2011. március 17., csütörtök

Szerdai nap folyamán három esetben volt 6,2 erősségnél nagyobb foldmozgás

Talán az elmúlt napok folyamán felröppent nukleáris veszélyről szóló cikkek miatt is a föld "mozgolódása" rengése már másodlagos szerepet játszik, pedig valójában nincs kizárva, hogy éppen ezek mélyítik az erőművekben mutatkozó rendellenességeket. A több alkalommal kitört tüzeset, az azt követő víztelenség, majd a robbanások valamint a megnőtt sugárszint is csak a következménye a mega földrengés utáni "apróbb" de sűrűbb utórengéseknek.
Még ha sikerülne stabilizálni is a reaktorokat, minden egyes utórengés újabb probléma sort képezhet!
A csernobili baleset esetében nem voltak utórengések mégis a reaktorstabilizálás hosszabb időt vett igénybe.
Azok a szakemberek, akik jelenleg a fukushimai reaktorok "csendesítésére" vállalkoztak valóságos modern hősökké lépnek most elő. Sokukat már magas dózisterheléssel vittek el a veszélyes területről, de még mindig csak a reaktor "csitítás" elején járunk, és elég távol a végleges és megnyugtató megoldástól. Sok szakmabeli - aki tudja, hogy mivel jár a magas sugárdózis - nem is vállalja a kérdéses helyen való munkálkodást.
Olcsó - pontosabban a legolcsóbb - energiaforrásnak tűnt eddig a "békés" nukleáris energia, de lám a mindennapi gyakorlat megcáfolja ezt!
A fukushimai reaktorok - immár negyven éves múlttal - kiöregedtek és nem bírták ki a 9-es rengést. De vajon mivel jár ha végül is le kell mondani a további "mentést"?
Irják egyes szaklapok, hogy nem szabad a csernobili balesettel összehasonlítani, de eddig senki sem mondta ki magyarázta el, hogy valójában mivel is kell majd szembenézzenek a japán barátaink, amikor a hasadó anyagok dózisai - a hosszú felezési idő miatt - csak negyven év múlva csökkennek, de akkor is csak 50 %-kal. A 400 mSv-es dózisérték 20 %-kal nagyobb a Csernobilnál mért legnagyobbnál s akkor miért nem kellene összehasonlítsuk a kettőt.

Tegnap megállított egy idős gazdaember és rám szegezte szúrós tekintetét, mondván: mérnők úr írja meg a japán barátainknak, hogy jöjjenek csak ide Erdélybe! Itt nincs rengés és ha jönnek együtt talán hamarább kilábalunk ebből a nagy slamasztikából... Mi gazdaságilag helyre jövünk Ök meg találnak egy "csendes" hont! Segíthetjük egymást! Nekik van pénzük, meg magas technológiájuk nekünk meg van jó termékeny talajunk, de már öregek vagyunk ahhoz, hogy a földet túrjuk egész nap. Ezt írja meg! Előre is megköszönöm! Igaz idősek vagyunk, de ha lenne egy-két olyan árvagyerek, hát engedjék hozzánk, szívesen felneveljük, hisz itt is hazára találnak - még ha második is... Na, áldja meg a Fennvaló! (Erdélyi Polgár)