http://www.nyugatijelen.com/riport/rajtfitying.php
A kormány 10 ezer euróval finanszírozza a 35 évnél fiatalabbak kezdő üzleti vállalkozását: a 10 ezer euró nem lehet több a beruházás 50 százalékánál. Ugyanakkor állami garanciát vállalnak a kérelmező által felvett hitelre, de a garancia maximum 80 ezer eurós összegig terjedhet. Csak olyanok jelentkezhetnek, akik korábban nem voltak társtulajdonosok valamilyen cégben, a vállalkozás lehet egyszemélyes, vagy maximum öt részvényessel, a tevékenységi terület nem lehet több ötnél (a CAEN rendszerezése alapján). Nem kaphat támogatást, többek között, ingatlanügynökség, szerencsejáték, fogadóiroda, fegyver-, alkohol- vagy dohánykereskedés, a kérelmezőnek kötelessége legalább két alkalmazottat felvenni, a profit minimum 50 százalékát újrabefektetni.
Támogatják ugyanakkor, egyebek mellett, a telekvásárlást, székhely kialakítását, bútorok, gépek, munkaeszközök vásárlását, számítástechnikai felszerelés, járművek beszerzését. Hogy ennek milyen volt a visszhangja régiónkban, arra voltunk kíváncsiak mai összeállításunkban.
Arad
A kapkodás jelei
Nem sok hízelgő szóval illette a kormányrendeletet Túsz Ferenc, az Aradi Vállalkozói Központ (CEDIMMAR) vezetője, egyet azért mégis talált, miután korábban felsorolta kritikai megjegyzéseit: „Legalább termelőtevékenységre adják, és nem pénzt kínálnak, hanem gép- vagy eszközvásárlásra ösztönöznek, s erről számlát kell bemutatni” – jegyezte meg, igaz, utána hozzátette, hogy „természetesen” ez is kijátszható.
Az egész rendelettel kapcsolatban mégis úgy véli, „porhintés az egész, kipipáltak egy tevékenységet”, mert maga a vállalkozás azért ennél bonyolultabb, sokkal több akadályba ütközik az a fiatal, aki netalán belevág, mint ahogyan a szöveg első olvasásából gondolná.
– Az rendben van, hogy az állam adja és támogatni szeretne, csakhogy a vállalkozás elindításához szükséges egy üzleti terv. Az üzleti tervhez piackutatás, ugyanakkor pontosan ki kell számolni, mennyibe kerül a beruházás. Ezt egy kezdő vállalkozó képtelen alaposan, körültekintően elkészíteni, ha pedig mást bíz meg, az már sok pénzbe kerül. Sajnos jelenleg az országban senki nem készíti fel a vállalkozókat, nincsenek hatékony, célirányos kurzusok a számukra. Amiket most szerveznek, azok nem többek innen-onnan kivágott szakszövegek összeollózásából, adatok összevágásából, magyarán aki beiratkozik egy ilyenre, semmi olyat nem tanul, amit a gyakorlatban használhatna – magyarázta Túsz. – De talán ennél komolyabb akadály a kötelezően alkalmazandó két szakképzett munkás. Jelenleg lassan mindenkinek lesz egyetemi diplomája, de a kalapács végét senki nem akarja megfogni, szakmunkásképzés pedig Romániában egyszerűen nem létezik. Azok a pár hónapos gyorstalpaló kurzusok csak arra jók, hogy az illetőnek legyen egy papír a kezében, szaktudást viszont nem szerez hozzá. Úgy vélem, az államnak először is az oktatási alapokat kellene megteremtenie, milyen szakterületeken, milyen szakmunkásokra, és főleg hányra van-lesz szükség, s ennek alapján létrehozni inasiskolákat. Mert ha van jó fiatal szakember, akkor van vállalkozási kedv, van kit támogatni.
Túsz Ferenc egy konkrét példával is illusztrálta a helyzetet:– A vállalkozó kap az államtól tízezer eurót, akkor neki hozzá kell tennie még húszezret. Mondják már meg nekem a rendelet kiötlői, hogy ebből a pénzből ugyan milyen termelést lehet talpra állítani? Tegyük fel, hogy a vállalkozó fémmegmunkálásban utazna. Ennyi pénzből vehet egy használt esztergát, azzal viszont nem gyárthat precíz munkadarabokat. Új gépre pedig nyilván kevés az összeg. És külön gondot okoz az eladás, kérdés, hol talál megrendelést, piacot az általa, kezdő, szinte kisipari módszerekkel gyártott termékekre?
