Székelyhon | 2012.09.13.
Szeptember 16-áig egyezhetnek meg az erdélyi magyar pártok arról, hogy együtt szálljanak versenybe a decemberi parlamenti választásokon – hívta fel a figyelmet a választási menetrend határidejére Toró T. Tibor.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke csütörtökön Papp Előd alelnökkel tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron, ahol elmondta: ha az erdélyi magyar politikai szervezetek a vasárnapi jogvesztő határidő előtt nem jegyeztetik be a koalíciós megállapodásukat, a decemberi parlamenti választásokon már csak külön-külön vehetnek részt. Toró elmondta, a kormány által elfogadott választási menetrendben rögzített jogvesztő határidő új elem a választások menetében, mely meghatározza a pártok és pártszövetségek stratégiáját.
Az EMNP országos elnöksége szerdai kolozsvári ülésén ismételten leszögezte, készen áll arra, hogy az elkövetkező napokban tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ és az MPP vezetőivel egy választási koalíció megkötéséről. „Az erdélyi magyar közösség elvárja, hogy szervezetei a fontos kérdésekben közösen lépjenek fel. Az RMDSZ-ben kardcsörtetéssel zárták ki az együttműködés lehetőségét. Tudomásul vesszük, de reméljük, hogy a következő napokban ez még megváltozhat" – jelentette ki Toró.
Nyomatékosította, a magyar közösség akkor nyerhet számarányán felüli parlamenti képviseletet, ha szervezetei közösen lépnek fel. A politikus úgy vélte, valótlanságot állítanak az RMDSZ vezetői, amikor azt emlegetik, hogy a pártkoalíciók számára megszabott választási küszöb egy magyar koalíció számára teljesíthetetlen. A törvény szövegét felolvasva jelentette ki: az alternatív választási küszöb – három szenátori és hat képviselői mandátum elnyerése – a választási koalíciókra is vonatkozik.
Toró elmondta, ha az RMDSZ jelszava korábban az volt, hogy „minden magyar számít”, akkor számítson az a százezer magyar is, aki az önkormányzati választásokon a másik két pártra szavazott. A pártelnök megállapította, a magyarság parlamenti képviselete semmiképpen nem forog veszélyben. „Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az félrevezeti, zsarolja a közösséget. Hogy azt ne mondjam, hazudik" – jelentette ki. Hozzátette, a Magyar Polgári Pártnak is szól az összefogási felhívás. Megjegyezte azonban, azt érzékeli, hogy az MPP is halogatja az összefogáshoz szükséges döntések meghozatalát.
Megjegyzés
Nem tudjuk, hogy a polgári vezetésnek mi lesz a válasza, de már most látható, hogy a néppárt elnöke igencsak kevés időt hagyott a megegyezésre. Talán ha akkor elkezdi amikor a Fidesz beszólt akkor több esélyt kapott volna egy megegyezéshez...
Milyen erőkre számít, amikor is kijelenti a szövetségieknek szüksége lehet arra a százezernyi szavazatra miközben egy másik mondatában elmarasztalja az ugyancsak jobboldalinak számító alakulatot.
A polgári párt a hónap végén tartja az Országos Tanácsát, ahol tisztségválasztásra is sor kerül. Ezért rizikós lehetne egyféle kiegyezés a szövetségiekkel...
A polgáriak "kemény vonala" viszont nem hajlik a kiegyezésre a Fidesz elnökének a figyelmeztetése ellenére sem, hiszen a helyhatósági választásokban sok esetben a néppárti ellenkezés egyfajta testvérharcot eredményezett, holott a választási egyezség meg lett kötve.
Azt is figyelembe kellene vegye az elnök úr, hogy ott ahol kiegyezés megköttetet, a két alakulat együttesen sem érte el az egy százalékot (lásd Kolozsvár példáját) vagy éppen a néppárti akadékoskodás miatt veszitettek a polgáriak(Lásd Barót vagy Kézdivásárhely példáját) ...
Köztudott az is, hogy a szövetségiek mindegyre megakárják szüntetni a polgári alakulatot, akkor miként lehet a "keményvonalat" meggyőzni arról, hogy a mostani összefogás hasznos lehet számukra.
Az, aki a polgári "keményvonal"-lal nem számol, nagyon mellé foghat, mert annak nem létezése egyben az ellenzéki szerep feladását is jelentheti s ez sem a népközösségenek sem pedig a Fidesz vezetőknek nem kedvez, ha a szövetségiek végül is újra "beadják a derekukat" valamelyik többségi pártnak!
Eddig minden jel erre val, hogy ez fog bekövetkezni s éppen az elnök úr által megemlített "kardcsörtetés" az, a jel amelyik erre vall...
Mindezeket egybevetve kissé elhamarkodottnak tekinthető a polgáriak sürgetése. Azt is le kell írni, hogy valóban nem forog veszélyben a népközösségi parlamenti reprezentálása , hiszen eddig szinte senki sem tette becsülettel azt, egy-két kivétel esettől eltekintve...
Ha elemezni akarja valaki a fennálló helyzetet akkor látható, hogy csak arra a 3+6 esetre azaz 3 szenátori és hat parlamenti képviselőt tudna a népközösségünk bejutattni., hiszen a mostanra kiéleződött választási harcban a többségiek jóval nagyobb számba fognak az úrnák elő menni. A többségiek az eddigi választói szám fölött fognak teljesíteni, mert igencsak két koalicióban fognak tömörülni... Ez pedig magával hozza a nagyobb választási jelenlétet a többségiek szintjén! (Erdélyi Polgár)
