Adorjáni Dezső Zoltán püspök Benkő Levente újságíró
Nem érdekel ostoba és önző harcotok című publicisztikájának felolvasásával köszöntötte a jelenlévőket, tárgyalásra buzdítva az asztalhoz ült politikusokat. Kovács Mihály Levente politológus, a beszélgetés moderátora bevezetőjében felhívta a figyelmet, hogy az időszakosan ismétlődő szabad választások minden demokrácia egyik alapfeltételét képezik. Mint fogalmazott, a június 10-re tervezett önkormányzati választások kiemelten fontosak az erdélyi magyarság számára, lehetőséget és egyben kihívást jelentenek. Hozzátette: minden magyar polgár abban reménykedik, hogy a választások nyomán a lehető legtöbb köztisztviselő képviseli majd érdekeiket. – Ehhez azonban az erdélyi magyar elit józansága, elkötelezettsége, és az szükséges, hogy a választópolgárok elmenjenek szavazni – hangsúlyozta. A legutóbbi választások tapasztalatai azt mutatják: a választási részvétel jelentősen csökkent, ugyanis a polgárok azt látják, hogy a politikusok képtelenek a megegyezés érdekében félretenni rövid távú politikai célkitűzéseiket – fejtette ki a moderátor. A három magyar politikai alakulat képviselőit mindenekelőtt a mai erdélyi magyar közhangulat értelmezésére kérte.
Demográfiai és gazdasági problémák
Szász Csaba, aki a kolozsvári Műszaki Egyetem tanára is, úgy vélte: nem véletlen, hogy az RMDSZ mellett egyéb szervezetek is megjelentek a politikai színtéren, hiszen az elmúlt két évtized folyamán a szövetség nem tudta az ideológiai sokszínűséget kezelni, különbséget tett a politikai szerepvállalás és a közösségét szolgáló államférfi kategóriája között. Utóbbi ugyanis nem a politikában lát kiutat önmaga megvalósítására, következésképpen az MPP eleve sikeres, intelligens és pozitív szellemiségű embereket fogad soraiba – hangsúlyozta. Meglátása szerint a vezető szerepet vállaló erdélyi magyar politikusok nem mérték fel azt, hogy a közösség legfontosabb problémái mindenekelőtt demográfiai és gazdasági jellegűek. Mint megállapította, ha valaki két évtizeddel ezelőtt karakán, akaratos demográfiai és egységes gazdaságfejlesztési programba kezdett volna, most a magyarság népesedési arányszámai legalább olyanok lennének, mint 1990-ben.
A megosztottság „fényűzése” ma sem engedhető meg
„Egy létében veszélyeztetett, védekező kisebbség semmiképpen sem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, pártokra szakadjon” – idézett Tőkés László európai parlamenti képviselő egyik írásából Máté András Levente, aki a politikai megosztottság ellen foglalt állást, és a fenti megállapítást ma is érvényesnek tartja. A legutóbbi Kolozs megyei önkormányzati választásokon az RMDSZ által szerzett 36 290 szavazat 13,7, az MPP-ra leadott 3595 voks pedig 1,4 százaléknak felelt meg – emlékeztetett. Utóbbi arányszám nem volt elégséges ahhoz, hogy az MPP mandátumot szerezzen, de elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet, így a megyében jóval kevesebb pénz jutott a magyarokat is képviselő települési önkormányzatoknak, de az egyházi és a civil szférának is – magyarázta. Mint mondta, ilyen szempontból a hogyan tovább kérdése még hangsúlyosabb, annál is inkább, hogy az MPP mellett újabb politikai tényezőként szerepel az EMNP is. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy a helyi választások eredményeképpen Kolozsváron magyar alpolgármester, a megyei tanácsban pedig magyar alelnök legyen, illetve mindkét önkormányzat magyar képviselői „a mérleg nyelvévé” válhassanak.
Pluralizmussal az elmaradt szavazatokért
Gergely Balázs, az EMNP országos alelnöke úgy vélte: a közhangulat, amely Benkő Levente idézett cikkéből kiviláglik, Erdély-szerte és Kolozs megyében egyaránt kitapintható. Úgy vélte, érdemes elgondolkodni azon, hogy míg 1990-ben az első szabad választásokon egymillió magyar ember ment el szavazni Erdélyben, a legutóbbi tapasztalat szerint átlagban 300-350 ezer szavazópolgár jelenik meg egy választáson: következésképpen az emberek elfordultak a politikától, és nem érzik úgy, hogy a politikai elit őket képviseli, ezért is lenne fontos a politikai pluralizmus érvényesülése. Emlékeztetett: négy éve az MPP tíz emberből egyet, az RMDSZ pedig kilencet vitt el az urnákhoz. Mivel ez egy 50 százalékos, vagy annál alacsonyabb részvételnél történt, ez azt jelenti, hogy az RMDSZ tíz szavazóból csak négyet tudott megszólítani, és hatot nem. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ melletti politikai szervezetek létrejöttében nem a rossz, hanem a jobbító szándékot látja, hiszen mindenki saját módszerével, eszközeivel és ideológiájával próbálja meg visszahozni az elmaradt szavazatokat.