A CEDIMMAR elnöke úgy véli, az ilyen és hasonló propagandisztikus rendeletek a kapkodás jelei, az országnak nincs jól körülhatárolt stratégiája a vállalkozásösztönzésre, vagy ahogyan fentebb részletezte, az alapokra, vagyis az oktatásra.
Hunyad
A vállalkozói szellem, a termelés ösztönzése
Egyértelműen kedvező a kormány február eleji határozata, amely a kezdő vállalkozásokat, a fiatalokat ösztönzi különböző anyagi támogatások révén. A fő cél ugyanis a vállalkozói szellem serkentése, ez a gazdasági fejlődés kulcsa, nyilatkozta Ofelia Arghirescu, a kis- és középvállalatok ügynökségének Hunyad megyei munkatársa. Válság idején az elképzelés különösen kedvezőnek tekinthető. Szerinte mindenekelőtt a termelést kell serkenteni, hiszen ez a fejlődés motorja, noha a szolgáltatások és a kiskereskedelem is fontos és támogatásban részesülnek. A pályázatnál a cég tevékenysége a legfontosabb tényező, termelővállalat esetén 20 pont jár, szolgáltatónál 15, a kereskedelem esetén pedig 10. Vagyis az előny egyértelműen a termelőké. Az elképzelés még tavaly novemberben megszületett, a kormányhatározat azonban csak február elején. November óta körülbelül 15 fiatal érdeklődött a kis- és középvállalatok ügynökségének dévai központjánál a finanszírozási lehetőségekről, szemléltette a helyzetet Ofelia Arghirescu. Többnyire városi fiatalok, noha akadt néhány falusi is. Sajnos a Zsil völgyéből még senki sem érdeklődött, noha a bányavidéken nagy szükség lenne beruházásra és munkahely-teremtésre. De hát arrafelé a legalacsonyabb a vállalkozói kedv a megyében.
Ami a termelést illeti, a legtöbb érdeklődő márványfeldolgozást, vagy az építőipari tevékenységet választaná, ami meglehetősen furcsa, mivel Hunyad megyében amúgy is nagy a konkurencia a márványfeldolgozók között, s a gazdasági válsággal járó keresletvisszaesés nyomán a már létező – gyakran nagyobb méretű – márványfeldolgozó- és építőipari cégek is komoly nehézségekkel szembesülnek. Más téren talán több lehetőség lenne, nem utolsósorban a mezőgazdaságban.
Ennek ellenére, a kormány intézkedése kétségtelenül pozitív. A tőke ugyanis a kezdő vállalatok legnagyobb problémája, a legtöbb vállalkozás hitelből indul. Mivel a válság nyomán a bankok szigorítottak hitelezési feltételeiken, az állami támogatás komoly hátszelet jelenthet. Remélhetőleg Hunyad megye él is a lehetőséggel, a kormány országosan 1100 új vállalkozás támogatását tervezi, ami megyénként olyan huszonhetet jelent. Amennyiben jó pályázatokat adnak le, Hunyad megye az országos átlag fölött részesülhet a támogatásban.
Temes
Nagy az érdeklődés
Lelica Crişan, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Területi Irodájának (OTIMMC) vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: már több mint száz fiatal érdeklődött telefonon a lehetőség iránt, ezért arra számít, hogy lesz bőven olyan új vállalkozás, amelyet az új kormányprogramnak köszönhetően jegyeznek be.
„A vállalkozást online kell bejegyeztetni, a www.aippimm.ro honlapon, ahová az üzleti tervet is be kell nyújtani – nyilatkozta lapunknak Lelica Crişan. – Egy 20 ezer eurós üzleti tervhez 10 ezer euró vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni. A mellé felvehető bankhitellel együtt jelentős összegekről van tehát szó, amelyekből komoly vállalkozásokat is tető alá lehet hozni, a fontos az, hogy az üzleti terv életképes legyen. A fiatal kezdő vállalkozónak vagy vállalkozóknak be kell jegyeztetniük egy D jelzésű kft-t, a cégbejegyzés számukra ingyenes, majd jelentkezniük kell nálunk, a kkv-k Területi Irodájában, hogy mi is nyilvántartásba vehessük őket. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítási járulékok fizetése alól is mentesüljenek, legalább két alkalmazottat kell foglalkoztatniuk a cégnél. A kezdő vállalkozóknak mi ingyenes konzultációt biztosítunk, az üzleti terv elkészítéséről és a vállalkozás beindításáról egyaránt.”
