http://itthon.transindex.ro/?cikk=14633
A helyi tanács kétszer is elutasította, hogy beerdősítsék a legelőként besorolt, ám kihasználatlan területet. Rácz Károly RMDSZ-bojkottról beszél, az RMDSZ-esek azt kifogásolták, hogy kész tények elé állították őket.
Rácz Károly polgármester, az MPP és az RMDSZ helyi politikusai között, úgy tűnik, annyira elmérgesedett a viszony, hogy a várost érintő ügyekben már nem az számít, mit mond, hanem hogy ki mondja. Így válhatott egy elsősorban szakmai kérdés politikai játszmák másodlagos kellékévé: a helyi tanács leszavazott egy erdősítési projektet.
Kézdivásárhelyen összesen mintegy 14 hektárnyi zöldövezet található, az egy főre eső zöldövezet csupán körülbelül 6-7 négyzetméter lakosonként, míg az EU-ban ez 26 négyzetméter. A 14 hektárból ráadásul a városlakók keveset használnak ki, hiszen ott van például a gyermekotthon több mint egyhektáros kertje, ahová az egyszerű járókelők nem mehetnek be, vagy a Gosp Com víz- és hulladékgazdálkodási vállalat 8 hektáros parkja, ami a város szélén található, az emberek nem is járnak arrafele, nem esik útba. Létezett egy terv a kézdivásárhelyi zöldövezetek bővítésére: az egykori Fakitermelő és –Szállító Vállalat (IFET) mögötti kihasználatlan, 1,74 hektáros külterületet Vizi Attila, a városháza munkatársa kezdeményezésére akarták beerdősíteni. Egy nyertes pályázat is a kezükben volt már, de a városi tanács elutasította a javaslatot, többek közt arra hivatkozva, hogy ott egyes gazdák legeltetnek. A területet úgy tervezték beültetni, hogy hagytak volna helyet sétányoknak, emellett a létesülő erdő azt a funkciót is betöltötte volna, hogy elválasztja az ipari zónát a belvárostól. Amíg kültelek, addig tulajdonképpen nem számít városi zöldövezetnek, ám utólag lehetett volna beltelkesíteni.
 |
 |
| A beerdősítésre kiszemelt terület |
|
| |
|
Az önkormányzat a PONT csoportot bízta meg az erdősítési pályázat elkészítésével, amelyet a Corvinus Zrt-hez nyújtottak be. A projektre 520.000 forintot ítéltek meg. A megvalósítás szakmai partnerei a kézdialmási magánerdészet és a Zöld Nap Egyesület lett volna. Ám a város elesik a megnyert összegtől, mivel a helyi tanács két alkalommal is elutasította a projektben való részvételt. Május 31-éig kellett volna leadni a finanszírozóhoz a dokumentumokat, ám a tanácsi beleegyezés hiányában vissza kell mondanunk a támogatást – mondta el a Transindex megkeresésére Vizi Attila. Vizi Attila 2010-ben, amikor értesült a szóban forgó pályázati lehetőségről, konzultált több városházi alkalmazottal, a városrendészettel arról, melyik lenne a legmegfelelőbb terület egy erdősítési projekthez. Emellett a bekerített, bokros terület mellett döntöttek, mivel azt valóban nem használják legelőként,
csupán a besorolása szerint „pășune”, azaz legelő – magyarázta. Tudomása szerint néhány évtizede egyébként még fák voltak ezen a területen, ám azokat kivágták.
|
 |
| A terület a Fortyogóról nézve (fotók: Vizi Attila) |
|
| |
|
Miután megnyerték a pályázatot, azután kellett intézni a jogi részét, engedélyeket beszerezni minden hatóságtól, illetve a helyi tanácstól is kellett egy beleegyező határozat. Ez utóbbit voltaképpen a pályáztató is utólag, eléggé későn kérte, áprilisban. A megnyert pályázatban 8700 fa ültetése szerepelt célként. A szabálytalan alakú, de mégis szalagszerűen hosszúkás területet hosszában osztották volna két részre, mert egyik felén vizenyősebb a talaj: ide égerfákat és nyárfákat telepítettek volna; vörös tölgyet és ugyancsak nyárfát a másik felébe. A terület mellett egyébként valóban legelő van, ám a gazdáknak és állataiknak is jó lett volna az erdősítés, hiszen a fák árnyékot tartanának. „Minden lépést jól csináltunk, ám a tanácsosok egyelőre úgy döntöttek, nem kell a városnak az erdő” – sommázott Vizi. Még nem mondott le az erdősítés tervéről: most már össze van állítva a szükséges dokumentáció, amit bármikor be lehet nyújtani egy másik pályázatra, például a román államhoz, amely támogatja parlagon hagyott területek erdősítését, vagy akár a Corvinus következő klímaerdős kiírására is jelentkezhetnek.