A mérleg nyelve lenni a döntéshozásban
Kovács Mihály Levente további kérdései az egyes politikai alakulatok választási stratégiájára, a várható eredmények megítélésére irányultak. A moderátor a politikai kijelentéseken túlmutató, valós összefogás lehetőségéről is faggatta a politikai szervezetek képviselőit.
Máté András Levente kifejtette: az RMDSZ nem ígérget, hanem az eredményeivel áll a magyar közösség elé, amelyek önmagukért beszélnek. Emlékeztetett, hogy egy sarkalatos törvény megszavazásához a húsz RMDSZ-es honatyának még 144 voksot kell megszereznie, így rendkívül fontos, hogy a választópolgárok megértsék annak jelentőségét: éljenek a szavazati jogukkal.
Együtt egy asztalnál. Gergely Balázs, Máté András Levente, Szász Csaba és Kovács Mihály Levente a pártok közti együttműködés lehetőségeiről beszélgettek - ROHONYI D. IVÁN
 |
Gergely Balázs meglátása szerint az előbbitől teljesen eltérő önkormányzati ciklus várható, hiszen a Szociálliberális Szövetség (USL) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) közötti szoros választási küzdelem közepette a magyar tanácsosok – függetlenül attól, hogy melyik párt színeiben jutnak be – egyértelműen a mérleg nyelvévé válhatnak a helyi és megyei döntéshozásban.
Hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, van-e esély arra, hogy a választásokon résztvevő politikai szervezetek megtalálják a lehető legjobb kompromisszumot. – Az EMNP korrekt, méltányos alkut tesz rövidesen a két másik párt felé, amelyet nyilvánosságra hoz, és ez által nem öt, hanem hat, vagy akár hét magyar képviselő is bejuthatna a városi és a megyei önkormányzatba – mondta a politikus. Amennyiben a megegyezés nem valósul meg, a kérdés az, hogy a két kisebb párt közül eléri-e valamelyik a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Gergely leszögezte: az EMNP mindenképpen indul a választásokon, hiszen bármilyen erős közösségépítő identitású csapat munkáját ellehetetleníti, ha nincs egy politikai erő, amelyre alapozhat. Mindamellett a megoldás a közös modus vivendi megtalálása lenne – hangsúlyozta.
Jobboldali értékrend mellé sorakoznának fel
Az MPP nem számokban gondolkodik, hanem elsősorban arra törekszik, hogy célt és irányt adjon az erdélyi magyar közösségnek, amelynek ismét hangsúlyos politikai és gazdasági tényezővé kell válnia – mondta Szász Csaba. Mint kifejtette, a párt választási jelmondata is „A kolozsvári magyarság megerősödik”, vagy legalábbis ehhez hasonló lesz. – A mi munkánk hosszú távú: nem az a legfontosabb, hogy egy-két képviselőt bejuttassunk, hanem hogy közösséget fejlesztő és gyarapító programokat dolgozzunk ki – hangsúlyozta. A lehetséges szövetségek kapcsán úgy nyilatkozott, a nemzeti oldalt képviselő MPP csak az erdélyi magyar közösség érdekeit előtérbe helyező, jobboldali értékrend mellé tudna felsorakozni.
Nem mindegy, hogy velünk, vagy rólunk döntenek
Máté András Levente úgy vélekedett, amelyik párt nem akar a döntéshozó grémiumokban helyeket, tisztségeket szerezni, az ne politizáljon. Mint minden politikai párté, az RMDSZ célja is egyértelműen az, hogy a döntéshozásban jelen legyen, sőt, kormányalakító tényezővé váljon: „nem mindegy, hogy velünk együtt, vagy rólunk döntenek”. Emlékeztetett: az RMDSZ koalícióra lépett már különböző román pártokkal, de első számú szövetségesének az erdélyi magyar polgárt tekinti. A közösség sorsát nem Budapesten vagy Brüsszelben, hanem a helyi, megyei önkormányzatokban és Bukarestben alakítják. – Mindenféle koalícióban voltunk, és kell lennünk, mert a kisebbségi politizálás lényege, hogy azzal egyezz ki, aki a legtöbbet nyújthatja neked – összegezte a politikus.