Az előnyökkel, buktatókkal kapcsolatban Lelica Crişan kifejtette: „A programnak számos előnye van. Nagy a keretösszeg, ha régiókra leosztjuk, akkor a Nyugati Régióban legalább száz új vállalkozás elindítására lenne lehetőség. A támogatásból a cégalapításhoz szükséges ingatlant, irodabútort, a működtetéshez szükséges járművet is lehet vásárolni, a termeléshez szükséges berendezéseken kívül. Ha kereskedelmi tevékenységről van, akkor üzlethelyiséget lehet belőle vásárolni vagy bérelni. Ami a buktatókat illeti, a kezdő vállalkozónak gondot okozhat a bankkölcsön igénylése. A bankhoz is be kell nyújtani az üzleti tervet, amit nem biztos hogy jóváhagynak, illetve az is gondot okozhat, ha a fiatal már előzőleg bankkölcsönhöz folyamodott és nem törlesztette rendesen a részleteket. Ez lehet a legkomolyabb akadály a vállalkozás elindítása előtt. Lelica Crişantól azt is megtudtuk: 2006 óta működik 40 éves korhatárral a START-program, ahol legfeljebb százezer lej értékű támogatást lehetett igényelni 30%-os önrésszel. Ehhez a programhoz kevesebb kormánypénz állt rendelkezésre, 2010-ben Temes megyéből mindössze három jelentkező kapta meg a kért támogatást, pedig 60 fiatal jelentkezett, de különböző okokból lemorzsolódtak. A START-program résztvevői egy ingyenes tanfolyamot is elvégeztek, ha megszerezték a diplomát, akkor idén újra beiratkozhatnak a programba,
Csütörtök, 2011. március 10., 13.00
Február 2-án hozott rendeletet a kormány a kezdő vállalkozások támogatásáról, február 22-től pedig már működik a gazdaságélénkítési szándékkal meghozott intézkedés.A kormány 10 ezer euróval finanszírozza a 35 évnél fiatalabbak kezdő üzleti vállalkozását: a 10 ezer euró nem lehet több a beruházás 50 százalékánál. Ugyanakkor állami garanciát vállalnak a kérelmező által felvett hitelre, de a garancia maximum 80 ezer eurós összegig terjedhet. Csak olyanok jelentkezhetnek, akik korábban nem voltak társtulajdonosok valamilyen cégben, a vállalkozás lehet egyszemélyes, vagy maximum öt részvényessel, a tevékenységi terület nem lehet több ötnél (a CAEN rendszerezése alapján). Nem kaphat támogatást, többek között, ingatlanügynökség, szerencsejáték, fogadóiroda, fegyver-, alkohol- vagy dohánykereskedés, a kérelmezőnek kötelessége legalább két alkalmazottat felvenni, a profit minimum 50 százalékát újrabefektetni.
Támogatják ugyanakkor, egyebek mellett, a telekvásárlást, székhely kialakítását, bútorok, gépek, munkaeszközök vásárlását, számítástechnikai felszerelés, járművek beszerzését. Hogy ennek milyen volt a visszhangja régiónkban, arra voltunk kíváncsiak mai összeállításunkban.
Arad
A kapkodás jelei
Nem sok hízelgő szóval illette a kormányrendeletet Túsz Ferenc, az Aradi Vállalkozói Központ (CEDIMMAR) vezetője, egyet azért mégis talált, miután korábban felsorolta kritikai megjegyzéseit: „Legalább termelőtevékenységre adják, és nem pénzt kínálnak, hanem gép- vagy eszközvásárlásra ösztönöznek, s erről számlát kell bemutatni” – jegyezte meg, igaz, utána hozzátette, hogy „természetesen” ez is kijátszható.
Az egész rendelettel kapcsolatban mégis úgy véli, „porhintés az egész, kipipáltak egy tevékenységet”, mert maga a vállalkozás azért ennél bonyolultabb, sokkal több akadályba ütközik az a fiatal, aki netalán belevág, mint ahogyan a szöveg első olvasásából gondolná.
