Immár egy éve, hogy a helyi pénzről cikkeztünk. Kiváncsi voltunk mi történt azóta. Nagy meglepetésünkre előkerült egy video, amelyben az erdélyi TV riportere egy Lukács nevezetű úrral beszélget. aki mellesleg mint a székely vállalkozók egyesülete nevében nyilatkozott. Annak ellenére, hogy a video első felében szó volt róla hazai riporternő egy szóval sem emlitette a SIC megálmodóját az Éltes Zoltánt.
De ha tovább vizsgálódtunk rátaláltunk a lenti a Népszavában megjelent cikkre:
2012. február 13., 05:35
Nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a helyi pénz: a rendszer működtetése veszteséges, a helyi kereskedelmi forgalmat nem növeli, és az állam nem vállal rá garanciát - ez a véleménye a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Az ügynek az ad aktualitást elmúlt pénteken kezdték nyomni az észak-balatoni térség helyi pénzét, a balatoni koronát, amely várhatóan március végén kerül forgalomba.
Porga Gyula fideszes polgármester tavaly május közepén jelentette be, hogy helyi pénz bevezetését tervezik Veszprémben és térségében. A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota városa, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany. A bankjegysorról, amely utalványként fog működni, Porga Gyula korábban úgy fogalmazott: "lehet, hogy nem a miénk az első helyi pénz, de a miénk a legszebb".
Mivel a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a MNB-é, tehát a helyi pénz készpénzt helyettesítő utalvány. A helyi pénz forintfedezetét elhelyezik egy bankban, hogy az utalvány átváltható legyen forintra. A balatoni korona bankóit Vagyóczky Károly tervezte, az ő nevéhez fűződnek a jelenlegi forint bankjegyek tervei is. A címleteken I. András király, Gizella királyné, Óvári Ferenc, Thuri György, Jókai Mór és Horváth Balázs, korábbi demokrata fórumos belügyminiszter szerepel, az utalvány hátoldalát pedig a térség településeinek jellegzetes helyszínei díszítik. A veszprémiek büszkék arra, hogy hosszú évtizedek után ismét egy történelmi nőalakot ábrázolnak Magyarországon egy bankón. Igaz, hogy felhasználása viszonyleg szűk kört érint.
Sopronban már működik helyi pénz, a kékfrank, amely 2010 áprilisában jelent meg, kibocsátására létrejött a Ha-Mi Szövetkezet. Az elfogadóhelyek egy része 5-15 százalékos kedvezményt ad a vásárlónak kékfrank használata esetén. Az utalványok ellenértékét a Ha-Mi Szövetkezet a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezi el betétként. Egy kékfrank utalvány egyenlő egy forinttal, viszont 2 százalék plusz áfa jutalékot vonnak le attól az ügyféltől, aki ismét forintra szeretné visszaváltani a kékfrankot.
A helyi pénztől általában azt várják, hogy az adott térségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára, és fellendítse a helyi kereskedelmet, hiszen így a lakosok szívesebben vásárolnak a helyi üzletekben.
Az MNB szerint ez két ok miatt nem következhet be: az egyik, hogy a lakosság, a vállalatok "helyi pénz" nélkül is elsősorban a saját székhelyükön és azok közvetlen környezetében található szolgáltatásokat veszik igénybe. Egy az MNB által végzett kutatás alapján az átutalások felét 48 kilométeren belüli címzetthez indítják, egy másik, külföldi kutatás alapján a bankjegyek túlnyomó része (várostól függően 50-70 százaléka) két hét alatt nem kerül 10 km-nél távolabbra a korábbi megfigyelés helyétől.
A másik ok, hogy hogy mára már a gazdasági munkamegosztás, a specializáció sokkal intenzívebb, mint száz éve volt, és még a Magyarországnál nagyobb, földrésznyi országok sem képesek minden szükségletüket megtermelni maguknak, nemhogy egyes városok. Ez azt jelenti, hogy a helyi boltok részben más településekről, országokból szerzik be az árusított termékek nagyobb részét. Vagyis a lakosság a helyi kiskereskedőknek fizet ugyan, de az ezt az összeget áttételesen más városban, országban található termelőnek "utalja át".