Gergely Balázs megismételte: a kérdés az, hogy lehetséges-e, hogy az erdélyi magyarság érdekében „magyar a magyarral kössön jó kompromisszumot”. Mint mondta, az egyszerű ember Kolozsváron és Kolozs megyében is azt várja el, hogy ezt a magyar–magyar megegyezést a pártok összehozzák.
„Pártokra” szabott kérdések
Kovács Mihály Levente a beszélgetés második felében egy-egy „pártra” szabott kérdést is intézett meghívottaihoz. Emlékeztetve arra, hogy az MPP jogelődjének, a Magyar Polgári Szövetségnek a 2004-es bejegyzésétől immár nyolc év telt el, felvetette a kérdést: mennyire tekinthetők hiteleseknek a párt nemzetépítő elképzelései a szerény eredmények függvényében.
Szász Csaba megállapította: pártja megalakulását követően legitimitási problémákkal szembesült, a „tisztulási folyamatban” többen elhagyták az alakulatot. Úgy vélte, nem a megvalósítások, hanem inkább a sajtó MPP-vel szembeni támogatásának elmaradása a gond. Sikerül-e az RMDSZ-nek felülkerekedni a vele szemben nemegyszer vádként felhozott arrogancián, és a Kelemen Hunor által meghirdetett „Új fejezetet” a gyakorlatban is alkalmaznia? – kérdezte a politológus. Az arroganciát nemegyszer az erélyességgel, a munkában való következetességgel tévesztik össze, az új fejezet pedig már elkezdődött, hiszen sok kulcsfontosságú pozíciót fiatal kolléga foglal el – fejtette ki Máté András Levente.
Az EMNP országos alelnökének arra a felvetésre kellett választ adnia, hogy „az erőből való politizálás a legmegfelelőbb-e az erdélyi magyar közösség számára”, illetve, „miért Budapest segítségére számítanak a román közügyek intézésében”. Gergely Balázs kiemelte: minden politikai párt eleve erőből próbál politizálni, a kérdés az, hogy ezt úgymond hogyan adagolja. Mint mondta, az RMDSZ is ezt teszi, adott esetben az EMNP felé jobban, mint a román politikai pártok irányába. A bukaresti törvényhozásban egy politikai alakulatnak közössége érdekeit kell képviselnie – hangsúlyozta. Megállapította továbbá, hogy Magyarország 22 éve folyamatosan támogatta az erdélyi politikai szereplőket, hozzáadták a „játékhoz” azt a politikai, erkölcsi és sokszor anyagi pluszt, amely elengedhetetlenül szükséges volt. Hozzátette: az EMNP és a Fidesz-KDNP-kormány közötti partnerség egy 22 éves folyamatra alapul, a két szervezet politikusai együtt indultak el a Bálványosi Nyári Szabadegyetem által körvonalazott úton.
A hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva, miszerint vannak-e konkrét kezdeményezések a három politikai alakulat között a szervezett formában való együttműködésre, Szász Csaba elmondta: az MPP részéről hivatalos egyeztetés még nem kezdődött el a másik két párttal. Máté András Levente kijelentette: nem titok, hogy fennáll közte és Gergely Balázs között a kommunikáció, és úgy vélte, amíg az együttműködés a magyarság érdekeiről szól, egyeztetniük kell. Amikor azonban az a kérdés, hogy kinek milyen hely jusson egy adott képviselőházi és szenátusi listán, az már nem egyezségről szól, hanem annak a bizonyos helynek a megszerzéséről – tette hozzá. – Cinkosságot nem, de jó együttműködést az ördöggel is – fogalmazott Gergely Balázs, kiemelve, hogy egy potenciális egyezkedésben a helyek elosztásánál is fontosabb a programok egyeztetése. Ismételten hangsúlyozta, hogy az EMNP lépni szeretne ebben a vonatkozásban, s Máté Andrásnak szóban már többször is jelezték tárgyalási igényüket. A hallgatóság előtt megismételte: „akár jövő héten, éjjel-nappal” állnak rendelkezésére az RMDSZ-nek és az MPP-nek az együttműködési lehetőségek megtárgyalására. Mint mondta, a maga részéről szurkol annak, hogy ebben a vonatkozásban konkrét előrelépés történjen.