– Az rendben van, hogy az állam adja és támogatni szeretne, csakhogy a vállalkozás elindításához szükséges egy üzleti terv. Az üzleti tervhez piackutatás, ugyanakkor pontosan ki kell számolni, mennyibe kerül a beruházás. Ezt egy kezdő vállalkozó képtelen alaposan, körültekintően elkészíteni, ha pedig mást bíz meg, az már sok pénzbe kerül. Sajnos jelenleg az országban senki nem készíti fel a vállalkozókat, nincsenek hatékony, célirányos kurzusok a számukra. Amiket most szerveznek, azok nem többek innen-onnan kivágott szakszövegek összeollózásából, adatok összevágásából, magyarán aki beiratkozik egy ilyenre, semmi olyat nem tanul, amit a gyakorlatban használhatna – magyarázta Túsz. – De talán ennél komolyabb akadály a kötelezően alkalmazandó két szakképzett munkás. Jelenleg lassan mindenkinek lesz egyetemi diplomája, de a kalapács végét senki nem akarja megfogni, szakmunkásképzés pedig Romániában egyszerűen nem létezik. Azok a pár hónapos gyorstalpaló kurzusok csak arra jók, hogy az illetőnek legyen egy papír a kezében, szaktudást viszont nem szerez hozzá. Úgy vélem, az államnak először is az oktatási alapokat kellene megteremtenie, milyen szakterületeken, milyen szakmunkásokra, és főleg hányra van-lesz szükség, s ennek alapján létrehozni inasiskolákat. Mert ha van jó fiatal szakember, akkor van vállalkozási kedv, van kit támogatni.
Túsz Ferenc egy konkrét példával is illusztrálta a helyzetet:– A vállalkozó kap az államtól tízezer eurót, akkor neki hozzá kell tennie még húszezret. Mondják már meg nekem a rendelet kiötlői, hogy ebből a pénzből ugyan milyen termelést lehet talpra állítani? Tegyük fel, hogy a vállalkozó fémmegmunkálásban utazna. Ennyi pénzből vehet egy használt esztergát, azzal viszont nem gyárthat precíz munkadarabokat. Új gépre pedig nyilván kevés az összeg. És külön gondot okoz az eladás, kérdés, hol talál megrendelést, piacot az általa, kezdő, szinte kisipari módszerekkel gyártott termékekre?
A CEDIMMAR elnöke úgy véli, az ilyen és hasonló propagandisztikus rendeletek a kapkodás jelei, az országnak nincs jól körülhatárolt stratégiája a vállalkozásösztönzésre, vagy ahogyan fentebb részletezte, az alapokra, vagyis az oktatásra.
Hunyad
A vállalkozói szellem, a termelés ösztönzése
Egyértelműen kedvező a kormány február eleji határozata, amely a kezdő vállalkozásokat, a fiatalokat ösztönzi különböző anyagi támogatások révén. A fő cél ugyanis a vállalkozói szellem serkentése, ez a gazdasági fejlődés kulcsa, nyilatkozta Ofelia Arghirescu, a kis- és középvállalatok ügynökségének Hunyad megyei munkatársa. Válság idején az elképzelés különösen kedvezőnek tekinthető. Szerinte mindenekelőtt a termelést kell serkenteni, hiszen ez a fejlődés motorja, noha a szolgáltatások és a kiskereskedelem is fontos és támogatásban részesülnek. A pályázatnál a cég tevékenysége a legfontosabb tényező, termelővállalat esetén 20 pont jár, szolgáltatónál 15, a kereskedelem esetén pedig 10. Vagyis az előny egyértelműen a termelőké. Az elképzelés még tavaly novemberben megszületett, a kormányhatározat azonban csak február elején. November óta körülbelül 15 fiatal érdeklődött a kis- és középvállalatok ügynökségének dévai központjánál a finanszírozási lehetőségekről, szemléltette a helyzetet Ofelia Arghirescu. Többnyire városi fiatalok, noha akadt néhány falusi is. Sajnos a Zsil völgyéből még senki sem érdeklődött, noha a bányavidéken nagy szükség lenne beruházásra és munkahely-teremtésre. De hát arrafelé a legalacsonyabb a vállalkozói kedv a megyében.