A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozatalhoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, és szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja. A nemzetközi kezdeményezések sikertelenségét látva, egy ilyen "helyi pénz" kezdeményezés jó eséllyel az adminisztratív, valamint a nyomdaköltségek fedezetét sem képes "nyereségként" kitermelni - derül ki az MNB állásfoglalásából. Az utalványok kibocsátási költsége ugyanis elég magas, és ha sem a fogyasztók sem a helyi vállalkozások nem fizetnek annyi díjat, amiből a rendszer működni tud, akkor az utalványrendszer működtetése folyamatos veszteséget termel majd a kibocsátónak, amely ezt vagy díjemeléssel, vagy új tulajdonosok bevonásával (tőkebevonással) képes majd csak kompenzálni. Népszava-információ
Megjegyzés
A fenti cikk alig nyolc hét leforgása után jelent meg amikor a HVG lap riportere dicsekedve irta meg az alábbi cikket. Ha hinni akrnánk a cikkirónak akkor feltesszük azt a kérdést, hogy egy fizetőeszközt miként lehet le- vagy feldicsérni alig két havi forgalom alapján. Egyáltalán ismeri-e a cikkíró a Gesselnek -a helyi pénz kidolgozójának - a műveit? De lássuk a másik cikket:
Jön az újabb helyi pénz, a Balatoni korona
2012. január 27.,Szerző: hvg.hu
Hamarosan újabb helyi fizetőeszköz jelenik meg a piacon, a Balaton-felvidéki koronát várhatóan március végétől használhatja fizetésre az utalványként működő fizetőeszköz elfogadásához csatlakozó önkormányzatok és gazdálkodó szervezetek.
Ma kezdik nyomtatni az észak-balatoni térség helyi pénzét, a Balatoni koronát, amely várhatóan március végén kerül forgalomba − mondta Leitold László, a Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese a veszprémi közgyűlésben. Porga Gyula polgármester tavaly májusban jelentette be, hogy helyi pénz bevezetését tervezik Veszprémben és térségében – írja a Napi Gazdaság.
A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany. A bankjegysorról, amely utalványként fog működni, Porga Gyula csütörtökön úgy fogalmazott: "lehet, hogy nem a miénk az első helyi pénz, de a miénk a legszebb". A Balatoni koronát Vagyóczky Károly, a Magyarországon forgalomban lévő papírpénzek tervezője mutatta be a közgyűlésben.
Sopronban már működik helyi pénz, a kékfrank, amely 2010 áprilisában jelent meg, kibocsátására létrejött a Ha-Mi Szövetkezet. Az elfogadóhelyek egy része 5−15 százalékos kedvezményt ad a vásárlónak kékfrank használata esetén. Az utalványok ellenértékét a Ha-Mi Szövetkezet a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezi el betétként. Egy kékfrankutalvány egyenlő egy forinttal, viszont 2 százalék plusz áfa jutalékot vonnak le attól az ügyféltől, aki ismét forintra szeretné visszaváltani a kékfrankot.
Leitold László korábban közölte: a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, a helyi pénz tehát készpénzt helyettesítő utalvány. A helyi pénz forintfedezetét elhelyezik egy bankban, hogy az utalvány átváltható legyen forintra.
Fotó: econom.hu
A helyi pénztől általában azt várják, hogy az adott térségben pluszforrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban részt vevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozatalhoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, és szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.
Megjegyzés
Ahhoz, hogy ne legyünk elfogultak szétnétünk más volt szocialista országban is és az alábbi példát találtuk:
Megjegyzés
Ahhoz, hogy ne legyünk elfogultak szétnétünk más volt szocialista országban is és az alábbi példát találtuk:
Európai példa: Urstromtaler
Németországban, a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.
Az első látásra a Monopoly-cédulákra hasonlító (ennek ellenére jó minőségű) pénzt több mint 200 vállalkozás - pékség, élelmiszerbolt, ékszerüzlet, étterem, mozi - fogadja el, sőt ha a vásárló óhajtja, a visszajárót (is) abban kapja. Egyébként pedig a városközpontban lévő kibocsátó irodában juthat hozzá, az eurót 1:1-es árfolyamon váltva be.
Az Urstromtaler lényeges tulajdonsága, hogy a bankók bizonyos időközönkéntfolyamatosan veszítenek értékükből, ha nem használják őket (ezt bélyegek felragasztásával ellenőrzik).
Ez arra ösztönzi a használókat, hogy felhalmozás helyett költsék pénzt... Forrás: http://helyikozossegipenz.blogspot.ro/
Megjegyzés2
Visszatérve az elsőcikhez idecsatoljuk a helyi pénzt bemutató cikket is amely igazolja, hogy a kék frankos vagy a Balatoni Korona éppen a kis közösségek részére készül ezért kár a cikkírónak nagy távolságokra gondolnia. Éppen ez derült ki a nezemti bank megállapitásaiból, hogy kb. 10 km távban használható eredményesen - ezért a helyi jellegű!
