2012.05.18.
A nemzet, az állam, az anyanyelv és a haza fogalmait elemezték a Magyarság Házában megrendezett konferencián. Az előadók hangsúlyozták: a nemzet nem azonos az állammal.
A magyarság határon túli fennmaradásához szükség van a kisebbségi jogok elismerésére és szabad anyanyelvhasználatra.
Schöpflin György professzor arról beszél, hogy politikusként és társadalomtudósként is nehezen tudja megértetni az emberekkel, hogy van különbség a nemzet és az állam fogalma között.
„Nemzet és állam nem ugyanaz! Ekkor úgy néznek rám, mint egy marslakóra. Ebben van egy normativitás, hogy igen, a nemzetnek és az államnak egyformának kell lennie, és többek között ezért is vagyunk zavaró elem Brüsszelben” – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő.
Mi magyarok különleges helyzetben vagyunk. Sok nemzettársunk él más ország polgáraként kisebbségben. Az ő jogaikat nem minden állam biztosítja intézményi szinten.
„A nemzet legfontosabb tulajdonsága, hogy intézményesült közösség, mégpedig olyan intézményesült közösség, amelyben a nyelvnek és az etnikai azonosságnak nem elsődleges szerepe van” – emelte ki Varga Zs. András, a PPKE egyetemi tanára.
Az elmúlt másfél év alatt 260 ezer állampolgársági kérelmet nyújtottak be a határon túl élő magyarok, és 160 ezren már le is tették az esküt. A határon túl élők helyzetén azonban ronthat a jelenlegi román kormány.
Wetzel Tamás miniszteri biztos úgy véli, nagyon oda kell figyelni a romániai helyzetre.
„Állampolgársági tekintetben azt lehet mondani, hogy nagyon hasonlít a román állampolgársági törvényhez a magyar állampolgársági törvény. Nem titok, hogy két évvel ezelőtt a román állampolgársági törvényből dolgoztunk” – tette hozzá.
Az állampolgárság felvételét tovább akarja könnyíteni a magyar kormány. Az új törvény ősszel kerülhet a parlament elé. MTI
