatkozó előírásait, az általuk megkötött szerződés érvénytelenné válik. A szerződés érvénytelenségének két típusa van: a semmisség, vagy abszolút semmisség (nulitate absolută) és a megtámadhatóság, vagy viszonylagos semmisség (nulitate relativă). A romániai jogrendszerben az érvénytelenség egy polgárjogi szankció, amely a törvénytelenül megkötött jogügyleteket a hatásuktól fosztja meg. Az érvénytelenség nem tévesztendő össze a szerződés felbontásával. Ez utóbbi kiváltó oka a szerződés megkötése után születik, az érvénytelenség pedig egy olyan körülmény, amely már a szerződés megkötésének pillanatában létezett. Semmisséget von maga után az általános jellegű érdekeket védő törvényes előírásnak a szerződés megkötése pillanatában történő megsértése. A megtámadhatóság az a szerződésre vonatkozó szankció, amely a törvény által védett egyéni, magánérdek megsértésével jár. A szerződések semmisségi és megtámadhatósági eseteit ugyanazon szempont szerint csoportosíthatjuk, pontosabban aszerint, hogy az a bizonyos körülmény feltétlen semmisséget vagy viszonylagos semmisséget von-e maga után. A szerződés semmisségét vonják maguk után (azaz abszolút semmisséggel járnak) a megkötés pillanatában fennálló alábbi körülmények: – a szerződő felek jogképességére vonatkozó törvényes előírások be nem tartása, amikor a megállapodás az általános érdekeket sértő jellegű (például: a bírók, ügyészek, ügyvédek által megkötött olyan adásvételi szerződések, amelyeknek tárgyát per alatt levő javak képezik); - az egyik fél beleegyezésének hiánya; – a felek szerződésbe foglalt jogainak és kötelezettségeinek törvénybe ütköző jellege; – a szerződés által követett cél érvénytelensége mindazokban az esetekben, amikor a szerződést egy jogi cél követése hiányában kötötték meg és ugyanakkor mindazok az esetek, amikor a követett cél törvénytelen vagy immorális; – a szerződés formájával kapcsolatos törvényes előírások megsértése (például az adományozás nem hiteles formában való megkötése); - a közrend megsértése; – a törvény kijátszása. A szerződés megkötésekor fennálló gátló körülmények maguk után vonják a megállapodás megtámadhatóságát, vagyis a szerződés viszonylagos semmisségűvé válik. Ilyen gátló körülmény: - a szerződő felek jogképességére vonatkozó törvényes előírások megsértése, amikor a szerződés egyéni érdekeket sértő jellegű (például amikor a szerződést megkötő egyik vagy mindkét fél 14 éven aluli kiskorú); – a szerződő fél ítélőképessé-gének hiánya a szerződés megkötésének pillanatában; – az akaratnyilvánítás bármilyen jellegű hiányossága (például a szerződő fél tévedésben van a szerződés természete, a másik fél személye, a szerződés tárgya felől). Amint látható, a jogképességre vonatkozó előírások megsértése mind a két típusú semmisségnek okozója lehet. A megkülönböztető tényezőt a törvény által védett érdekek természete képezi. Ennek köszönhető, hogy bizonyos esetekben a semmisséghez, másokor a megtámadhatósághoz folyamodnak a szerződés érvénytelenítése érdekében. Megemlítjük, hogy az elővásárlási jog figyelmen kívül hagyása is érvénytelenségi okot képez, de mivel bizonyos esetekben semmisséggel, máskor megtámadhatósággal jár, erre egy más alkalommal fogunk visszatérni. Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com, Moldován-Horváth István