Visszatérve az elsőcikhez idecsatoljuk a helyi pénzt bemutató cikket is amely igazolja, hogy a kék frankos vagy a Balatoni Korona éppen a kis közösségek részére készül ezért kár a cikkírónak nagy távolságokra gondolnia. Éppen ez derült ki a nezemti bank megállapitásaiból, hogy kb. 10 km távban használható eredményesen - ezért a helyi jellegű!
A helyi pénzrendszer előnyei
Ha egy közösségnek saját pénze van, megteremtheti a teljes foglalkoztatást mindazon emberek számára, akik akarnak dolgozni és van valamilyen szaktudásuk: ez lehet bármi, amire a helyi közösségen belül kereslet van.
Többé már nem fordulhat elő az az eset, hogy bizonyos munkák elvégzésére lenne ugyan igény, és lennének emberek is, akik szívesen elvégeznék ezeket a munkákat, de mégsem dolgozhatnak, mert nincs pénz.
Szemben a szokványos pénzzel, amely általában elhagyja a helyi közösséget, hogy a lehető legolcsóbb munkát vagy árut vegye meg, a helyi pénz szükségképpen helyben marad, helyben forog. A saját pénzzel rendelkező közösség képes olyan átgondolt és a közösségnek megfelelő fejlődési irányokat kialakítani és fenntartani, amelyeket a külső események csak minimális mértékben zavarhatnak meg.
http://helyikozossegipenz.blogspot.ro/
Mi köze a helyi pénznek a fenntarthatósághoz, vagy hogyan lehet egy ilyen eszköz hasznára egy falunak?
A kérdés megválaszolásához először is tisztázni kell, hogy mi a pénz, és mi a helyi pénz fogalma.
A pénz egy olyan eszköz, aminek segítségével egymással árukat, termékeket, alapanyagokat, erőforrásokat, szolgáltatásokat tudunk elcserélni. Csereeszköz. De értéket is tudunk segítségével összehasonlítani. Arról nem is beszélve, hogy önmagában is értéket hordoz, hiszen ha van pénzem, akkor azzal bárhol megvehetem azt, amit pénzért meg lehet venni.
Egy olyan eszköz, aminek segítségével működtetni tudjuk a társadalmunkat. Aminek segítségével lehetőség van a munkamegosztásra. Vagyis lényegében nem más, mint egy információhordozó eszköz.
Ha létrehoztam valamit, vagy rendelkezem valami olyannal, ami másoknak szükséges, akkor ezt a terméket, szolgáltatást oda adhatom más embereknek. Cserében pedig kapok pénzt, vagy olyan valamit, (pénzhelyettesítőt) ami alkalmas arra, hogy ennek birtokában a termékem, szolgáltatásom értékének megfelelő dolgokhoz én is hozzájussak.
A jelenlegi értelemben vett pénz fogalmunk azonban legalább annyira akadályozza a kereskedelmet, mint amennyire segíti azt.
Hiszen ha szétnézünk, találunk elvégzendő feladatot bőséggel, közben a munkanélküliség általánosan elterjedt.
Nem furcsa ez?
Ma a forintot ismerjük lényegében az egyedüli fizető eszközként, melyet a Nemzeti Bank bocsájt ki. De tudjuk, hogy létezhetnek más elszámolási rendszerek pl. a barter, amikor áru cserél árura, vagy a váltó, amelyik lényegében egy fizetési ígérvény. De ilyen lehet a helyi pénz is.
Kevesen tudják, hogy Magyarországon nem csak az államot illeti meg a pénzkibocsájtás joga, hanem az önkormányzatokat is.
A helyi pénz lényege, hogy helyben bocsájtják ki és helyben cirkulál. Alapvető feladata, hogy a helyi cserét, az emberek egymás közti elszámolását megoldja.
Helyi pénz lehet olyan, amit egy település bocsájt ki, és lehet olyan is, amit több szomszédos település is használni tud.
De a helyi pénznek van egy másik nagyon fontos tulajdonsága is. Az, hogy a forgási sebességét a helyi közösség határozhatja meg. Minél gyorsabban forog, annál több termék, szolgáltatás létrejöttét segíti.
