2013. február 28., csütörtök

Tűzszünetet szeretne a háromszéki MPP

Nagy D. István | 2013.02.28. 
A kétharmados parlamenti többséget maga mögött tudó „sovénkommunista” román kormány tervei ellensúlyozása végett tűzszünetet kér az MPP háromszéki szervezete elsősorban az erdélyi magyar politikai pártok vezetőitől.
Kulcsár Terza József, a megyei szervezet elnöke csütörtökön fogalmazta meg kérését az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek vezetői és közéleti személyiségek irányába. Szerinte a mostani bukaresti kormányzat az alapvető jogaitól próbálja megfosztani az erdélyi magyarokat a szimbólum- és az anyanyelvhasználat, illetve a régióátszervezés terén. Kulcsár Terza úgy véli, hogy ilyen nehéz időkben, amikor világossá vált, hogy Románia nem hajlandó betartani az Európai Unióhoz történt csatlakozáskor felvállalt kötelezettségeit, felül kell emelkedni a pártérdekeken, és közösen kell fellépni az erdélyi magyarság érdekeinek védelmében. A vádaskodás, egymás szidalmazása nem használhat ebben a helyzetben – tette hozzá. Az MPP háromszéki elnöke ugyanakkor elmondta, egyelőre két busznyi jelentkezőjük van, akik részt kívánnak venni a március 10-i marosvásárhelyi megmozduláson
Bejegyezte: dátum:

A Dal - Az „Úgy fáj” című szám tovább versenyez

2013. február 28.
Tovább versenyezhet az Eurovíziós Dalfesztivál magyar válogatóversenyében, A Dal című showműsorban a Radics Gigi által előadott Úgy fáj című produkció, amelyet az elmúlt napokban plágiumgyanúval illettek - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap sajtóirodája.
A Dal című verseny döntőjét szombaton tartják, Radics Gigi egyike annak a nyolc előadónak, aki bejutott a fináléba. Az énekesnő által előadott dallal kapcsolatban sajtóhírekben felmerült, hogy egy román énekesnő, Paula Seling Timpul című számáról koppinthatták. Az MTVA az elmúlt 48 órában szakértő bevonásával alaposan kivizsgálta az ügyet és mindezek alapján döntött Radics Gigi további versenyzése mellett.
„Az MTVA által felkért zenei szakértő, Victor Máté állásfoglalása és a román énekesnő menedzsmentjének véleménye alapján az MTVA és A Dal zsűrije azt a döntést hozta, hogy a Radics Gigi által előadott Úgy fáj című dal továbbra is versenyben marad” - olvasható a közleményben.
Az összegzés idézi Victor Mátét, az ilyen ügyekben véleményt hozó Szerzői Jogi Szakértő Testület által is sokszor felkért szakértőt, aki összehasonlította a két számot. „A két dal szerkezete, kompozíciós felépítése, hangszerelése nem mutat semmi hasonlóságot. Hasonlóság csak egyetlen elemben fedezhető fel, a refrén első négy ütemének dallamában. […] Szándékos másolást semmiképp sem feltételeznék, mivel mindösszesen 3, illetve 4 hangot használó, igen egyszerű, patronszerű motívumokról van szó. Ilyen kevés hang esetében - különösen egy ilyen, zenei közhelyeket szívesen használó műfajban - a hasonló fordulatok születésének matematikai valószínűsége is hatványozott” - írta véleményében a neves zeneszerző.
Victor Máté szerint „ilyenek könnyen megszülethetnek bárkinek az agyában, anélkül, hogy a szerzők ismernék egymás munkásságát. S mivel a hasonlóság mindössze két ütemben (s annak ismétlésében) érezhető, és mivel azon belül is vannak azért eltérések, a dolgot a véletlennek tulajdonítom”.
A Dal című showműsor szombati döntőjében nyolc produkciót láthat a közönség: előadja dalát Kállay-Saunders András, Rácz Gergő, Cserpes Laura, Keresztes Ildikó, Vastag Tamás, Radics Gigi, ByeAlex, valamint az Agárdi Szilvia-Pál Dénes duó. A Dal győztese képviseli Magyarországot az idei, 58. Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között a svédországi Malmőben.
Bejegyezte: dátum:

Nyelvtámadás

2013.02.28. 
A védelmi miniszter hadat üzent a csíkszeredai polgármesternek, mert úgy véli, a román nép elleni agresszió a magyar nyelv ismeretének számonkérése a székely megyékben. Az „átkosban” sokan megtapasztaltuk, hogy a hadsereg tisztjei és tiszthelyettesei magyarfóbiában szenvedtek. A szeretteink anyanyelvünkön írt levelezőlapjai miatt majd mindig dagonyázás és gázmaszkos szájkosár volt a büntetés. 
A sorkötelesség eltörlésével változott a szemlélet, de nem eléggé. Bizonyítja ezt a politikus hadász minapi kirohanása. Jól tudjuk, ez a nacionalista retorika egy tőröl fakad a marosvásárhelyi tűzhelyvédők napilapjának magyarellenességével. Ez utóbbi szerkesztői rendszeresen járnak méreggel feltöltődni a miniszter úr szülővárosába, Maroshévízre.
Két és fél évtizede tűzzel-vassal irtják a magyar emlékeket, történelemhamisítással fertőzik a közéletet, hazugsággal elgáncsolnak minden névadási kezdeményezést. Már megszoktuk, tudomást sem veszünk róluk. Pedig ők a manipulálás nagymesterei. Nagyon szeretnének egy újabb véres márciust, hogy a ránk erőszakolt demokráciából visszavegyenek valamit. A magyarság jogait. Reméljük, ez nem megy könnyen nekik. Hiába értelmeztetik ferdén a törvényeket, gyakorolnak nyomást a jogvédő intézményekre. Például az országos diszkriminációellenes tanácsra, hogy azt büntesse, aki a törvény szellemében jár el.
Mert Ráduly Róbert csíkszeredai városvezető csak a polgárok anyanyelvhasználatához való jogát érvényesítette, amikor a közszolgától, de akár a sajtómunkásoktól magyar nyelvtudást kért számon. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati
vezetők határozott kiállása a nyelvi jogok és szimbólumok használata mellett erős hangvételű bírálatokat váltott ki a szövetségi képviselők legutóbbi tanácskozásán a szervezet régi vezetőiből. Némelyek már az ifjú titánok kiválását vizionálták, mások markóista diktatúrát emlegettek. A törpepártok vezetői minden csatornán szapulták az RMDSZ-t, hátha sikerül így a tavalyi választási bukás után egy kis népszerűségmorzsát beseperni.
De nem ez történt. Kelemen Hunor határozottan védelmébe vette Ráduly Róbertet. Borbély László minapi székelyföldi körútján kiállt az anyanyelv és a szimbólumok használata mellett, a március 10-i tüntetésről is árnyaltabban nyilatkozott. Ezzel kapcsolatos fenntartásai jogosak. A szervező Székely Nemzeti Tanács a két magyar ellenpárt kezére játszotta a rendezvényt, és folyamatosan csicskáztatta az RMDSZ-t. A most kiadott közleményükben politikai békét hirdetnek és felelős magatartást. Ugyan kitől?
Az SZNT-vel összefonódott törpepártoktól, amelyek ebben a témában ellőtték az összes muníciójukat az elmúlt napokban? Eső után köpenyeg. De a rágalmaktól sem mentes szócsata talán arra jó volt, hogy az erdélyi magyarság legnagyobb érdekképviseletének vezetői újraértékeljék a szerepüket.
Karácsonyi Zsigmond e-nepujsag.ro
Syd írta (2013.02.28. 22:28:10)
Az "érdekvédelem" benne van a románosításban!Nyakig... (a Néppárt nem).
andrás írta (2013.02.28. 21:27:18)
Kedves ez van, ön egy provokatőr. Hol látott lennebb marikát meg andrást? Kardozik a köddel?
Objektív írta (2013.02.28. 20:36:54)
Kedves I.Csaba, jó a gondolatmenete...
I. Csaba írta (2013.02.28. 19:39:46)
Tisztelt doktor úr, ráadásul éppen ő a MÚRE elnöke. 
Nos a "zújságírók" szervezetéről sokat elmond, hogy ki is áll(hat) az élén. (Különben Ambrus Attila sem volt ennél jobb. Inkább balosabb... nyalósabb, akár kenyéradó gazdáik, az udmr-s politikum). 
Van egy javaslatom: Markót, Frundát, Borbélyt és Verestóyt egy titkos paktum alanyai és tárgyaiként el kéne adni, esetleg kilóra is a bukarestieknek (ahogy ők tették az erdélyi magyarokkal, de különösen a székelyekkel, s az autonómiával). Mert ott őket igencsak szeretik. Nem úgy a többi hétszázezret...
Hátha vevők az ilyen általuk idomított díszmagyarokra. 
(HHH. És rengeteg $$$$). Tiszta haszon !
Állítom, hogy ebből abszolúte semmi hátránya, sem hiányérzete sem támadna egyetlen igen nagyon számító romániai magyarnak sem. Sőt, ha lehet egészen és jólesően megkönnyebbülnénk. Néhány komolyabb balaszttal kevesebb lenne és talán elindulhatnánk végre a kitűzött, beigért és megszavazott célok felé...
Ahogy a Székelyföldi udmr-s polgármesterek is fesztelenebbül és otthonosabban mozognának nélkülük a valós érdekképviseletben, mert úgy néz ki, hogy ebben tulajdonképpen elég rendes fiúk ők, egy a zászló és a lényeg náluk es, s ezért még tesznek is ha van kivel... Csak ne tartoznának számadással a kivénhedt eminenciás Keresztapáknak...
ez van írta (2013.02.28. 17:33:41)
Kedves Marika meg andrás, ezt nem én, hanem árpádkor írta
árpádkor írta (2013.02.28. 16:44:18)
Paul írta (2013.02.28. 14:21:15 Domnule Paul Karácsonyi Zsigmond nem az RMDSZ-t hanem a magyarságot vette védelmébe. Még ha vannak is hibák a cikkben mint pld: "Két és fél évtizede tűzzel-vassal irtják a magyar emlékeket ...) Nahát ez téves. Titokban sunyin, söt néha nyiltan is már 1848 ban is ezt csinálták Jankoék, de két és fél évtizede teljesen nyiltan az EU és a pápa áldásával, hisz a tegnap is román nyelven hangoztatott köszönetet a pápa az erdélyieknek "in special cei din Oradea" mit csinálnak a magyar papok?
Paul írta (2013.02.28. 14:21:15)
Karácsonyi Zsigmond úgy gondolta, hogy védőbeszédet kell mondania? Vajon miért? Van valami érdekeltség, hogy védelmébe kell vegye az RMDSZ-t? Na de mi van az emberek érdekeivel?
vfkcs írta (2013.02.28. 13:38:10)
Kurvául érzik az írásban a Moszkva téri dekkolás, és egy jó adag létért kötelező nyalás. Több tehetség és önállóság kevesebb nyalásra kényszerít.
árpádkor írta (2013.02.28. 12:33:41)
A magyarság és székelység leghatékonyabb ellenségei a MTA állarca mögött huzodnak meg. Objektiv igazságnak állcázva a romai kori müvészet és a gotika közötti átmeneti stilust ami a helyi népek nemzeti jelegzetességeit tartalmazzák amit az angolok „normanstile" nak neveznek a románok „stil romanic" (és csak ujabban stil romanesc) A MTA eltörölte a magyar „félkörös stilus" megnevezést és helyette bepréselte jó magyarjaink és székelyein agyába a „románstilust" . A honfoglalástól és a XIII.sz között eltörölék az árpádkor megnevezést és helyette azt hangoztatják, hogy akkor „ROMNKOR" volt az egész Kárpátmedencében. A románok ezt a hazug MTA álltal terjesztett tudományosnak nevezett állitást avval bövitették, hogy erre a periodusra volt szükségük a "kegyetlen-vérszomjas honfoglaló" magyaroknak, hogy elzavarják a románokat a Kárpátmedencéböl vagy magyarnyelvre kényszeritsék a roman nyelvü székelyeket, de most a románok felfegyverezve a MTA álltal terjesztett hazugsággal most jogosnak érzik, hogy a Kárpátmedencében mindent számoljanak fel ami magyar. Makovec Imre nem véletlenül lépett ki a MTA-bol és alakitott egy független magyar akadémiát.
K0ppany írta (2013.02.28. 12:11:59)
Két és fél évtízede? Elnézést, de nem helyes. 
5 év híján 100 éve, az-az egy évszázada írtják a magyar emlékeket...
A legtöbb jóindulattal is minimum 68 év, ha a II-ik Világháború végétöl számoljuk is. 
25 év nagyon kevés.
tóducz endre írta (2013.02.28. 11:37:33)
Kedves cs.s., Makkai János tanítvány, csak ilyent tudott esztergálni belőle a mester.
Attila írta (2013.02.28. 10:49:09)
Karácsonyi Zsigmond hazudik! Az SZNT meghirdette a tüntetést és minden magyar pártot és szervezetet felkért a támogatásra és a részvételre. Az rmdsz nemet mondott, a másik két párt igent. Hogy ellenpártok-e azok, akik igent mondtak?! Nos itt az rmdsz az ellenpárt éppenséggel, nem a Néppárt és nem a polgáriak. Békét hirdetni és felelős magatartás kérni az rmdsz-től? Ugyan már! Pusztába kiáltott szó. Nincs mit értékelni már az rmdsz szerepén. Eddigi szégyenletes szerepüket eddig megkoronázták ezzel az újabb aljas árulással.
Veress Dávid írta (2013.02.28. 10:33:20)
A nyelvünk elleni támadásban meg kell erősödnünk,még tudatosan kell használnunk az édes magyar anyanyelvünket az élet minden területén.Nem szabad meghátrálnunk,hisz hivatalos,csak akkor lesz ha azt használjuk.A szokásjog erősebb kell maradjon minden más tiltásnál, rendelkezésnél!!!
Objektív írta (2013.02.28. 10:05:02)
Ugy ahogy az rmdsz a végsőkig kitart a román hatalom mellett, ugy Karácsonyi Zsigmond is kitart a pénzadói mellett. A Népujság az rmdsz szócsőve.
-Hivő- írta (2013.02.28. 09:25:26)
Ejnye Karcsonyi Zsigmond, ki csicskztat kit? Mirt problya elrontani ami jonak indult?
horvathtib írta (2013.02.28. 09:24:19)
nos, itt az ideje, hogy a magyar emlékek irtását, a magyarellenes történelemhamisítást ne tűrjük tovább, ezt nem lehet megszokni.
Egy valamit elfelejt a román hadúr és vazallusai, mégpedig azt, hogy Románia EU tagállam lett. Márpedig az EU jogszabályokkal szembe nem lehet menni sokáig, mert annak büntetés lesz a vége. Így nem lehet egy országban törvényt, rendeletet alkotni, amely az egyik fél részére engedményeket tesz, a másik fél részére megszorításokat. Szégyen, hogy liberális párttag létére pont a szemlélettel ellentétesen viselkedik. A legnagyobb baj pedig az, hogy ez a liberális párt csak nevében liberális, a valóságban pedig szélsőjobbos, ultranacionalista nézeteket vall.
koalicios írta (2013.02.28. 09:03:06)
Védik egymást a magánérdek képviselők.
tati írta (2013.02.28. 08:36:50)
Kelemen Hunor határozottan védelmébe vette Ráduly Róbertet. Borbély László minapi székelyföldi körútján kiállt az anyanyelv és a szimbólumok használata mellett, a március 10-i tüntetésről is árnyaltabban nyilatkozott. - Egymásért kiállanak, de az őket megválasztókért, már kevésbé. "Árnyaltabban" - talán rájött, hogy nem Bukarestben beszél, csak elfelejtik, hogy manapság, amit odabé mondanak, az Székelyföldön is halljuk, bármennyire is árnyitanak itthon. Szégyeljék magukat.
gátkötők írta (2013.02.28. 08:18:56)
A magyar nép és nyelv elleni agresszió,az hazafias tett.
cs.s. írta (2013.02.28. 07:22:47)
Vörös Zászlós beidegződések...
Bejegyezte: dátum:

Ráduly Róbert: senki sem tömheti be a szánkat az alkotmánnyal!

2013.02.28. 
A magyar nyelv ismerete Csíkszeredában kötelező és nem diszkriminatív – ezt a megyeszékhely polgármestere jelentette ki, azon az ünnepségen, amelynek keretében egy nagyméretű székely zászlót tűztek ki a város központjában.
A Médiafax hírügynökség szerint Ráduly Róbert Kálmán hozzátette: „A prefektusnak, a román televíziós- és rádiós tudósítóknak tudniuk kell magyarul, mindenkinek aki a székelyek adójából él". A csíkszeredai elöljárót a Diszkrimináció Ellenes Tanács pénzbüntetésre ítélte, amiért kötelezővé tette a magyar nyelv ismeretét a városi főépítészi posztra kiírt pályázaton.
Ugyanakkor a Realitatea hírtelevízió riporterének adott telefoninterjú során a polgármester azt mondta, hogy ez az intézkedés semmiképpen nem diszkriminatív, hanem egy természetes követelmény. Hozzátette: Románia alkotmányával nem tömhetik be a szánkat.
„Nem gondolom, hogy diszkrimináció történik, hiszen minden (itt élő) román ugyanolyan jól ismeri a magyar nyelvet, mint én. Senki nem kötelezi. Csak annak kötelező, aki közalkalmazott akar lenni. Hogy ne ismerje a Román Köztelevízió tudósítója a magyar nyelvet? Honnan tudja ő, hogy milyen kijelentést tettem? Ez a követelmény annyira természetes, amennyire csak lehet, és senki sem tömheti be a szánkat a román alkotmánnyal" – mondta Csíkszereda polgármestere a Realitatea hírtelevízióban.
Ráduly Róbert szerint az RMDSZ politikusainak, a székely elöljáróknak kötelező kérniük ezt és sikerre is vinni. Székelyföld területi autonómiája is egy ugyanilyen természetes igény. 
Arra a kérdésre, hogy szerinte szükséges-e Székelyföldnek (amely a román riporter szerint nem is létezik) területi autonómiát adni, a polgármester azt mondta, hogy természetesen szükséges, és az itt élők többsége is ezt szeretné. realitatea.net
Bejegyezte: dátum:

Gazdálkodj okosan – pénzzel és idővel

2013. február 06.
Régi keletű a felismerés, miszerint az idő pénz. Akad bank, amelynek ügyfelei csak annyit foglalkoznak pénzügyeikkel, amennyit feltétlenül kell, hogy idejüket az igazán fontos dolgoknak szentelhessék.

