http://www.hirlap.ro/mh/cikk.php?id=38237
Azok a gazdák, akik fólia alatt termesztik a dinnyét, és öntözõberendezéssel biztosítják a palánták folyamatos vízellátását, már akár két hét múlva, de legkésõbb tíz napon belül leszedhetik az elsõ érett dinnyéket. Kovács Endre, Piskolt alpolgármestere, aki maga is dinnyetermesztõ, lapunknak elmondta, a megyei dinnyenagyhatalomnak számító község határában idén közel 100 hektárnyi termõterületet ültettek be dinnyepalántával. „Tavaly sok volt a csapadék, de csak fele ennyi területen foglalkoztak dinnyével a helyi gazdák. Idén az utóbbi hónapban szinte egy szem esõ sem esett Piskolton, egyszerûen elkerült bennünket, pedig a szomszédos Mezõpetriben és a Bihar megyei Érkörtvélyesen is kiadós záporok voltak, ennek ellenére viszonylag sokan foglalkoznak ezzel mezõgazdasági ágazattal“ - részletezte a településvezetõ.
A piskolti gazdák nemesített fajtákkal foglalkoznak, és a magvakat rendszerint a nagykárolyi szaküzletekbõl szerzik be. A saját termesztésû palántákat tápkockákban ültetik ki. „Az az 5-6 gazda, aki öntözõberendezésekkel tartotta frissen a töveket, már hamarosan leszedheti az elsõ termést, a többieknek, akiknek a száraz idõ miatt lassabban fejlõdnek a növényei, még legalább egy hónapot kell várniuk a termés beérésére“ - tette hozzá a dinnyetermelõ. A korábbi tapasztalatok alapján a gazdák úgy vélik, egy hektár megfelelõen gondozott dinnyeföld legkevesebb 40 mázsa gyümölcsöt teremhet, de ez a mennyiség akár 7 tonnányi is lehet. A szezon általában július közepén kezdõdik és augusztus végéig, azaz alig két hónapig tart. A népi bölcsesség szerint Lõrinc napja határnapnak számít, ugyanis ekkor a dinnye már ízetlenné válik, mert Lõrinc belerondít. A termelõk nagy része saját portáján és a fõút melletti standokon árulja a gyümölcsöt, és a vásárlók már megszokták, hogy a Piskolt és Petri közötti nemzetközi utat nyár derekán dinnyeárusok övezik. „Sajnos nincsenek olyan nagyobb cégek, amelyek a földekrõl nagytételben vásárolnának, csak a kisebb viszonteladók jelentkeznek rendszeresen“ - panaszolja Kovács. A termelõ még nem tudta megjósolni, mennyi lesz egy kiló finomság az idei szezon elején, ám a görög és egyéb importdinnyék nagyáruházi és piaci ára csupán 1,50 és 3 lej között mozog, ami a kistermelõknek egyáltalán nem jó hír.
Végh Balázs
Azok a gazdák, akik fólia alatt termesztik a dinnyét, és öntözõberendezéssel biztosítják a palánták folyamatos vízellátását, már akár két hét múlva, de legkésõbb tíz napon belül leszedhetik az elsõ érett dinnyéket. Kovács Endre, Piskolt alpolgármestere, aki maga is dinnyetermesztõ, lapunknak elmondta, a megyei dinnyenagyhatalomnak számító község határában idén közel 100 hektárnyi termõterületet ültettek be dinnyepalántával. „Tavaly sok volt a csapadék, de csak fele ennyi területen foglalkoztak dinnyével a helyi gazdák. Idén az utóbbi hónapban szinte egy szem esõ sem esett Piskolton, egyszerûen elkerült bennünket, pedig a szomszédos Mezõpetriben és a Bihar megyei Érkörtvélyesen is kiadós záporok voltak, ennek ellenére viszonylag sokan foglalkoznak ezzel mezõgazdasági ágazattal“ - részletezte a településvezetõ. A piskolti gazdák nemesített fajtákkal foglalkoznak, és a magvakat rendszerint a nagykárolyi szaküzletekbõl szerzik be. A saját termesztésû palántákat tápkockákban ültetik ki. „Az az 5-6 gazda, aki öntözõberendezésekkel tartotta frissen a töveket, már hamarosan leszedheti az elsõ termést, a többieknek, akiknek a száraz idõ miatt lassabban fejlõdnek a növényei, még legalább egy hónapot kell várniuk a termés beérésére“ - tette hozzá a dinnyetermelõ. A korábbi tapasztalatok alapján a gazdák úgy vélik, egy hektár megfelelõen gondozott dinnyeföld legkevesebb 40 mázsa gyümölcsöt teremhet, de ez a mennyiség akár 7 tonnányi is lehet. A szezon általában július közepén kezdõdik és augusztus végéig, azaz alig két hónapig tart. A népi bölcsesség szerint Lõrinc napja határnapnak számít, ugyanis ekkor a dinnye már ízetlenné válik, mert Lõrinc belerondít. A termelõk nagy része saját portáján és a fõút melletti standokon árulja a gyümölcsöt, és a vásárlók már megszokták, hogy a Piskolt és Petri közötti nemzetközi utat nyár derekán dinnyeárusok övezik. „Sajnos nincsenek olyan nagyobb cégek, amelyek a földekrõl nagytételben vásárolnának, csak a kisebb viszonteladók jelentkeznek rendszeresen“ - panaszolja Kovács. A termelõ még nem tudta megjósolni, mennyi lesz egy kiló finomság az idei szezon elején, ám a görög és egyéb importdinnyék nagyáruházi és piaci ára csupán 1,50 és 3 lej között mozog, ami a kistermelõknek egyáltalán nem jó hír.
Végh Balázs