Természetesen ma nem lehet leszakadni teljesen a forint használatának a rendszeréről. Da a helyi pénz abban segít, hogy a helyi munkaerő alkalmazásához legyen forrás. A helyi munkaerőt jelentő emberek pedig a munkájukért hozzájuthatnak a helyi termékekhez.
Ha jelenleg nem sok ilyen termék van, és azt gondoljuk, hogy ez az eszköz csak olyan hatással bír, mint a Gazdálkodj Okosan nevű társasjáték játékpénzei, akkor nagyot tévedünk.
A legjobb példa erre az ausztriai Wörgl esete. 1930-ban a nagy gazdasági válság idején ez az 4000 lelkes település bevezetett egy helyi pénzt ( Munkajegynek hívták). Ezt munkajegynek hívták. A rendszer eredménye az lett, hogy 1 év alatt 35%-ról 14%-ra csökkent a munkanélküliség. Az önkormányzat felújította az összes utat és közintézményt, valamint vízvezeték hálózatot.
Persze a helyi pénz csupán azért, mert helyben adták ki, még nem oldja meg a világ összes baját. De ha megfelelő rendszerben hozzák létre, akkor nagyon jó eszköz lehet egy helyi közösség gazdasági erejének a megőrzésében, fejlődésében.
A helyi pénzek akkor tudják a gazdasági érdekeket és a környezeti érdekeket kibékíteni egymással, ha úgynevezett szabadpénz rendszerrel hozzák azokat létre.
A szabadpénz olyan készpénz, amelynek megőrzése, összegyűjtése mindig a veszteség kockázatával jár, és az árukínálatnak megfelelő mennyiségben kerül forgalomba, úgyhogy a vásárlóerejét szilárdan megőrzi.
A jelenlegi tartós pénzzel ellentétben ezt a pénzt magán személyek soha nem tarthatják vissza a forgalomból és bocsáthatják később kedvük szerint újra forgalomba veszteség, vagy a veszteség kockázata nélkül.
Ez a meghatározás első ránézésre igen riasztó is lehet.
Viszont ennek a rendszernek meg van az az előnye, hogy :
Aki akar, az kap munkát
A pénzzel nem lehet spekulálni
Felértékelődnek a minőségi tartós termékek.
Ezért egy idő után az emberek már nem a nagyobb házra, autóra hajtanak, hanem lesz idő és igény a művészetekre, oktatásra, kultúrára. Úgy hogy közben a társadalom nem szegényedik.
A pénznek, a helyi szabadpénznek így az a szerepe, hogy a társadalmat átalakítja. Felértékeli a természeti kincseket, de nem a felhasználásukat, hanem a megőrzésüket díjazza.
Ezzel szemben a mai „stabil” pénz következményeit jól látjuk: A pénz utáni keserves hajsza teljesen lerabolja a természetet és vele együtt az embert is.
A helyi pénzek bevezetésével alkalmunk adódhatna egy másféle társadalom felépítésére.
Kezdjük kicsiben, a jelenlegi pénzrendszer megőrzése mellett. Így ezen keresztül biztonságos formában megtanulhatunk jól bánni mindazzal az örökséggel, amit apáinktól kaptunk és unokáinknak kell átadni.
Helyi pénz koncepció / kezdjük kicsiben.
http://helyikozossegipenz.blogspot.ro/Mi köze a helyi pénznek a fenntarthatósághoz, vagy hogyan lehet egy ilyen eszköz hasznára egy falunak?
A kérdés megválaszolásához először is tisztázni kell, hogy mi a pénz, és mi a helyi pénz fogalma.
A pénz egy olyan eszköz, aminek segítségével egymással árukat, termékeket, alapanyagokat, erőforrásokat, szolgáltatásokat tudunk elcserélni. Csereeszköz. De értéket is tudunk segítségével összehasonlítani. Arról nem is beszélve, hogy önmagában is értéket hordoz, hiszen ha van pénzem, akkor azzal bárhol megvehetem azt, amit pénzért meg lehet venni.
Egy olyan eszköz, aminek segítségével működtetni tudjuk a társadalmunkat. Aminek segítségével lehetőség van a munkamegosztásra. Vagyis lényegében nem más, mint egy információhordozó eszköz.
Ha létrehoztam valamit, vagy rendelkezem valami olyannal, ami másoknak szükséges, akkor ezt a terméket, szolgáltatást oda adhatom más embereknek. Cserében pedig kapok pénzt, vagy olyan valamit, (pénzhelyettesítőt) ami alkalmas arra, hogy ennek birtokában a termékem, szolgáltatásom értékének megfelelő dolgokhoz én is hozzájussak.
