Boc úr, még amikor a polgármesteri szék megszerzésére indult a Rus úr ellenében a második fordulóban azt ígérte, hogy megoldja kolozsvári Főtér miatt kialakult problemát, amit Funar kialakított volt.
Megválasztása után Boc úr mint újdonsűlt kolozsvári polgármester, neki is fogott az ígéretének a betartásához: szakembereket hívott össze, megbeszélések sorozatát indította el, kérte a kolozsvári polgárokat is, hogy csatlakozanak ennek az ügynek a megoldásához. Az első pozitív lépések után a park kezdett megszépülni, a funari-gödrök pedig kezdtek betömődni és annyi idő után végre egy nyugodt és békés légkör alakult ki a kincses városunkban. Akkor a városi tanácsban a magyarságot képviselő tanácsosok annyira el voltak telve magukkal, annak ellenére, hogy Ők nem sokat csináltak, hiszen csak a Boc úr a polgármester, akart építkezni. Tudta jól s ha nem is tudta, érezte – a mostani polgármesterrel ellentétben - , hogy csak akkor tudná az építkezést folytatni, ha a békét keresi!
A kolozsvári magyar polgárok csak utólag tudták meg, hogy több terv is elkészült úgy a Főtér, mint a Mátyás Szoborcsoport kialakításáról. Ezek nagy része már akkor ismertek voltak a polgármesteri hivatalnál, de mindezek ellenére - a minket képviselők - erről nem informálták a választókat. Megelégedtek azzal, hogy ők mint a városi tanácsban leledzők esetleg ismerik, sőt csak nem lényeges megjegyzéseket tettek ezekre a tervekre, mint ahogy több személy előtt nemrég Csoma Botond is kijelentette, hogy csak a világító oszlopokkal volt-van némi ellenvetése, mondván: az oszlopok nem felelnek meg és nem egyeznek az eredeti tervvel.
Nahát valószínűleg azért sem lehetett minket tájékoztatni, mert lényegében a szövetségieknek tetszettek a tervek. Amikor aztán megvolt a tér hírtelen ráocsúdott szinte mindenki, hogy a kolozsvári magyar polgárok, magyar történelmi egyházak, civil szervezetek érdeke lett megcsúfolva. Mindenki láthatta saját szemével azt, hogy lényegében a szövetségiek is „rábólintottak” és azután csúsztattak. A kolozsvári polgárok érdekét nem a megígértek alapján képviselik, sőt megpróbálták kiszedni magukat s mint az ovisok szokták rákenték a másik félre… Sőt még egy tiltakozási kezdeményezést indítottak volna el, amellyel azután röhelyes helyzet határára kerültek, hiszen a kolozsvári magyar polgárok nemmel válaszoltak.
Ők is tudták és mi is, hogy ezt visszacsinálni már nem lehet és a főkolomposi szereppel gyanúsították éppen a szövetségieket, akik mindenki előtt eltusolni igyekeztek ezekről a dolgokról, hiszen a másik fél megmutatta, hogy a terveket a tanácsban mindenki megszavazta! Vajon amikor a tanácsban szavaztak akkor "hol voltak a szövetségi tanácsosok?”
Az ügy elcsendesült, de a kolozsvári magyar polgárok már kezdték szégyellni magukat a Mátyás szobor csoport kinézete miatt, a deszka minőségi romlása még jobban csúfította a szoborcsoportot. A deszkákkal körbe pócolt a szobor csoport láttán , a japán és más külföldi turisták is megjegyezték e furcsaságot.
A kolozsvári Magyar Polgári Párt megoldást keresve ezen ügynek a megoldása érdekében, az UNESCO-hoz írt nyílt levélben rámutatott, hogy fontos lenne a munkálatok befejezése., Emelett fotókat jutatott el Magyarországra, és az akkori elnököt is informáltuk a kolozsvári munkálatairól hiszen sajnos teljesen leálltak - több éven keresztül.
Vajon ekkor hol volt a szövetség?
A Magyar Polgári Párt rendszeresen „bombázta” a szövetségi tanácsosokat is, hogy lépjenek már fel ennek az ügynek a megoldásáért, és tegyenek konkrét lépéseket a felújítási munkák folytatására. Kintről, az UNESCO-tól is jöttek a nyomások, ami által végül a szövetségi alpolgármesternek, ha görcsösen, nehezen is - több év várakozás után - sikerült a munkálatokat befejeztetni.
Kisebb huza-vona után aztán egy nagy bulit szándékoztak rendezni, csak mivel köztudott volt, hogy a kolozsvári magyar polgárnak már szinte hányingerük van mindentől, az Erdély más részéről hozták az embereket, hogy legalább egyszer töltsék meg a Főteret, de ez is csak részben sikerült.
21 éven át szinte mindig rossz oldalról közelítették meg a többnyelvű táblák felállítását. A város bejáratainál felállításra kerülő táblák ügye, olyan téma, amely eddig szinte mindig csak a választások előtt került terítékre vagy mikor figyelem felkeltő esetleg elterelő hadjáratot kellett beindítani a szövetségieknek – más fontosabb dolgok álcázására. Sajnos mostanáig nem is prioritás ez az ügy. Megoldása pedig csak porhintés, mint a 21 év alatt sok minden, amit eddig tettek a népközösségért Vajon 21 év alatt "Hol volt az RMDSZ ?" Lásd a Iorga szövegű tábla-ügy is átcsapott a népközösségünk feje felett, annak ellenére, hogy a megyei tanácsból -tiltakozásként - kivonultak...
Akkor mikor köztudott dolog, hogy a kincses Kolozsvárra érkező külföldi turistáknak közel 70%-ka az anyaországból érkezik, eddig nem igen hallatszott, hogy a szövetségi tanácsosok feléptek volna azért, hogy a Kultúráért ne 0,6 %-kot utaljanak ki és a népközösségbelieknek is arányosan jusson. Arról sem igen hallottunk a szövetségi tanácsosoktól, hogy szégyenletes 100 ezernyi eurót különítettek el a városi tanácsban a turisztikai „promoválásáért”. Ezen már nem is tudunk meglepődni hiszen szakembert, műépitészt nem kérdezték meg a főtér átalakításával kapcsolatban, de még a városlakókkal sem ismertették a kikövezésről, mi a véleményük. A fákat kivágták, a zöldfelület helyére köpadka került. Aztán kiderült a térre nemcsak az alig használt jégpálya miatt, hanem a városi tanácsban már megtiltott sörsátrak miatt is volt szükség volt a tér elcsúfítására.
Senkit sem érdekel, hogy a nagykapacitású, zajos - jóval a megengedett 65 decibeles határ feletti - események, a központban lakókat egész nap zavarják a magas zajszinttel.
Vajon ezalatt "hol voltak a szövetségi tanácsosok? Hát hol lehetek volna ? Hol is?
Hát a város pénztára előtt, hiszen a tanácsosaink annak rendje-módja szerint felvették a nekik kijáró juttatásokat – egy fityinget sem hagytak a városi pénztárba. Keizer Róbert.
