A fenti címben megfogalmazott kérdés nem igen kapcsolódna a lenti cikkben leírtakkal. A politikában immár két évtizede élen levő politikai allűrrel dicsekedő civilnek egyáltalán nem mondható egyesülés többéves kormányba való lespedése alatt sem tudta a kormánybeli társszervezetekkel megértetni, hogy a népközösségünk igény tart az anyanyelvű tanulás jogára. Ennek egyik elsődleges eszköztára az ingatlanok megléte.
Nem lehet megérteni a jelenleg kormányon levőket, amiért nem látják át, hogy a tanügyi minisztériumnak nem igen van arra pénze hogy egy újabb -visszatérő- ingatlan kezelési költségeit magára vállalja.
A Buzău-i bíróság ítélete nem volt politika mentes, hiszen, a felperes sem és az alperes sem többségi származású.
Ha viszont valaki hibát követ el, akkor azért felelnie kell. Az államtitkárság nem menthet fel semmiképpen a jogismeret hiánya alól. Egy népközösségünkből valónak mindig számolnia kell azzal, hogy tevékenységében a támadhatósági felület minél kisebb legyen. Ezt most sajnos nem lehet elmondani.
Az egyházi ingatlan és az arra épített ingatlankiegészítés fogalma keveredik ebben az esetben, amit sajnálatos módon a bíróságon - feltehetően rosszindulatúan - ki is használtak. Sajnos meg van adva ez a lehetőség olyan embereknek, akik számára nem a jog, hanem csak a döntésük általi hírnév a fontos, lásd a nemrégiben miniszteri kinevezést elfogadókat.
A politkai jelenlét nem kiküszöbölendő vagy nem elítélendő, de eddig mit csináltak azok, akik eddig kormányba vagy annak közelébe leledztek, hogy ne jusson ide és hogy ne fajuljon ennyire el a dolog?
A spontán egyszemélyes tiltakozást fel lehet karolni, de ennek a kihasználására tett lépések nem igen jönnek jól, éppen azoktól, akik eddig is a város vezetési bársonyszékekben csücsültek. Nem tudjuk hova tenni azt a kijelentést sem, hogy "ha jogilag az önkormányzat tulajdonában van, akkor egy döntés során bármikor az államé lehet", hiszen az ingatlanügy már sok éve folyik és az önkormányzatnak nemcsak joga, hanem kötelessége is lett volna "beállni" főleg, hogy egyházi épületről van-volt szó...
Az ingatlanügybe szereplő "kérdéses" tanári lakások csak az önkormányzati ügyintézéssel kerülhettek magántulajdonba, hiszen az eladás idején az volt a tényleges kezelő. Ezt is "csak" kihasználta a bíróság, amikor a visszaszolgáltatást elrendelte. A tanári lakások magántulajdonba való kerülése után is a "ieşire din indiviziune" proceduráját is (ha egyáltalán létrejött) az önkormányzat beleegyezése nélkül nem lehetett volna "elintézni" és mindegy, hogy a telekkönyvbe a tulajdonjog kié is volt egyáltalán.
Nem lévén ismeretes az aktacsomó, meglehet, hogy egy szimpla "procedura-hiányosság" is "besegíhetett" a kellemetlen végzésbe... (Erdélyi Polgár)
Hajnal Csilla | 2012.08.19.
Szeptember elsejét nevezte ki az Igazság Napjának a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen küzdő csapat, amely minden erdélyi magyart Sepsiszentgyörgyre hív erre a napra, hogy egy közös megmozdulással követeljék az igazság és a törvény tiszteletben tartását. A Mikó esete akár a Bolyai esete is lehetne – fejtették ki Marosvásárhelyen tartott sajtóbeszélgetésükön.
A Székely Mikó Kollégium esete akár a Bolyai Farkas Elméleti Líceum esete is lehetne
Marosvásárhelyen a Piaf kávézóban tartott sajtóbeszélgetésen Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Markó Attila államtitkár, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Porcsalmi Bálint, a 13020-as kampány koordinátora hívta fel a figyelmet arra, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében hozott első fokú ítélet akár Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumról is szólhatna, és éppen ezért mindenkinek Sepsiszentgyörgyön a helye szeptember elsején. „Az Igazság Napja nem a Székely Mikóról szól, hanem arról, hogy az időt vissza lehet fordítani, és bármikor el lehet venni azt, amit már visszaszereztünk” – mondta Antal Árpád polgármester, aki arra kér minden marosvásárhelyit, hogy vegyen részt a Sepsiszentgyörgyön szervezett közös tiltakozáson szeptember elsején.
Az egyházaknál biztonságban
Az elöljáró a sajtóbeszélgetés során azt is megfogalmazta, hogy jogilag miért nem mindegy az, hogy kinek a tulajdonát képezi egy ingatlan: ha jogilag az önkormányzat tulajdonában van, akkor egy döntés során bármikor az államé lehet. Az elöljáró meggyőződése tehát, hogy az erdélyi magyar közösségi vagyon a legbiztonságosabb helyen az egyházaknál van. Antal Árpád értelmezése szerint a buzăui törvényszék ítélete lehet, hogy csak egy bíró tévedés, de az is lehet, hogy politikai megrendelésről van szó, és így a magyar közösséget.
Ketyeg az óra
A buzăui bíróság honlapján olvasható első fokú ítélet szerint hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a per három vádlottját: Markó Attilát, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját valamint Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját. „Nyilvánvaló dolgokat tipor lábbal a bíróság, amelyet már nem tudunk elviselni. Ketyeg az óra, hisz október ötödikén kezdődik a fellebviteli bíróság tárgyalása, és várhatóan hét-nyolc hónap belül döntés születik. Addig mindent meg kell tennünk, hogy az igazság győzzön – fogalmazott a három év szabadságvesztésre ítélt Markó Attila, aki tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely visszajuttatta az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek.
Tőkés és Kelemen tart beszédet
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: ez egy speciálisan erdélyi magyar ügy, nem a pártok ügye. „Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is ott lesznek, Tőkés László és Kelemen Hunor mondanak beszédet, mi sem bizonyítja jobban tehát, hogy ez egy politikán felüli összefogás” – tette hozzá Kelemen Atilla.
A www.13020.ro honlap segítségével eddig mintegy harmincezer emberhez jutottak el a Mikó-ügy részletei. A fent említett honlapon bárki aláírhatja a petíciót, aki tiltakozik a Székely Mikó önkényes visszaállamosítása ellen.
Autóbuszokat indít az RMDSZ és a Néppárt is
Az RMDSZ Maros megyei szervezete szeptember elsején, szombaton reggel 6 órakor a szervezet megyei székháza elől (Dózsa György utca 9. szám, Hangya épület) buszokat indít Sepsiszentgyörgyre. A szervezett utazás iránt érdeklődők a megyei székház titkárságán (Hangya épület, I emelet) munkanapokon 8–16 óra között személyesen, vagy telefonon a 0265–264 442-es telefonszámon jelentkezhetnek.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve az Erdélyi Magyar Néppárt is autóbuszokat indít a Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett sepsiszentgyörgyi tüntetésre. A jelentkezőket a területi EMNT-irodákban várják a szervezők. További részletek Szakács Júliától a következő telefonszámon igényelhetők: 0265–210 117.