„Az RMDSZ bojkottálta a projektet”
– kommentált röviden Rácz Károly MPP-s polgármester. Vizi Attila elmondása szerint egyébként volt a tanácsülésen olyan RMDSZ-es is, aki mellette szavazott, ám az RMDSZ-ből és az MPP-ből is tartózkodtak néhányan, ezért nem jött ki a projekt támogatásához szükséges többségi szavazatszám az amúgy MPP-s többségű (10+9 fős) tanácsban. A határozattervezetet először áprilisban utasította el a testület: Vizi Attila az ülés előtt adta oda a tanácsosoknak a dokumentumokat, és akkor arra hivatkozva nem szavazták meg, hogy nem tudják pontosan, miről van szó, meg kell nézniük a papírokat. Májusban meg arra hivatkoztak, hogy nincs új információ a projektről, amiért meg kellene változtatniuk az elutasító döntést. Id. Deme László RMDSZ-frakcióvezető, a projekt egyik ellenzője megkeresésünkre nem akart nyilatkozni az ügyről, mondván, nincs felhatalmazása, előbb egyeztetnie kell az RMDSZ-frakcióval. Amikor arról kérdeztük, akkor azt mondja el, ő személyesen miért ellenezte a tervet, azt válaszolta: „az az én saját ügyem”. „Tessék az anyagot meghallgatni” – ajánlotta figyelmembe a szóban forgó májusi tanácsülésen készült hangfelvételt. Csütörtökön este frakcióülés lesz, az RMDSZ kiad egy közös állásfoglalást az ügy kapcsán. „A frakcióban megbeszéltük, megszavaztuk, az MPP-s kollégák is ellene szavaztak” – mondta Deme. Felvetésünkre, hogy úgy tudjuk, volt olyan RMDSZ-es is, aki támogatta a projektet, az mondta: az az illető személyes dolga. A szóban forgó május 3-i hangfelvételen miután Rácz Károly előterjeszti a tervezetet, Deme László a következőket mondja: „Megszokott, hogy mindent háromszor-négyszer terjesztünk elő (...) pontosan ugyanezzel az információval rendelkeztünk ezelőtt pár nappal, itt egyhangúan megszavaztuk, hogy erről nem lehet szó.” Rácz elismerte, hogy az előző tanácsülésen
nem rendelkeztek elég információval a tanácsosok a projektről,
ám hangsúlyozta, most meggyőződhetnek róla, hogy nem legelőről van szó, azt a területet soha nem használták legelőként, hiszen „hegyre nem igazán mászik a tehén, mint olyan”, és be is van kerítve. Deme viszont azzal érvelt, ha legelőként van nyilvántartva, akkor az legelő, és a gondnok a hibás, hogy olyan állapotban van, hogy nem használható legelőként.
A pályázati lehetőségeket ki kell használni, minden forrást, amit le lehet hívni a város számára, érvelt a polgármester. Deme azonban kifogásolta, hogy miért nem akkor beszélte meg ezt a tanács, mielőtt leadták volna a pályázatot. Felvetette, ez olyan, mintha a tanács előzetes megkérdezése nélkül arra pályáznának, hogy a főtérre mecsetet akarnak építeni. Török Sándor volt polgármester, RMDSZ-es tanácsos is egyetértett azzal, hogy mielőtt a polgármesteri hivatal és a szakiroda bármilyen lépést is tesz, meg kellett volna a témát vitatni a tanácsban, nem tisztességes dolog szerinte kész tények elé állítani a tulajdonos, azaz a város képviselőit – derül ki a hangfelvételből.