Szabó Balázs, az MKB Bank ügyvezető igazgatója

Bár a hivatalos statisztikák szerint a bizonytalan piaci helyzet és a borús kilátások okozzák a legkínzóbb főfájást a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak), a személyes ügyféltárgyalásokon a konkrét nehézségek között az időhiány az egyik leggyakrabban visszatérő motívum. A banki rendszereinkben remekül nyomon követhető, hogy a kkv-k döntéshozói gyakran csak az éjszakai pihenésük vagy a hétvégéjük rovására jutnak el addig, hogy pénzügyeikkel foglalkozzanak. Ezért próbálunk egyszerűsíteni az életükön azzal is, hogy minél kevésbé vesszük igénybe az idejüket. 
Az idejüket, amelyből mindig kevés van, amely mindig szorít, amelyből mindannyian többet szeretnénk. Pedig, valljuk be bátran, a legtöbb ember örülne egy olyan bankszámlának, amelyről naponta elkölthet maximum 1440 eurót, ám az egyenleg – függetlenül a valós költéstől – minden éjfélkor visszaáll az eredeti összegre, 1440-re. Az idő nagyjából így működik: csak az eurót kell perccel behelyettesíteni, és elnevezni napnak ezt a folyamatosan rendelkezésre álló hitelkeretet. Mi, az MKB Banknál lehetőséget biztosítunk az ügyfeleinknek arra, hogy minél szabadabban használják fel az automatikusan rendelkezésükre álló, 1440 perces keretüket, hogy valóban azokkal a dolgokkal foglalkozhassanak, amelyek magánéletük és vállalkozásuk felvirágoztatása szempontjából a legfontosabbak.
Időkímélő pénzügyi megoldások kis- és középvállalatoknak
Az MKB Bank elektronikus csatornáinak használatával a pénzügyi és kereskedési tranzakciók kényelmesen, biztonságosan, rugalmasan és gyorsan intézhetők anélkül, hogy az ügyfelek betennék a lábukat a bankfiókba. A treasury szolgáltatások igénybevételével ügyfeleink szintén „házhoz szállítva” kapják a folyamatos és percre kész piacfigyelést, de része a kiszolgálásnak a folyamatos kapcsolattartás, továbbá a rugalmas, gyors, mindössze egy telefonhívással bonyolítható ügyintézés is. Hasonló gondtalanságot ígér a belföldi és export faktoring: a követelések nyilvántartását és kezelését éppúgy a bank végzi az ügyfél helyett, mint a beragadt követelések – amúgy bonyolult és időigényes – intézését.
Időkímélő megoldásainkkal szeretnénk abban is támogatni ügyfeleinket, hogy a végére érjenek napi feladatlistájuknak, hogy legalább vacsorára hazaérjenek a családjukhoz. Ezért nálunk a kiszolgálás személyes jellege nem azt jelenti, hogy elvárjuk az ügyféltől, hogy minden apróságért személyesen tegye tiszteletét a bankfiókban. Hanem azt, hogy Ön joggal várja el tőlünk azt, hogy mindig a rendelkezésére álljunk, amikor szüksége van ránk. 
Épp ezért az MKB vállalati bankárai ugyanúgy gyorsan és közvetlenül elérhetők, mint a nap 24 órájában hívható Vállalati TeleBANKár a 06 40 333 777-es telefonszámon, hogy a segítségére legyenek az Ön vállalkozása életciklusához, aktuális piaci lehetőségeihez és elvárásaihoz, valamint az Ön személyes kockázattűrő képességéhez és hozamelvárásaihoz leginkább igazodó konstrukció megtalálásában. A pénzügyi megoldásokról és azok aktuális kondícióiról további részletek találhatók a www.mkb.huhonlapon.

Bejegyezte: dátum:

Egy magyar filozófus A Dal meglepetésembere


2013. február 28.,Szerző: MTI
A tévénézők sms-szavazatai juttatták A Dal szombati döntőjébe ByeAlexet, aki a zenei fősodortól eltérő, Kedvesem című dalával az elmúlt hetekben nagy népszerűségre tett szert és az Eurovíziós Dalfesztivál magyar válogatóversenyének egyik meglepetésembere lett.
"Egyáltalán nem akartam nevezni erre a versenyre, zsigerből tiltakoztam ellene, tőlem távol állnak az ilyen tévés vetélkedők. A lemezkiadóm, a CLS Music menedzsmentje azonban beadta a Kedvesem című dalt, ami a 244 indulóból bejutott a nyolcas döntőbe, holott egyáltalán nem olyan, amilyenek az eurovíziós számok lenni szoktak" – mesélte ByeAlex, azaz Márta Alex az MTI-nek.
Felidézte, hogy a Kedvesem ötlete csaknem három évvel ezelőttre nyúlik vissza, de csak 2012 végére lett belőle kerek egész. Eredetileg egy kísérletezős, popos számot írt, a szöveg egy életében megtörtént szituációról szól, abból az időből, amikor elhagyatottan élte mindennapjait
"A végső változat valójában egy remix, amelyet az eredeti sávokra Zoohacker készített, aki tavaly Fábián Julival bejutott A Dal döntőjébe. Nem voltam biztos abban, hogy jó ötlet remixet készíteni egy ilyen dalra, de aztán meghallgattam Zoohacker verzióját és úgy éreztem, a szám az ő felfogásában is megőrizte bájosságát, akárcsak a nemrég elkészült táncosnős klip" – jegyezte meg ByeAlex.
Mint a 28 éves dalszerző-énekes elmondta, a zene talán úgy fertőzte meg kiskorában, hogy szüleinek elég szép lemezgyűjteménye volt. Később együtteseket alapított különböző stílusokban, dalokat szerkesztett, ahogy ő fogalmaz, "zenében gondolkodtam". Aztán elvégezte a Miskolci Egyetem filozófia szakát, elkezdett japán nyelven tanulni, dolgozott újságíróként, de prioritásként mégis maradt a zene.
.
ByeAlexet az elődöntőből és a középdöntőből is a tévénézők szavazatai juttatták tovább – ő az egyetlen ilyen a finálé nyolcas mezőnyében. Mint elmondta, bár januárban még alig ismerte valaki, Facebook-oldalán ma már erős tábora van, folyamatos biztatásokat, visszajelzéseket kap, és nem tudja megítélni, mire lehet ez elég, ha a zsűri a nyolcból esetleg beszavazná a legjobb négybe.
A zenész-dalszerző az MTI-nek beszámolt arról, hogy már dolgoznak a Kedvesem angol nyelvű változatán, bár – fűzte hozzá – ha ő utazna Malmőbe, legszívesebben magyarul énekelné el a számot.
A Dal szombati döntőjét élőben közvetíti az M1 és a Duna World.
Bejegyezte: dátum:

Plágiumvád: üzent a román lány Radics Giginek


2013. február 28.Szerző: hvg.hu
Nem akar jogi lépéseket tenni Paula Seling román énekesnő amiatt, hogy Radics Gigi eurovíziós dala állítólag nagyon hasonlít az ő Timpul című dalára – írja a Blikk. Ha azonban Radics Gigi képviseli Magyarországot, és akkor derül ki, hogy dala plágium, ki is zárhatnak minket a versenyből.
Paula Seiling román énekesnő menedzsmentje szerint is van hasonlóság a Timpul című sláger és Radics Gigi eurovíziós dala, az Úgy fáj refrénje között. Ennek ellenére nem akarnak jogi lépséeket tenni, Radics Giginek pedig sok sikert kívántak – számolt be a Blikk. "Nem lehet plágiummal vádolni a szerzőket, szerintem Gigi dala oké" – nyilatkozta a Borsnaka román popsztár.
A magyar válogató zsűritagjai – Csiszár Jenő, Rakonczai Viktor, Rákay Phillip, Rúzsa Magdi és Walkó Csaba – csütörtök délelőtt kapják kézhez a szakértői véleményeket, és ez alapján nekik kell eldönteniük, hogy engedik-e versenyezni a Kelemen Huba, Jack D. Elliot, Jánosi szerzői hármas által készített dalt a szombat esti döntőben.
Az MTVA-nál eközben jogi és szakértői szinten is folyik az egyeztetés a versenydallal kapcsolatban. "Jelenleg jogi és a Szerzői Jogvédő Iroda által közvetített zenei szakértőkkel egyeztetünk az ügyben, de állásfoglalást kértünk az Eurovíziós Dalfesztivált megrendező EBU, azaz az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségétől is, hogy ilyenkor mi a teendő. Ők egyelőre nem szólnak bele semmibe, a nemzeti versenyeken történtekhez ugyanis semmi közük. Állásfoglalásukból azonban kiderül, hogy amennyiben a nemzeti válogatóról egy olyan dal kerül ki nyertesen, amelyről aztán a későbbiekben kiderül, hogy nem fele meg a kiírás feltételeinek, akkor az súlyos következményekkel járhat, Magyarországot akár ki is zárhatják a versenyből. Ezért kell mindent alaposan megvizsgálni" – közölte a lappal az MTVA szóvivője, Lencsó Rita.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy olvasó hívta fel a Blikk figyelmét arra, hogy Paula Seling román énekesnő Timpul című, 2003-ban íródott slágere hangulatában és dallamában is kísértetiesen hasonlít Radics Gigi Úgy fáj című eurovíziós versenydalához, legalábbis annak refrénjéhez.
Radics Gigi menedzsere szerint ez elkerülhetetlen mellékzaja a dalversenyeknek. Joós István azt mondta: "A Magneoton Kiadó megvizsgálta a kérdéses dalrészletet, s bizton állíthatjuk, hogy a hangnem és a ritmika sem azonos a két dal esetén. Ami biztosan egyezik a két dalnál, hogy két csinos és tehetséges énekesnő énekli, és a többi csupán egy jó nagy adag rosszindulat. Ez a vád az első zongoraórán megbukna."
Bejegyezte: dátum:

