http://www.szabadfold.hu/aktualis/tanuljon_tanyan_oktatas_gyerekek
Pár éve mi itt, Magyarországon azon szórakoztunk, hogy a legtöbb svájci gyermek egy közismert csokireklám hatására azt hiszi, minden tehén lila. Pedig nálunk se valami rózsás a helyzet: a városi gyermekeink jó része például úgy gondolja, hogy a krumpli fán terem.
2012. MÁRCIUS 20., szerző: Balogh Géza
Pár éve mi itt, Magyarországon azon szórakoztunk, hogy a legtöbb svájci gyermek egy közismert csokireklám hatására azt hiszi, minden tehén lila. Pedig nálunk se valami rózsás a helyzet: a városi gyermekeink jó része például úgy gondolja, hogy a krumpli fán terem.Fotó: Kállai Márton
De lehet, hogy hamarosan változik a helyzet: nyíregyházi kezdeményezéssel tanyapedagógiai program készül, hogy a nyolcadik emeleten felnőtt fiatal is megtudja, mi a különbség mondjuk a kapa meg a gereblye közt.
A fiatalok hiányos ismereteivel a nyíregyházi E-misszió Egyesület munkatársainak is számtalanszor szembesülniük kellett, miközben borsóvetésre és egyéb kerti munkákra tanították az általános iskolásokat Bálintbokorban. Van ott egy szép kis tanyája az egyesületnek, ahol sokféle érdekes munka folyik, többek között a földművelés, a gazdálkodás szépségeit igyekeznek megismertetni a városi iskolásokkal.
– Sajnos Magyarországon ma egyáltalán nem divatos a hagyományos életmód, ma már a kisebb városokban élő fiatalok nagy része is úgy nő fel, hogy fogalma sincs arról, miért kell például szántani vagy fát metszeni – mondja Makra Márta, az egyesület munkatársa. – Mi otthon, Biharban még úgy nőttünk fel, hogy a földművelés az élet része volt, bennünket, gyerekeket mindenféle munkába befogtak, mert – ahogyan édesanyám sokszor mondta – a kis segítség is segítség.
Akkoriban gyerekként ennek nem mindig örültünk, ma felnőttként mégis nagyra értékelem, hogy így történt. A mai tizenévesek viszont egyre kevésbé ismerik az állatokat, növényeket, szerszámokat, illetve azt, hogyan lesz mindezekből élelmiszer. Súlyosbítja a helyzetet, hogy lassan már a falvakban felnövő gyermekeknek se lesz alkalmuk megismerkedni a föld művelésének szépségével, hiszen fokozatosan háttérbe szorul a családi gazdálkodás, a háztáji állattartás.
Érzékeli ezt a veszélyt a nagypolitika is, ezért is hirdethették meg nemrég a tanyafejlesztési programot, amelyhez kiválóan illeszkedik az a tanyapedagógiai program, amit az E-misszió munkatársai, többek között Makra Márta dolgoztak ki.
– A program az első lépéseken van túl – folytatja a program gazdája. – A bálintbokori saját tanyánk mellett több gazdával is megállapodtunk, hogy a gyerekek náluk is bekapcsolódhatnak a gazdálkodásba. Részt vesznek majd a veteményezésben, a gyomlálásban, a betakarításban, de az állatok gondozásában is. A Szentendrei-szigeten is van már egy tehenészet és egy kertészet, ahol szívesen várják a gyerekeket meg az őket kísérő felnőtteket, s úgy gondoljuk, ha a tapasztalatok kedvezőek, talán a Nemzeti Alaptantervbe is bekerülhet a program. És akkor megvalósulhat a kiemelt cél, a vidéki élet megszerettetése, a vidék becsületének helyreállítása.
A tanyafejlesztési programban részt vevő fiatalokra nem csupán munka és tanulás, hanem finom falatok is várnak. A közösen termesztett növényeket ugyanis ott helyben el is fogyasztják. De nem csupán vegetáriánus étrend várja őket. A fogadó gazdaságokban például tejet, tojást, túrót és más állati termékeket is ehetnek majd, cserében az állatok körül végzett munkájukért.