Ami a termelést illeti, a legtöbb érdeklődő márványfeldolgozást, vagy az építőipari tevékenységet választaná, ami meglehetősen furcsa, mivel Hunyad megyében amúgy is nagy a konkurencia a márványfeldolgozók között, s a gazdasági válsággal járó keresletvisszaesés nyomán a már létező – gyakran nagyobb méretű – márványfeldolgozó- és építőipari cégek is komoly nehézségekkel szembesülnek. Más téren talán több lehetőség lenne, nem utolsósorban a mezőgazdaságban.
Ennek ellenére, a kormány intézkedése kétségtelenül pozitív. A tőke ugyanis a kezdő vállalatok legnagyobb problémája, a legtöbb vállalkozás hitelből indul. Mivel a válság nyomán a bankok szigorítottak hitelezési feltételeiken, az állami támogatás komoly hátszelet jelenthet. Remélhetőleg Hunyad megye él is a lehetőséggel, a kormány országosan 1100 új vállalkozás támogatását tervezi, ami megyénként olyan huszonhetet jelent. Amennyiben jó pályázatokat adnak le, Hunyad megye az országos átlag fölött részesülhet a támogatásban.
Temes
Nagy az érdeklődés
Lelica Crişan, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Területi Irodájának (OTIMMC) vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: már több mint száz fiatal érdeklődött telefonon a lehetőség iránt, ezért arra számít, hogy lesz bőven olyan új vállalkozás, amelyet az új kormányprogramnak köszönhetően jegyeznek be.
„A vállalkozást online kell bejegyeztetni, a www.aippimm.ro honlapon, ahová az üzleti tervet is be kell nyújtani – nyilatkozta lapunknak Lelica Crişan. – Egy 20 ezer eurós üzleti tervhez 10 ezer euró vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni. A mellé felvehető bankhitellel együtt jelentős összegekről van tehát szó, amelyekből komoly vállalkozásokat is tető alá lehet hozni, a fontos az, hogy az üzleti terv életképes legyen. A fiatal kezdő vállalkozónak vagy vállalkozóknak be kell jegyeztetniük egy D jelzésű kft-t, a cégbejegyzés számukra ingyenes, majd jelentkezniük kell nálunk, a kkv-k Területi Irodájában, hogy mi is nyilvántartásba vehessük őket. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítási járulékok fizetése alól is mentesüljenek, legalább két alkalmazottat kell foglalkoztatniuk a cégnél. A kezdő vállalkozóknak mi ingyenes konzultációt biztosítunk, az üzleti terv elkészítéséről és a vállalkozás beindításáról egyaránt.”
Az előnyökkel, buktatókkal kapcsolatban Lelica Crişan kifejtette: „A programnak számos előnye van. Nagy a keretösszeg, ha régiókra leosztjuk, akkor a Nyugati Régióban legalább száz új vállalkozás elindítására lenne lehetőség. A támogatásból a cégalapításhoz szükséges ingatlant, irodabútort, a működtetéshez szükséges járművet is lehet vásárolni, a termeléshez szükséges berendezéseken kívül. Ha kereskedelmi tevékenységről van, akkor üzlethelyiséget lehet belőle vásárolni vagy bérelni. Ami a buktatókat illeti, a kezdő vállalkozónak gondot okozhat a bankkölcsön igénylése. A bankhoz is be kell nyújtani az üzleti tervet, amit nem biztos hogy jóváhagynak, illetve az is gondot okozhat, ha a fiatal már előzőleg bankkölcsönhöz folyamodott és nem törlesztette rendesen a részleteket. Ez lehet a legkomolyabb akadály a vállalkozás elindítása előtt. Lelica Crişantól azt is megtudtuk: 2006 óta működik 40 éves korhatárral a START-program, ahol legfeljebb százezer lej értékű támogatást lehetett igényelni 30%-os önrésszel. Ehhez a programhoz kevesebb kormánypénz állt rendelkezésre, 2010-ben Temes megyéből mindössze három jelentkező kapta meg a kért támogatást, pedig 60 fiatal jelentkezett, de különböző okokból lemorzsolódtak. A START-program résztvevői egy ingyenes tanfolyamot is elvégeztek, ha megszerezték a diplomát, akkor idén újra beiratkozhatnak a programba,