Nincs előrelépés a gazdákat sújtó törvény ügyében

Sajnos csak most derült ki, hogy az, aki annyi éven át államtitkári tisztségben leledzett, nincs olyan információkkal felvértezve, amivel a  gazdatársadalmat ért "támadás" visszautasítható vagy lecsökkenthető lehetne! 
Nem a "racionális és szakmailag megalpozottnak" nevezett érvekkel kellene egy olyannak érvelnie, aki oly sok évig a minisztériumban "csücsült" és aki a bizottságban is "elismert" lenne...
A "kiskapus" hazai kormányzásban csak azon dolgok "érvényesek" amelyekkel a fraternizálásról és a komaságról elhiresült vezetések eddig is tevékenykedtek, így annak ellenére, hogy most már ellenzékben leledzenek a szövetségiek e vonalat követhetik továbbra is. (Erdélyi Polgár)
Létai Tibor | 2013.02.27. 
Közös bizottsági ülésen tárgyalták kedden a mezőgazdaságot sújtó, január 23-án megjelent kormányrendeletet. Az RMDSZ számos, a gazdákkal történt egyeztetésekre alapozott módosításra tett javaslatot. A kormánytöbbség leszavazta.
Tánczos és Korodi
A rendelet visszavonására tett RMDSZ-es javaslatot a kormány teljes mértékben elutasította, ugyanakkor remény mutatkozott arra, hogy bizonyos előírásain sikerül változtatni és méltányosabbá, igazságosabbá tenni az adózást.
A mezőgazdasági minisztériumban, akárcsak a pénzügyminisztériumban az RMDSZ javaslatait szakmailag megfelelőnek találták, ennek ellenére a bizottsági ülésen a kormánypárti többség leszavazta azokat.
Tánczos Barna szenátortól megtudtuk: reménykedett abban, hogy az általa, valamint Korodi Attila képviselő által benyújtott javaslatok legalább valamilyen szakmai vitát generálnak. „A felvázolt racionális érvek a szó szoros értelmében sokkolták a bizottság tagjait, és úgy tűnt, hogy az ötletekkel egyetértenek. Amikor viszont szavazásra került sor, egy karmesteri intésre, politikai parancsra visszautasítottak mindent. Az eredményen sajnos semmit nem változtat az a tény, hogy a gyűlés után a kormánypárti szenátorok sorra jöttek hozzám és ismerték el, hogy racionális, szakmailag megalapozott módosító indítványai voltak az RMDSZ-nek” – fogalmazott Tánczos. Hozzáfűzte, a helyzet nem túl jó, de úgy látja, még van esély módosításokra, ugyanis a szenátus plénumában jövő héten kerül sor a kormányrendelet vitájára, majd a szavazásra.
Bejegyezte: dátum:

Éles szóváltás Tőkés és Ponta között

2013. február 26. 
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatban Tőkés László úgy értékelte, hogy Romániában folytatódik a Ceauşescu-korszakra emlékeztető asszimilációs politika, valamint a „verbális magyarellenes agresszió” a román médiában. Szintén a visszarendeződés jelének nevezte azt, hogy Victor Ponta miniszterelnök az ország belügyének tekinti a kisebbségi kérdést. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) „tudatosan vagy jóhiszeműségből” asszisztál ehhez a román többségi politikához. Az EP-képviselő hétfőn egy nagyváradi sajtótájékoztatón is kifejtette, hogy a Ponta-kormányzatot a kommunista örökség továbbvivőjének tartja.
„Nicolae Ceauşescu nagylelkűbb volt, mint Victor Ponta, mert lehetővé tett egyfajta autonómiát a magyarok számára, míg a kormányfő elzárkózik egy különálló székelyföldi régió létrehozásától” – mondta Tőkés László hétfői sajtóértekezletén aMediafax hírügynökség beszámolója szerint. Victor Ponta miniszterelnök szerint Tőkés László a románellenes érdekeket képviseli, és azok pénzelik őt, akik Románia lejáratásában érdekeltek.
„Örülök Tőkés úr támadásainak, mert ő a Románia ellen irányuló idegen érdekeket képviseli már húsz éve. Akkor ijedtem volna meg, ha dicsért volna” – jelentette ki Ponta.
Úgy vélekedett, idegen érdekek szolgálatát bizonyítja az, hogy Tőkés László „rendszeresen támadja” Romániát és a romániai magyarság legitim képviselőit.
„Tőkés László horthysta nyelvezetet használ. De szeretném leszögezni, hogy a romániai magyar kisebbség rendkívül fontos, ugyanazoknak a jogoknak örvend, mint a románság, és egyedüli legitim képviselője az RMDSZ, hiszen rájuk szavaztak. Tőkés úr pártjára senki sem szavazott, legfeljebb Budapest” – mondta Victor Ponta.
Bejegyezte: dátum:

Erdély!

2013. február 28.
A jelek szerint a kizárólagosság mentén zajlik a székelyföldi nyelvvita. Olyasmi ez, mint a felesleges örökzöld: ki volt itt hamarabb s kié Erdély? Hiszen a történelem egészét nézve mindenki láthatja, hogy az erdélyi magyarság és románság évszázados léptékkel mérhetően itt van.
Mindkettő hozzátett annyit a történelmi, kulturális, ezen belül nyelvi sokszínűséghez, amelytől Erdély olyan szép és kedves, amilyen, egyes vidékek nemzetiségi többsége adta sajátosságait és igényeit is beleértve. Tehát: mindkettő államalkotó. Innen kezdve azt harsogni, hogy Romániában, tehát Erdélyben is a román nyelv a hivatalos nyelv, és pont, nagyon nagy butaság. Miképpen az is sántít, hogy a háromnegyedében magyar Székelyföldön őshonos vagy éppenséggel pár év(tized)e telepes románnak kötelezően kell ismernie a magyar nyelvet.
A Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester ezzel kapcsolatos, amúgy helyénvaló, de sarkos kijelentésére reagáló és hitleri módszereket emlegető Mircea Duşa védelmi miniszternek a figyelmébe ajánlom, hogy a román retorikában annyira átkozott Horthy-rendszer is ügyelt arra, hogy az észak-erdélyi román többségű vidékekre például olyan oktatókat helyezzen ki, akik mind a román, mind a magyar nyelvet bírják. Hargita megye szülötteként Duşának illene tudnia, hogy milyen előnyökkel jár mindkét nyelv ismerete, hacsak őt is nem a dominancia vagy a felsőbbrendűség elve vezérli. Különben minden olyan álláshirdetést vagy szűrőt fel kellene jelentenie, amelyek szerint az angol vagy más idegen nyelv ismeretének hiánya kizáró tényező.
Mint az egyetemi alap-, mester- vagy doktorképzőn. Borbély László bejelentésére, miszerint az RMDSZ kidolgoz majd egy javaslatot a magyar nyelv regionális státusának törvényes elfogadtatására, csak azt ajánlhatom, hogy ha az elmúlt közel negyedszázadban erre nem volt idejük, akkor lapozzák fel az MNSZ 1946-os programját. Vagy olvassák el Szabédi László 1956. szeptemberi kolozsvári felszólalását. Addig is én inkább úgy fogalmaznék: mindkét nemzethez tartozók számára mindkét nyelv ismerete és használata egyszerűen: hasznos. Hivatalosan is. Mert Erdélyben vagyunk! Lám, Hargita megye prefektusa, Adrian Jean Andrei négy nyelvet beszél. Köztük a magyart is. Szerző(k): Benkő Levente
Bejegyezte: dátum:

Régióátszervezés – Ha tárgyalással nem megy, tiltakozásokat szervezne az RMDSZ

Az alábbi cikket olvasva az az érzése támadhat az olvasónak, hogy valakik feltalálták a spanyolviaszt. A szövetségi vezetés nem akart az ellenzékiekkel együtt tüntetni és egy féle autonómia "változatot" akar a kormánynak "bemutatni", de ellentmond a saját határozatának , hiszen egy pár napja még azt hangoztatták, hogy nem akarnak "zavargásokat". Az igazsághoz az is tartozna, hogy a szövetségiek eddigi "moderált vonalának" már nem hisz a többségi kormány. Mondani sem kell, hogy amióta a szász polgármester liberálisokhoz "csapodott" azóta a szövetségiek kormányba való bekerülésének az esélye megemelkedett, csak nem tudhatjuk, hogy a titkos tárgyalások témái miben állnak... Ezért a moderáltabb a szöevteségiek hozzáállása...
De hogy a másik a cikkben említett Eu-s alapok "lehívásáról" is szóljunk, meg kell említeni, hogy egyelőre az egyedüli járható út a LEADER kistérségi együttműködések kiterjesztése!!!
Amint már több alkalommal is leírtuk, a szövetségieknél ott van a Dél-Kelet Európa legjobb szakembere  és  a politikai alelnököt ideszámíthatjuk, ha tudjuk, hogy több cikke és még egy könyve is van ebben a témában. Ezért kissé furcsa, hogy éppen Ő az aki csak és mindegyre a nagyrégiós szinten marad. Az általa megalkotott  régiós fejlesztések elmélete hiába való ha erre "lecsücsül" és nem noszogatja a Leader Kisrégiós szinten már  megalakult és a HACS által koordinált területi fejlesztési egységeket! Ezek számára olyan "kitörési pontok"  vannak, amelyekre a gazdasági fejlesztés lapozható, még ha a többségiek az Eu-régiókat másképp vonalazzák meg!!! 
A székely megyékben (és nemcsak ott) kialakult Leader kistérségekben a vezetők zöme ugyancsak szövetségközeliek, amiért ezek koordinálását könnyen lehetne megoldani, mégis a helybentopogás vagy a értékeik nemismerete a közösségi érdekeket elhanygolása tapasztalható vagy ami rosszabb a helyi vezetők saját magánérdekek mentén cselekednek... 
Az idei el nem költött vagy ami rosszabb meg nem pályázott EU-s alapok egyfajta kiegészitése miatt egyes kistérségekben a mezőgazdasági tengelyek kerültek előtérbe a 430-as helyett, így sok esetben a helyben topogást meg sem próbálják szüntetni, sőt nem veszik észre, hogy a megyei mezőgazdasági igazgatóságok érdekszférájába tapostak...
A már megalakult és az alakulóban levő Leader Kistérségeket mindenképpen arra kell ösztökélni, hogy a külföldi kistérségekkel kössenek "testvér"kistérségi és együttműködési  megállapodásokat, hogy az eddigi politikai hovátartozásos pénzelosztást megkerülhessék!  (Erdélyi Polgár) 
2013.02.28. 
Fotók: Henning János