A jelenlegi értelemben vett pénz fogalmunk azonban legalább annyira akadályozza a kereskedelmet, mint amennyire segíti azt.
Hiszen ha szétnézünk, találunk elvégzendő feladatot bőséggel, közben a munkanélküliség általánosan elterjedt.
Nem furcsa ez?
Ma a forintot ismerjük lényegében az egyedüli fizető eszközként, melyet a Nemzeti Bank bocsájt ki. De tudjuk, hogy létezhetnek más elszámolási rendszerek pl. a barter, amikor áru cserél árura, vagy a váltó, amelyik lényegében egy fizetési ígérvény. De ilyen lehet a helyi pénz is.
Kevesen tudják, hogy Magyarországon nem csak az államot illeti meg a pénzkibocsájtás joga, hanem az önkormányzatokat is.
A helyi pénz lényege, hogy helyben bocsájtják ki és helyben cirkulál. Alapvető feladata, hogy a helyi cserét, az emberek egymás közti elszámolását megoldja.
Helyi pénz lehet olyan, amit egy település bocsájt ki, és lehet olyan is, amit több szomszédos település is használni tud.
De a helyi pénznek van egy másik nagyon fontos tulajdonsága is. Az, hogy a forgási sebességét a helyi közösség határozhatja meg. Minél gyorsabban forog, annál több termék, szolgáltatás létrejöttét segíti.
Természetesen ma nem lehet leszakadni teljesen a forint használatának a rendszeréről. Da a helyi pénz abban segít, hogy a helyi munkaerő alkalmazásához legyen forrás. A helyi munkaerőt jelentő emberek pedig a munkájukért hozzájuthatnak a helyi termékekhez.
Ha jelenleg nem sok ilyen termék van, és azt gondoljuk, hogy ez az eszköz csak olyan hatással bír, mint a Gazdálkodj Okosan nevű társasjáték játékpénzei, akkor nagyot tévedünk.
A legjobb példa erre az ausztriai Wörgl esete. 1930-ban a nagy gazdasági válság idején ez az 4000 lelkes település bevezetett egy helyi pénzt ( Munkajegynek hívták). Ezt munkajegynek hívták. A rendszer eredménye az lett, hogy 1 év alatt 35%-ról 14%-ra csökkent a munkanélküliség. Az önkormányzat felújította az összes utat és közintézményt, valamint vízvezeték hálózatot.
Persze a helyi pénz csupán azért, mert helyben adták ki, még nem oldja meg a világ összes baját. De ha megfelelő rendszerben hozzák létre, akkor nagyon jó eszköz lehet egy helyi közösség gazdasági erejének a megőrzésében, fejlődésében.
A helyi pénzek akkor tudják a gazdasági érdekeket és a környezeti érdekeket kibékíteni egymással, ha úgynevezett szabadpénz rendszerrel hozzák azokat létre.
A szabadpénz olyan készpénz, amelynek megőrzése, összegyűjtése mindig a veszteség kockázatával jár, és az árukínálatnak megfelelő mennyiségben kerül forgalomba, úgyhogy a vásárlóerejét szilárdan megőrzi.
A jelenlegi tartós pénzzel ellentétben ezt a pénzt magán személyek soha nem tarthatják vissza a forgalomból és bocsáthatják később kedvük szerint újra forgalomba veszteség, vagy a veszteség kockázata nélkül.
Ez a meghatározás első ránézésre igen riasztó is lehet.
Viszont ennek a rendszernek meg van az az előnye, hogy :
Aki akar, az kap munkát
A pénzzel nem lehet spekulálni
Felértékelődnek a minőségi tartós termékek.
Ezért egy idő után az emberek már nem a nagyobb házra, autóra hajtanak, hanem lesz idő és igény a művészetekre, oktatásra, kultúrára. Úgy hogy közben a társadalom nem szegényedik.
A pénznek, a helyi szabadpénznek így az a szerepe, hogy a társadalmat átalakítja. Felértékeli a természeti kincseket, de nem a felhasználásukat, hanem a megőrzésüket díjazza.
Ezzel szemben a mai „stabil” pénz következményeit jól látjuk: A pénz utáni keserves hajsza teljesen lerabolja a természetet és vele együtt az embert is.
