2012.03.21 manna.ro
A folyószámla az alaptermék, amelytől egyáltalán elindul a bank és ügyfele közötti kapcsolat. Ezért a banknak is biztos bevételi forrás, amelyhez jócskán hozzá is nyúlt a válságban.
Nagyon eltérnek a bankok elképzelései arról, mennyire érdemes megvágniuk ügyfeleiket, azaz mennyit kérnek azért az alapszolgáltatásért, amelytől válságban sem válunk meg. Mivel a drágább és bonyolultabb szolgáltatásokat vagyunk hajlamosak hamarabb visszamondani, ezért sok bank az alapnak számító folyószámla kezelési költségét emelte meg.
A hazai bankok átlagosan havonta két lejt kérnek el természetes személyek folyószámláinak kezeléséért, de egyes pénzintézetek ennek dupláját vagy akár a háromszorosát is. A romániai csúcstartó az UniCredit Ţiriac bank a maga havi 7,5 lejes (1,75 euró) tarifájával, míg a legnagyobb bankok a legátlagosabbak: a Román Kereskedelmi Banknál (BCR Erste) 2,5, a Román Fejlesztési Banknál (BRD) 3 lejért vezethetjük folyószámlánkat.
Az UniCredit nem véletlenül árazta túl ezt a terméket, mivel arra szeretné ösztönözni ügyfeleit, hogy az évi 20 lejes (havi kb. 1,7 lejbe kerülő) csomagját válasszák, amelynek a folyószámla mellett egy bankkártya is része. A BCR pedig jövő héten emeli a díjat 3,5 lejre.
3 és 3,5 lej közötti kezelési költséget számít fel a Bancpost, a Banca Românească vagy a Credit Europe, míg az osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank nemrég emelte fel másfél lejről havi 2,5 lejre.
Hogy pótolják az összeomlott hitelpiac miatt kieső bevételeiket, a bankok nemcsak új tarifákat vezettek be, de gyakran változtatták a folyószámla-szolgáltatásokra szabott díjrácsukat is. A nagy játékosok abból igyekeztek profitálni, hogy olcsó szolgáltatást igénybevevő, de sok ügyfelük van. A kamatokból származó kisebb bevételeket a széles ügyfélkör vállára helyezett terhek emelésével szeretnék kompenzálni, hogy megspórolják a jelentős kiadáscsökkentést.
"A folyószámlák kezelési költségeinek emelése a bankok könnyű bevételi forrásának számít főként a jelenlegi feltételek között, amikor égetően szükségük van több pénzre. Természetesen könnyebb a díjakat növelni, mint átszervezni a teljes intézményt. Azért is tudtak könnyebben árat emelni, mert a bankok közötti verseny lanyhult, az ügyfelek nehezebben költöztetik vagyonukat egyik banktól a másikhoz" - nyilatkozta Dragoş Cabat pénzügyi elemző.
A bankok adminisztratív kiadásai, mint az alkalmazottak fizetése, a bankfiókok bérleti díja a hitelek kamataiban köszönnek vissza, de ha a hitelek értékesítése alacsony, és a pénzügyi mérlegben a bevételi oldal nem növekszik, a bankárok a tranzakciós szolgáltatásokból igyekeznek kiegészítő jövedelmet termelni.
Bár sokat emlegették kiadáscsökkentési erőfeszítéseiket, a válság kezdete óta eltelt három évben a bankok területi kirendeltségeinek, fiókjainak száma, valamint az alkalmazottaiké csak nagyon kis mértékben csökkent. A bankrendszerben foglalkoztatottak száma kevesebb mint 10 százalékkal csökkent a 2008-as csúcshoz képest mintegy 66 500 személyre, és kevesebb mint 500 bankfiókot szüntettek meg, melyek száma most hatezer körül mozog.
Az olyan bankok, mint az ING, az Alpha Bank vagy a Piraeus, két lejért tartja fenn ügyfelei folyószámláját, míg az erősen megtépázott hírnevű Volksbank és RBS egy lejért. Az Alpha Banknál egyébként ez a szolgáltatás ingyenes volt a válság előtt.
Megőrizte ingyenesként ezt a szolgáltatást az ügyfelei hűségére hajtó Transilvania Bank, a CEC Bank, a Citibank, a Carpatica és a romániai OTP Bank.