Az RMDSZ a dialógus útján próbálja rendezni az ország régiós átszervezésének problémáját, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és a magyar közösség érdeke azt kívánja, akkor más szervezetekkel összefogva tiltakozó megmozdulásokra is sor kerülhet, jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Borbély László. 
Hozzátette: jelenleg van egy párbeszéd Victor Ponta kormányfővel, és remélem hamarosan leülnek tárgyalni fontos kérdésekről a kormánykoalícióval, tehát a liberális és szociáldemokrata pártok képviselőivel is. Vannak jelzések, hogy ők is szeretnék tisztázni az álláspontokat, regionalizmus és székely zászló ügyében”, nyilatkozta Borbély László.
Pénteken, Kolozsváron az RMDSZ önkormányzati tanácsában is tárgyalnak a regionalizációról, és jövő héten nyilvánosságra hoznak három szakmai elemzést, amelyek rámutatnak, hogy mitől működésképtelenek a jelenlegi régiók, miért nem szabad tovább menni ezekkel. Azt érezzük, hogy nem decentralizációt terveznek, hanem re-centralizációt, mondta Borbély László, aki példaként említette azt a törekvést, hogy az egészségbiztosító pénztárat szeretnék régiós szinten központosítani, de hasonlóan járnának el a pénzüggyel is, és más intézmények esetében már megtörtént a régiós szintű összevonás.
Az RMDSZ szakembereinek elemzései arra mutatnak rá, hogy a jelenlegi régiók gazdag megyéi tovább gazdagodtak, míg a szegény megyék leszakadtak. Kisebb régiók kellenek, amelyek megfelelő módon tudják lehívni az uniós pénzalapokat, és kezelni tudják infrastruktúrájukat, mondta Borbély László, aki szerint az RMDSZ egy régióban látná Kovászna Hargita és Maros megyénket, és ez nem etnikai alapú régiós elképzelés, hiszen ha az lenne, akkor Maros megye fele és Kovászna megye kétharmada lenne része a régiónak.
Az RMDSZ politikai alelnöke szerint a háromszéki polgármesterekkel való találkozóján arról tárgyaltak, hogy a 2014-2020-as időszakban, miként tudják eredményesen lehívni az Európai Uniós pénzeket. Az RMDSZ-nek van elképzelése, hiszen tavaly októberben az Erdély 2020 nevű 35 oldalas dokumentumot benyújtották az Európai Uniós ügyekért felelős miniszternek. Az RMDSZ jövő héten javasolja a kormánynak, hogy szervezzenek érdemi tárgyalást az uniós alapok lehívásáról, és a régióátszervezésről. A szövetség három éve beadott egy törvénykezdeményezést arról, hogy a jelenlegi nyolc helyett alakítsanak ki 16 régiót, és arról is van elképzelésünk, hogy hogyan működtessük a kisebb régiókat, mondta Borbély László.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a régiók a szabad társulás elve alapján kellene kialakuljanak, és akkor lennének működőképesek, így nekünk is jó lenne és az országnak sem ártana. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint, ha három olyan megye alkot egy régiót, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP) alacsony, több felzárkóztatásra szánt uniós alapot tud lehívni, ha viszont gazdag megyékkel kerülnek egy régióba, akkor csökken a lehívató összeg, magyarázta Antal Árpád. Kovács Zsolt, www.slagerradio.ro
Bejegyezte: dátum:

Csak a baj van Radics Gigi eurovíziós dalával

Először az volt a probléma, hogy állítólag felkérték A Dal-on való indulásra, most egy hasonló román popdal okoz bonyodalmat.
A Megasztár hatodik sorozatának győztesét menedzsere és kiadója nevezte be A Dal című műsorba. A Blikk korábban arról írt, hogy a szakma háborgott, állítólag több induló szerint le van osztva, hogy Radics utazik majd a dalversenyre - erről itt olvashat többet.
Most megint Radics dalával van probléma, ugyanis állítólag hasonlít egy román Paula Seling egy számára. "Jelenleg jogi és a Szerzői Jogvédő Iroda által közvetített zenei szakértőkkel egyeztetünk az ügyben, de állásfoglalást kértünk az Eurovíziós Dalfesztivált megrendező EBU, azaz az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségétől is, hogy ilyenkor mi a teendő. Ők egyelőre nem szólnak bele semmibe, a nemzeti versenyeken történtekhez ugyanis semmi közük. Állásfoglalásukból azonban kiderül, hogy amennyiben a nemzeti válogatóról egy olyan dal kerül ki nyertesen, amelyről aztán a későbbiekben kiderül, hogy nem fele meg a kiírás feltételeinek, akkor az súlyos következményekkel járhat, Magyarországot akár ki is zárhatják a versenyből. Ezért kell mindent alaposan megvizsgálni" - közölte a Blikk kérdésére az MTVA szóvivője, Lencsó Rita.
"Nagyon elszomorodtam, amikor értesültem erről a vádról. Ezt a dalt három amerikai zeneszerző szerezte, ezért nem is mennék bele, hogy milyen alapja lehet annak, hogy ők bárhonnan is lopták volna a dalomat. Nagyon bánt, hogy a döntő előtt ilyen helyzetbe hoznak" - írta Facebook-oldalán az énekesnő.
A román előadó és menedzsere meghallgatták a két szerzeményt, megállapították, hogy ugyan van hasonlóság a refrénben, de nem tartják lopásnak, így sok szerencsét kívántak a magyar indulónak - már ha ő nyeri meg a szombati döntőt.
Bejegyezte: dátum:

OSZKÁR avagy összekovácsolja a telekocsizókat a méregdrága benzin

Balogh Bence
Kevesen ismerik, pedig mindenkinek megéri a telekocsi használata, amely nem csak az egyre magasabb üzemanyagárakra, hanem a tömegközlekedés, a forgalomszervezés és a környezetvédelem problémáira is megoldást jelent. Két egyetemista működteti azt az ingyenes rendszert, amely egy bizalomra épülő közösségbe kovácsolja az olcsón autózni vágyókat. Jelenleg népi kezdeményezésként működik, és sokak szerint a telekocsi állami támogatása csak visszaélésekre adna lehetőséget.
"Először csak a családon belül szerveztünk közös vidéki utakat, és egymás között osztottuk el az útiköltséget, de ahogyan egyre jobban drágult a benzin, elkezdtem másokat is fuvarozni" - meséli Barabás Botond, aki egy BKV-sztrájk alatt fedezte fel az egyedül autózó sofőröket és a jármű nélkül maradt utasokat összehozó Oszkár (Online Személyfuvar Közvetítő Rendszer) internetes oldalát. Az ingyenes szolgáltatást 2007 novemberében indította el a Budapesti Műszaki egyetem két hallgatója, Gyürüs Máté és Prácser Attila.
Az Oszkár a stoppolás kiszámíthatóbb és biztonságosabb alternatívája. 
"Először csak egy fiatalos hóbortnak indult az ötlet, hogy egyetemisták együtt utazzanak jó hangulatban, de miután a benzinárak az elmúlt négy évben drasztikusan emelkedtek, így azok, akik régebben el sem tudták volna képzelni, hogy idegeneket ültessenek az autójukba vagy beüljenek valaki mellé, ma már rendszeresen használják az Oszkárt és a telekocsit magát mint utazási formát" - mondta az [origo]-nak Gyürüs Máté.
"A tömegközlekedés itthon nem túl kényelmes, viszont drága. Budapestről Miskolcra 4600 forintért visz le a MÁV Intercityvel, és elvileg két óra az út. Ennyi idő alatt a telekocsi is leér, ha pedig nem, akkor azzal nyeri az összehasonlítást, hogy közelebb tesz le a lakáshoz. Olyan is volt már, hogy jófejségből házig vittek. Az ára pedig jóval kedvezőbb, a példában szereplő miskolci út 1500 és 2500 forint között volt, amikor utoljára utaztam" - meséli Szedlák Ádám, az [origo] újságírója, aki maga is rendszeresen választja a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már bevált utazási módot.
A telekocsirendszer már négy éve működik, átlagosan 25 ezren használják
"Nagyon pártoljuk ezt a megoldást, hiszen ha csak ketten ülnek össze egy utazásra - feltéve, hogy nem egy nagyobb fogyasztású autóval mennek -, legalább megfelezi annak az utazásnak a kibocsátásait. Azért is pártoljuk a telekocsizást, mert csökkenti a forgalmat, ami így egyenletesebbé válhat" - mondta az [origo]-nak Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport szakértője. Egyre többen találnak rá az Oszkárra, ami egyelőre nem jelent konkurenciát a BKV-nak vagy a MÁV-nak, de egy leállás esetén lehet számítani rá. "Jelenleg közel 25 ezer felhasználója van a rendszernek, és átlagosan közel 30 ezer autóshirdetés közül válogathat az oldalra látogató felhasználó, ennek köszönhetően havonta ezerszámra szerveződnek közös utazások, bízunk benne, hogy a résztvevők köre egyre szélesebb lesz a jövőben" - mondta Gyürüs Máté.
"Van még mit fejlődni ismertségben, de úgy érzem, az emberek mentalitása sokat formálódott, és ha ezen az úton halad, a telekocsi mint utazási forma nagyon jól beválhat bárkinek" - tette hozzá. "Az Oszkárt mindenkinek ajánlotta valaki, nekem például egy barátom, aki szintén autójának gavalléros fogyasztását javítja telekocsi segítségével. Soha nem találkoztam sofőrrel, aki reklámból értesült volna a szolgáltatásról" - tette hozzá Szedlák.
Ha többen ülnek egy autóban, megoszlanak a költségek, és javul a közlekedés