A helyi pénzek bevezetésével alkalmunk adódhatna egy másféle társadalom felépítésére.
Kezdjük kicsiben, a jelenlegi pénzrendszer megőrzése mellett. Így ezen keresztül biztonságos formában megtanulhatunk jól bánni mindazzal az örökséggel, amit apáinktól kaptunk és unokáinknak kell átadni.
Van amikor sikeres lehet a helyi pénz
Helmeczi és Kóczán szerint gazdasági szempontból akkor lehet sikeres egy „helyi pénz", ha „szükségpénz", mert segítségével tapasztalatok szerint megszüntethető volt a lokális pénzhiány, és a gazdasági körforgás helyreállt.
A válság kitörésekor, 2008 októberében dr. Csath Magdolna „Közösségi pénzzel a válság ellen" című cikkében ezt írta: „A helyi pénz legfőbb haszna, hogy mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot, és a közösségben marad, szemben az állami pénzzel, amely beáramlik a közösségbe, majd többsége távozik onnan. Mivel a helyi pénz spekulációra és vagyongyűjtésre nem alkalmas, és a hivatalos pénzre sem váltható át, ezért arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy amint lehet, költsék el. A helyi gazdaság így megélénkül, fejlődik." Egyébként 2009. november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek (2007/64/EK) a hazai jogrendszerbe integrálása nálunk is szabad utat nyitott a pénzhelyettesítőknek, így a helyi pénzek bevezetésének.
Egységben az erő
Ennek ellentmond például a kékfrankos kiötlőjének, Perkovátz Tamásnak a mindennapi.hu portálon megjelent nyilatkozata, amely szerint „a helyi pénz az a kovász, ami segít összetartani a jelenleg egyedül küzdő cégeket, ráébresztve őket, hogy egységben az erő. Együtt könnyebb, sikeresebb, mint egyedül hadakozva".
Éppen ez az, ami az egyelőre még csak a tervek szintjén létező többi helyi pénz létrehozását ösztönzi. A pénzcentrum.hu beszámolója szerint akár jövőre forgalomba hozhatják a 26 településsel és mintegy 60 ezer lakossal rendelkező mosoni kistérség pénzhelyettesítőjét, a koronát, amelyet a szervező hédervári polgármester szerint kezdetben csak a kistérségben használnának, de ha sikeres a vállalkozás, akkor újabb területeket vonhatnak be. Ő is kiemelte: a koronától a lakosság összetartozás-érzésének és a helyi gazdaságnak az erősödését várják. Az MNB Szemle szerzőpárosa is megemlíti, hogy a soproni kékfrank mintájára rábaközi tallér, pécsi korona, debreceni fantallér és veszprémi korona kiadását tervezik, utóbbit balatoni koronaként is említik.
Ez utóbbi, Porga Gyula veszprémi polgármester hétfői bejelentése után úgy tűnik, közel van a megvalósuláshoz. Az MTI beszámolója szerint január elsejével vezetnék be a balatoni koronát, s mint azt a polgármester elmondta, a kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany.
A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik februári közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni. Ezenkívül Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek.
Kékfrank Sopronból
A kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt soproni Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet bocsátja ki. Az utalványok forintellenértékét a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezik el betétként, így garantálják a kékfrank fedezetét.
A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik februári közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni. Ezenkívül Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek.
Miután - a soproni példán felbuzdulva - egymást követik
a bejelentések a különféle helyi pénzek bevezetéséről, az MNB Szemle ez év áprilisi száma is nagy teret szentelt e témának. Helmeczi István Nándor ésKóczán Gergely „A »helyi pénznek« nevezett utalványokról" című tanulmányukban megállapítják:
a nemzetközi tapasztalatok alapján a „helyi pénzek" jelentősége elhanyagolható.
Leszögezik ugyanakkor, hogy előállhat a „hitelszűkével" jellemzett helyzet, ami azt jelenti, hogy a magángazdasági szereplők egymással szembeni bizalma - akár egy globális, akár egy nemzetgazdaságra korlátozódó gazdasági recesszió, vagy válság miatt - törékennyé válik, vagy a korábbinál lényegesen alacsonyabb szintre süllyed, és kevésbé hajlandók egymásnak hitelezni.
A szerzőpáros szerint azonban az ezen állapoton „nem segít egy újabb pénznem vagy egy papírdarab forgalomba hozatala, mert éppen a problémát jelentő bizalomhiányt nem kezeli".