"Soha nem válogattam az utasok között, eddig csupa értelmes, gyakran többdiplomás emberrel utaztam együtt. Akik rendszeresen ugyanarra mennek, már a rendszeren kívül is tartják a kapcsolatot" - mondta Barabás Botond. Vass Tibornak, a magyar hadsereg és a Testi Egyenleg Ska Kollektíva trombitásának csak jó tapasztalata van, "aki ebbe a rendszerbe regisztrál, annak valóban szüksége van rá, hogy pénzt spóroljon, arra lehet is számítani. Mindenkinek van adatlapja, ahol bárki véleményezheti a többieket sofőrként és utasként is". Ő vidéki utakra rendszeresen keres útitársakat az Oszkáron keresztül.
"Aki először jön velem, azzal pár szót beszélgetek, a költségekről pedig mindig hamar megegyezünk. A fuvarozás adóvonzata miatt nem aggódom, hiszen a benzin árában benne van az adó, azt fizetjük ki közösen" - tette hozzá. "Úgy állapítjuk meg a hozzájárulás költségét, hogy mindenkinek megérje. Rá lehetne húzni, hogy személyszállítást végzünk, de ha emiatt kopogtat az adóhivatal, hát kopogtasson" - mondta Barabás Botond.
A nagyobb megtakarítás érdekében egyelőre többen veszik igénybe a Budapest és vidéki városok között járó telekocsikat, azonban a fővároson belül is előremutató megoldás lehet. "Budapest már problémásabb, mint egy vidéki város, mert jobban meg kell szervezni, hogy kit hol teszünk ki az autóból, de mindent meg lehet beszélni, ráadásul itt könnyebb is egy megfelelő tömegközlekedési eszközt találni" - mondta Vass Tibor. "Szerintem a telekocsi előbb-utóbb Budapesten belül is népszerűbb lesz, mert egyre drágább a benzin. Én a városban nem járok autóval, arra ott a BKV-bérlet, vagy ha szép az idő, akkor a bicikli, de ha például leállna a BKV, akkor nem kérdés, hogyan oldanám meg a közlekedésemet" - tette hozzá.
Az amerikai autópályákon saját sávot kapnak a két vagy több személyt szállító autók

A Levegő Munkacsoport munkatársa kérdésünkre elmondta, átlagosan 1,4 ember ül ma egy autóban Budapesten. Az Egyesült Államokban az állam is támogatja a "carpooling" néven ismert módszert: saját sávot tartanak fenn a kettő vagy annál több utassal haladó autók számára. Itthon a buszsávok megnyitása merült fel lehetséges megoldásként.
"Nem engedném meg a buszsávok használatát, olyan rossz itthon a közlekedési morál, hogy az csak visszaélésekre adna okot, mert képtelenség lenne ellenőrizni" - mondja Barabás Botond. A Levegő Munkacsoport sem támogatja az elképzelést: "A buszsáv az buszsáv, a tömegközlekedésre van fönntartva. A telekocsi még nem tömegközlekedés, hanem a résztvevők számára megtakarítással és az idő kellemesebb eltöltésével járó, a közösség számára pedig a fentiek miatt hasznos megoldás. De jóval messzebb áll a tömegközlekedéstől, mint a taxizás, ami már ma is megengedett a buszsávon. Ráadásul azért is rossz ötlet a buszsáv használatának kiterjesztése, mert ellenőrizhetetlen."
"Támogatásra abban látok lehetőséget, hogy a felhasználók felhívják ismerőseik figyelmét arra, hogy anyagi és kényelmi szempontból is érdemes az Oszkárral utazni. Hivatalos támogatásként azt tudnám elképzelni, ha a döntéshozók belátják a rendszer előnyeit és segítenek a népszerűsítésében" - mondja Gyürüs Máté. Az alapítók továbbra is térítésmentesen működtetik az oldalt, amelyen keresztül egyre nagyobb együtt utazó társaság válik közösséggé. Szedlák Ádám utasként továbbra is számít a telekocsira: "Ahhoz, hogy a telekocsi előremutató megoldás legyen, teljesen rendezetté kellene tenni a pénzügyi részét. Nekem utasként egyszerű beszállni a benzinbe pár ezer forinttal, de abban nem vagyok biztos, hogy ez a sofőr számára is teljesen tiszta ügy. Addig is szívesebben utazom telekocsival, mint bármi mással."
Bejegyezte: dátum:

Az agráriumra költene legtöbbet az EU

2013. február 12. 
Több mint egy napon keresztül folyamatosan tárgyaltak, végül sikeresen megállapodtak az EU 2014-2020-as költségvetéséről a tagországok állam- és kormányfői. A Közös Agrárpolitikára nagyjából 363 milliárd euró juthat.
Az Európai Unió (EU) tagországainak állam- és kormányfői (Horvátország részvételével) maratoni, több mint 24 órán át tartó ülésükön megállapodtak az EU következő hétéves költségvetéséről. A február 7-én többórás csúszással kezdődő hosszas alkufolyamat végén a teljes költségvetés 85 milliárd euróval lett kevesebb a kezdetben tervezetthez képest: 960 milliárd euró kötelezettségvállalás (az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka) és 908 milliárd euró kifizetés (a GNI 0,95 százaléka). A tagállamok abban is megegyeztek, hogy 2016-ban a gazdasági helyzet és a végrehajtás fényében felülvizsgálhatják a költségvetést.
A Közös Agrárpolitikára (KAP), a Közös Halászati Politikára, valamint a természet- és környezetvédelmi LIFE programra a teljes költségvetésből összesen több mint 373 milliárd euró jut. Bár az Európai Bizottság eredeti javaslatánál ez nagyjából 14 milliárd euróval kevesebb, a KAP-ra szánt összeg 11 százalékos veszteséggel átvészelte az alkudozást, és továbbra is az EU legnagyobb kiadási tétele maradt.
A KAP-ból csaknem 278 milliárd eurót szánnak közvetlen kifizetésekre és piaci kiadásokra. Előbbieket – az eredeti terveknek megfelelően – részben kiegyenlítenék a tagállamok között 2020-ig (az EU-átlag 90 százalékához képest harmadával), ám új elem, hogy addigra el kell érni hektáronként a minimum 196 eurós szintet. A főként a balti országoknak kedvező változtatást 2015-től valósítanák meg azon tagállamok kárára, amelyek az EU-átlag felett kapnak hektáronkénti közvetlen támogatásokat (hazánk néhány százalékkal az átlag alatt van). A tagállamok önkéntesen vállalhatják, hogy bevezetik-e a közvetlen kifizetések plafonját („capping”), így az az eredeti tervezettel szemben nem lenne kötelező. Az Európai Tanács egy 2,8 milliárd euró értékű mezőgazdasági válságkezelő alap felállításáról is rendelkezett. Ebbe évente csoportosítanának át forrást a közvetlen kifizetések büdzséjéből, amelyet visszautalnának, ha nem kell felhasználni. A KAP-ot egy külön rendeletben meghatározandó gazdálkodási gyakorlatokkal „zöldítenék”, amelyeket a tagállamok majd közvetlen kifizetéseik éves nemzeti keretének 30 százalékából finanszíroznának, és amelyeket egyenértékű intézkedésekkel is ki lehetne váltani. Az egyik Bizottság által javasolt követelménnyel, az ökológiai célterületekkel kapcsolatban az Európai Tanács úgy döntött, hogy ezek kialakításához nem kellene kivonni a földeket a művelés alól, és el kellene kerülni, hogy ezzel indokolatlan károkat okozzanak a gazdáknak.
Vidékfejlesztésre összesen csaknem 85 milliárd euró juthat a KAP-ból 2014 és 2020 között. Ennek éves elosztásáról majd a mezőgazdasági miniszterek és az Európai parlament külön döntenek, a tagállamok objektív követelmények és múltbeli teljesítményük alapján részesülhetnek belőle, illetve egyes országok – jutalmul, amiért hatékony keretet alakítottak ki a támogatások kifizetésére – többet kapnak ebből a forrásból. Az állam- és kormányfők részletesen meghatározták, hogy milyen esetekben mekkora lehet az európai uniós társfinanszírozás mértéke, emellett pedig rugalmasabbá tennék a rendszert azzal, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források között 15 százalékot (egyes esetekben 25 százalékot) átcsoportosíthatnának.
A kész megállapodásról számos tagállam vezetője elégedetten nyilatkozott. Az eredeti javaslatot benyújtó Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja, Dacian Cioloşszerint az „EU vezetői megerősítették elkötelezettségüket egy korszerűsített Közös Agrárpolitika mellett, és felismerték a gazdálkodás és a vidéki területek fontos hozzájárulását az EU gazdaságához”. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság beterjesztett tervezetéhez képest kevesebb jutna vidékfejlesztésre és más költségvetési tételekre is.
Ha az Európai Parlament (EP) is áldását adja a megállapodásra, megnyílik az út a KAP reformjának utolsó szakasza előtt, hívta fel rá a figyelmet Dacian Cioloş, ám Roger Waite bizottsági szóvivő rámutatott, hogy a képviselők még kisiklathatják a folyamatot. A kialkudott számokról szólva megjegyezte, hogy azok csak jelzésértékűek, jogi erejük nincs. Hozzátette, hogy a KAP költségvetésével „csak akkor végeztek, ha politikai megegyezés születik az Európai Tanács és az Európai Parlament között”. Utóbbi testület vezetője, Martin Schulz és a négy legnagyobb frakció vezetője jelezte, hogy nem hajlandóak egyszerűen rábólintani az EU történetének első olyan hosszú távú költségvetésére, amely kisebb az előzőnél. Az EP mezőgazdasági bizottsága korábban már szavazott a KAP-reformról, több ponton (pl. hogy kötelező legyen-e a „capping”) is ellentétes álláspontot megfogalmazva a tagállamok mostani megegyezésével.
Forrás: Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, AgraFacts, EUobserver
Bejegyezte: dátum:

2013. február 27., szerda

Pax Siculica

A Székely Szabadság Napjának szervezése a célegyenesbe érkezett. A jó szervezés, a jó mozgósítás egyik előfeltétele, hogy félretegyük a vitákat és béke legyen Székelyföldön a politikai ellenfelek között is. A „fegyvernyugvás”, amelynek legalább március tizenötödikéig ki kell terjednie, fokozottan felelős magatartást, önfegyelmet követel a közélet szereplőitől, a sajtótól, de a székely társadalom minden tagjától is. 
Két hétig senki ne nyisson vitát, ne támadjon, ne minősítsen, ne bíráljon. Aki úgy érzi, hogy méltánytalan támadás érte, halassza el a válaszadást! Ha ezt lelkiismerete semmiképp nem engedi, akkor szóljon mértéktartóan, indulat nélkül, és törekedjen arra, hogy senkit ne bántson meg. 
A komment-világ internetes felületeire figyeljenek nagyobb felelősséggel a moderátorok, ne engedjenek teret a béke-bontóknak, akik között a névtelenség leple alatt könnyen megjelenhetnek a hivatásos provokátorok is. 
Március tizedikére mozgósítva megszólítottuk az egész székely társadalmat, és arra kell törekednünk, hogy az sokszínűségében is egységesen tudja megjeleníteni igényét az önrendelkezésre, ki tudja fejezni egységes tiltakozását a székelység érdekei ellenében kidolgozott, akaratát mellőző közigazgatási átalakításra vonatkozó terv ellen, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy az valóra váljon és Székelyföldet egy román többségű régióba tagolják be. 
Területi autonómiát akarunk. Azt is akarjuk, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egységgé váljon, és megkérdezésünk nélkül, akaratunk ellenére ne hozzanak mások döntést a mi jövőnkről. 
A sikeres és hatékony fellépés érdekében legyen ez a két hét a székelyek békéjének ideje, a pax siculica. 
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2013. február 27.
Bejegyezte: dátum:

Az Új kiáltó Szó című röpirat kezdeményezői ellen is vizsgálat indult

2013.02.27.
A gyergyószentmiklósi Wass Albert-ügyhöz hasonlóan a nagybányai értelmiségiek által tavaly elindított Új kiáltó szóröpirat körül sem csitul a hullámverés.
Augusztusban, az Országos Diszkriminációellenes Tanács indított kivizsgálást az ügyben, majd az év végén, egy feljelentés alapján, az ügyészség is vizsgálatot indított a tizennégy kezdeményező ellen. Az első idézések Karácsony előtt érkeztek, majd néhány hetes csend után tegnap, kedden kézbesítették az újabbakat, csütörtökre időzítve a berendelést a Máramaros megyei rendőrség bűnüldözési osztályára (I.P.J. Maramures, Serviciul de Investigatii Criminale).
Az idézőben az érintetteket nem gyanúsítottaknak nevezik, hanem elkövetőknek (făptuitor), és tudomásunk szerint a vád ellenük: gyülöletre és diszkriminációra való felbújtás. A beidézetteknek ügyvéd kíséretében kell megjelenniük, ennek hiányában az ügyészség hivatalból biztosítja azt. Az érintettek a csütörtöki megjelenés halasztását fogják kérni, hogy addig ügyvédet fogadhassanak – tudtuk meg a kiáltvány egyik kezdeményezőjétől, aki azt is elmondta, hogy a múlt év végi kihallgatások alkalmával nem csak a röpirat megfogalmazói, hanem az online aláírók és a kiáltványt megjelentető sajtótermékek iránt is érdeklődtek.
Ma még csak a tizennégy „tettest" hivatgatják a rendőrségre, de holnap akár a több mint 300 online aláíró utáni vizsgálódás sem kizárt! Kovács Csaba P.
Syd írta (2013.02.27. 21:57:17)
Ebből fogják sokan megtudni beolvasztásunkat!Mindenki la-
pít?!Ne hallgassunk!Erre van az internet.
névtelen írta (2013.02.27. 20:38:24)
((Nem tudom, miből gondolja N.Z., hogy az RMDSZ-re kell támaszkodni ebben az ügyben, meg hogy nem lapítanak, ha pillanatnyi érdekük azt kívánja?))
Kibicként könnyen írhatom, és határozottan remélem, hiszem, hogy "vihar a biliben" - egyfelől. Vagyis vegzálás, és figyelem terelés. A diszkriminációs hivatal létének igazolása folyik. De másfelől az áldozatok áldozatának van értelme! És az nem a hivatal létének igazolása, hanem segítség Románia nemzetközi "önsúlyának" csökkentésében! Mert minden ilyen román vegzálás egy építő kocka a magyarság érdekében, és koporsószeg a tökfej román sovinisztáknak. Fontos, hogy a felelős politikusok meddig tartják hasznosnak hagyni a vegzálást. Az áldozatok "legjobban" - talán - a több tízezer eurós kártérítéssel járnának, amit az uniós bíróság ítélhet meg. Vagyis ez több éves vacakolást jelentene.
(Talán le kellene szokni a rettegésről, a mindenben a félelmetes fegyegetést látásról. A románok vélhetően ezt harcként élik meg, és nagyon élvezik a remegők látványát. Ahogy Romániában "bármi" megtörténhet, ugyanakkor azt is biztosan lehet tudni, hogy mi az, ami biztosan nem történhet meg!)
N.Z. írta (2013.02.27. 18:34:15)
Döbbenetes !!!! Visszatértek a 80-as évek Szekus praxisai. Ezt mindenféle nemzetközi fórumon, Európa parlamentben szóvá kell tenni! Ha hagyjuk magunkat megfélemliteni akkor vérszemet kapnak és csak rosszabodni fog a terror. Remélem az RMDSZ sem fog lapitani az ügyben.
svedike írta (2013.02.27. 16:36:23)
Folyik a megfélemlítés, ha gond van az országban vegyük elő a magyarokat. Üzenem ezeknek a híg agyú secusoknak, hogy ha nem tudnak elolvasni és értelmezni egy szöveget magyarul akkor egyszer tanulják meg a magyar nyelvet becsületesen. Ez a felhívás nem a "drága" románjaiknak szólt hanem a magyaroknak. Már elnézést de engedtessék meg nekünk magyaroknak, hogy egymás között azt beszéljünk a saját dolgainkról amit akarunk, ebbe ne szóljanak már bele mások. Bennünket magyarokat nem érdekel, hogy a románság mi a fészkes fenét kezd a saját kultúrájával és iskoláival meg a saját csemetéikkel, "neveljék" úgy ahogy akarják őket. Legyenek szívesek és ne szóljanak bele abba, hogy mi hogyan szeretnénk nevelni a saját ifjúságunkat. Egyébként már a fél Románia külföldön dolgozik és ezek haza sem fognak menni többet, jobban tennék ha ezzel foglalkoznának. Hal éhen az ország és ők csak erre képesek, hogy uszítsanak a magyarok ellen. Esetleg nem akar tovább tagja lenni az Európai Uniónak Románia ? Kedves híg agyú secusok ébredjenek már fel, hogy nem azt csinálhatnak amit akarnak !
Richard írta (2013.02.27. 15:45:33)
Én is aláírtam, várom a "meghívót", lesz majd nemulass...
inaJ írta (2013.02.27. 13:54:35)
A cseáó rendszert idéző sőt azt is meghaladó esetek sorát produkálja a jelenlegi pontimonti-cociálista kormány. Sajnos a rományok nem tudják és nem is lesznek hajlandóak elviselni a magyarok jelenlétét őshazájukban - Erdélyben. Mindenáron a megfélelmlítés, elüldözés módszerét alkalmazzák. Másod-harmadrendű állampolgárként kezelve az őslakókat akiktől elorrolták országuk egy jó nagy részét. Ebből is jól látszik, hogy egyetlen út a megmaradásunkhoz Erdélyországban, Székelyországban az önrendelkezés - autonómia.
gátkötők írta (2013.02.27. 13:47:06)
Folyik a megfélelmítés!
Ilona52 írta (2013.02.27. 13:23:14)
Nem tudom ki a diszkriminatív?
Bejegyezte: dátum:

NAGYENYEDI EMLÉKÜLÉS A PARLAMENTBEN

Bejegyezte: dátum:

2013. február 26., kedd

Sóvidéki ünnep: farsangfarka Alsósófalván

Nánó Csaba2013.02.22.
A farsangra a falusi ember úgy tekint, mint a pihenés és a szórakozás időszakára, amikor szünetel a mezei munka, lakodalmakkal, bálokkal, fonójátékokkal lehet elütni a hosszú téli napok unalmát. A farsangi ünnepek záróakkordja a farsang vége, a „farsang farka”, amely húshagyókeddet és hamvazószerdát öleli át. 
Nincs olyan vérbeli székelyföldi atyafi, aki ne hallott volna az alsósófalvi farsangtemetésrõl, Sóvidék legnagyobb tavaszváró, téltemetõ ünnepérõl. A Szovátától 10 kilométerre található, Parajd községhez tartozó másfélezer lélekszámú faluban már az 1700-as években szokás volt elbúcsúzni a téltõl, jelképesen elégetni a havas évszak szimbólumát, Illyést, a népviseltbe öltöztetett szalmabábút. A hagyomány hosszú ideig megszakadt, majd az 1900-as évek elején ismét felelevenítette Sófalva népe a farsangtemetés ünnepét. „Eredetileg húshagyó kedden bált szerveztek – meséli Fülöp Ildikó óvónõ, aki három és fél évtizede szervezõje, életben tartója a hagyományos ünnepnek –, ezután a férfiak felöltöztek maszkurának, és elindultak falujárni.” Kezdetben kizárólag csak férfifarsang-temetés létezett, a nõk nem vehettek részt benne. Késõbb ismét megszakadt a hagyomány, majd Fülöp Ildikó és társai, Bíró Rozália óvónõ, valamint Andrási Ilona magyar szakos tanárnõ 1987-ben újították fel a népszokást, amely mára faluünneppé nõtte ki magát. Kemény munka volt a hagyomány felélesztése, hiszen a több évtizedes kihagyás miatt a farsangtemetés menete kezdett feledésbe merülni. Végül a falu fiataljaival és asszonyaival sikerült ismét útjára indítani, majd 1990-ben Hargita megye mûvelõdési vezetõi gondoltak egy nagyot: a húshagyó kedd elõtti szombaton, évi rendszerességgel farsangtemetési parádét szerveznek, ahol a kezdetektõl részt vesznek az alsósófalviak is. Hat csoporttal kezdõdött a közös ünnep, mára tizenkettõre duzzadt fel a hagyományõrzõ farsangot temetõ csoportok száma. Tavaly éppen Alsósófalva adott otthont a rendezvénynek hatalmas elismerést aratva: „Nálunk élõbb a hagyomány, mint más településeken – mondja Fülöp Ildikó -, és ennek az oka az, hogy a falu lakói kicsitõl nagyig bekapcsolódnak a játékba.” Különösebb szervezésre már nincs is szükség, kialakult az asszonyokból egy mag, õk rendszeresen részt vesznek a farsangtemetésen – ami azt is jelenti, hogy sütnek, fõznek, kínálják a farsangozó menetet –, pár éve pedig a fiatal házasokat is bevonták az ünnepbe. Kényszer nincs, mindenki jó kedvvel játssza a rá kiszabott szerepet, vállalja az ezzel járó erõfeszítéseket. A különleges hangulatot az is fokozza, hogy nem csak a farsangtemetõk, de a házak népei is felöltöznek maszkurába, így fogadják az ünneplõ menetet. Csörögével, pánkóval, vöröshagymával, pityókával fogadják a falun végigvonulókat, ötletekbõl kifogyhatatlanok a sófalviak. 
„Ameddig ez mûködik, amíg igény van rá a faluban, és mi ebben jók vagyunk, addig tovább kell éltetni a farsangtemetés hagyományát” – adja meg a végszót Fülöp Ildikó.
Bejegyezte: dátum:

Székely zászló – ahogy Nyugat-Európából látszik


Dabis Attila 2013.02.22. 
Örömmel vettem tudomásul, hogy a székely zászlóval kapcsolatban tanúsított román magatartás elérte a nemzetközi sajtónyilvánosság ingerküszöbét is. A svájci Neue Zürcher Zeitung, a német ARD vagy épp a török Hürriyet mellett a Spiegel Online is hosszasan elemezte a közelmúlt romániai eseményeit. Ez utóbbi írás a magyarul és románul is beszélõ publicista, Keno Verseck tollából származik, akinek észrevételei meglátásom szerint korrekciót igényelnek.
A Spiegel-cikk megemlíti, hogy diplomáciai válság alakult ki Magyarország és Románia között egy egyszerû „szövetdarab”, a székely zászló kapcsán. E „kisszerû vita” az utóbbi évek „legsúlyosabb diplomáciai konfliktusává” vált a két ország viszonyában, amely a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan normalizálódott. A konfliktust az váltotta ki, hogy Kovászna megye új prefektusa, Dumitru Marinescu sepsiszentgyörgyi január 28-i beiktatásakor eltávolíttatta a ceremónia helyszínérõl a székely zászlót. Néhány nappal késõbb, február 2-án Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár „szimbolikus agressziónak” nevezte az esetet, és annak beszüntetésére szólította fel a román kormányt. Ezt a megnyilvánulást minõsítette aztán Victor Ponta, Románia miniszterelnöke „az ország belügyeibe való beavatkozásnak”. A Spiegel-cikk megemlíti továbbá, hogy a „nacionalista hisztéria” közepette egyik országban sem hallani „túl sok józan hangot”, ami azzal magyarázható, hogy a konfliktus „hasznára van a kormányoknak a választási kampányban”, így „nemigen várható, hogy a zászlóháború egyhamar véget ér”. Egyik oldalon áll az Orbán-kormány, amely a szociális rendszerben véghezvitt „tarvágásai” miatt odahaza egyre népszerûtlenebb, ezért „nacionalista paternalizmusával” igyekszik a határon túli magyarok támogató szavazatát megnyerni. Másik oldalon a Ponta-kabinet, amely olyan közigazgatási reformot tervez végrehajtani a közeljövõben, amelyben a jelenlegi 41 közigazgatási egységet, köztük a túlnyomó többségben magyarok lakta hármat 8 nagyrégióvá alakítaná át, „megfosztva ezáltal a magyar kisebbséget számtalan jogától”. Eddig az emlékeztetõ.
Nem célom felsorolni a kisebbségvédelemmel foglalkozó összes olyan nemzetközi dokumentumot, melyek végrehajtására Románia sikertelenül vállalt kötelezettséget. A jogsérelem tényét ugyanis a Spiegel-cikk sem vonta kétségbe, nehéz is lett volna. Felsorolok viszont néhányat – a teljesség igénye nélkül – az elmúlt évek hasonló precedenseibõl. A Székelyföld északnyugati részében fekvõ Makfalva község önkormányzatának épületére 2009 decemberében került fel elõször a székely zászló. Az eseményt 2010 januárjában rendõrségi meghallgatás, majd ügyészségi vizsgálat követte, valamint a Maros megyei alprefektusnak a zászló eltávolítására vonatkozó felszólítása. Az alprefektus nem tudott ugyan konkrét jogszabályra hivatkozni, ami tiltaná a székely jelkép nyilvános használatát, megjegyezte viszont, hogy amit a törvény nem tilt, azt nem feltétlenül engedélyezi. A témát érintõ romániai szabályozás, így mindenekelõtt az 1994. évi 75. törvény, mindössze arról rendelkezik, hogy a román zászlót kötelezõen ki kell helyezni a közintézményekre, más államok lobogói pedig csak ünnepek, illetve rendezvények alkalmával tûzhetõk ki. E rendelkezések tehát a székely zászló használatával kapcsolatban nem nyújtanak orientációs pontot.
Ez volt az elsõ hatósági eljárás a székely zászló ügyében, amelyet az illetékes ügyészség 2010. augusztus 10-i határozatában zárt le, megállapítva, hogy a székely zászló egy történelmi közösség jelképének számít, használata nem ütközik törvénybe. A precedens értékû döntés azonban nem hagyott mély nyomot Kovászna megye korábbi prefektusában, Codrin Munteanuban, aki 2012 októberében az Uzon község polgármesteri hivatalára kifüggesztett székely zászló eltávolítása ügyében elõször bírósághoz fordult, majd körlevélben szólította fel a megye valamennyi polgármesterét, hogy vegyék le a polgármesteri hivatalokról a székely zászlót. A kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy az uzoni községháza homlokzatára kitûzött zászló egy nem létezõ entitást (!) szimbolizál, és épp annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára.
Ebbe a hagyományba illeszkedik bele a Spiegel-cikkben említett sepsiszentgyörgyi eset is, amelyet Háromszék mellett a másik székely megye, Hargita prefektusa, Adrian Jean Andrei azóta tovább fokozott. 2012. február 11-én ugyanis hivatalos közleményben szólította fel a megye polgármestereit, hogy távolítsák el településükön a közintézményekrõl a székely zászlót. E méltatlan eseménysor hosszas történetében idén februárban fordult elõ elsõ alkalommal, hogy a magyar diplomácia is állást foglalt a külügyi államtitkár révén. Németh Zsolt nemcsak azt jelezte, hogy a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agresszió beszüntetését, hanem arra is buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritásuk jeleként tûzzék ki a székely zászlót saját hivatalaik homlokzatára. Egyre szaporodik azon önkormányzatok száma, amelyek eleget tesznek a felhívásnak, nem csak Magyarországon, hanem immár Szlovákiában is, és nem azért, mert politikai érdekük fûzõdne ehhez. Mint ahogy a magyar kormánynak sem érdeke a konfliktusgerjesztés, fõleg nem egy kétharmados többséggel rendelkezõ román kormánnyal szemben, kockáztatva ezzel, hogy a Ponta-kabinet esetleg adminisztratív szankciókat foganatosít a Romániában élõ román-magyar kettõs állampolgárok ellen, nehezítve, vagy akár ellehetetlenítve ezzel, hogy a 2014-ben esedékes magyarországi parlamenti választások alkalmával éljenek szavazati jogukkal – mint ahogy az történt Szlovákia esetében. Ezt pedig, ugyebár, nem engedhetné meg magának egy olyan kormány, amely Keno Verseck szavaival élve „valamennyi magyar politikai képviselõjének tartja magát, beleértve a határon túl élõket is”. 
Egyik oldalon tehát egy államhatalom nyílt és folytatólagosan elkövetett jogsértése áll, a másikon pedig egy államtitkári nyilatkozat és csöndes szolidaritás azon önkormányzatok részérõl, amelyek kitûzték hivatalaikra a székely zászlót. Rejtély számomra, hogyan képes Keno Verseck ezeket az egymástól érzékelhetõ távolságban lévõ megnyilvánulásokat a „nacionalista hisztéria” azonos szintjére helyezni, amelyek kölcsönösen „nélkülözik a józan hangokat”. 
Az okok helyett azonban érdemesebb inkább megvizsgálni eme értelmezési keret következményeit. Ha ez a konfliktus nem több két kelet-európai ország „diplomáciai ütésváltásánál”, akkor Nyugat-Európának ezzel az üggyel más teendõje már nincs is, mint elhelyezni azt a problematikus fiatal demokráciák sajnálatos gyermekbetegségeit tartalmazó polc legalsó fiókjába. Már megint a gyanús Kelet-Európa. Lapozzunk. Ez a differenciálatlan reflex számtalanszor visszaköszönt már, amikor Székelyföld autonómiatörekvéseit népszerûsítendõ külföldön jártunk. Még az európai politikai paletta legrelevánsabb szereplõi esetében is gyakori jelenség, hogy semmit sem tudnak a székelység helyzetérõl, ad absurdum létezésérõl, valamint arról, hogy Románia miként kezeli a kisebbségekkel kapcsolatban tett nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Kedves Keno Verseck, tisztelt Spiegel! Tekintsék ezt a levelet meghívásnak a március 10-én Marosvásárhelyen megrendezendõ autonómiatüntetésre. Jöjjenek el és tudósítsanak arról, hogyan lobog a székely zászló, jelképezve nemcsak a székely népet, de a területi autonómia kivívását célzó évtizedes, békés törekvését is. Az autonómia, ahogyan Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is utalt rá, a helyi közösség követelése. A kisebbségek joga vagy épp jogfosztása ugyanakkor nem kizárólag helyi vagy tagállami ügy, hanem a nemzetközi közösség egészét érintõ morális kérdés. Tûzzék ki épp ezért önök is a székely zászlót hivatalaikra, intézményeikre – vagy akár csak otthonuk egy pontjára!
A szerző politológus, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja
Bejegyezte: dátum:

Vasárnap zárult az Égtájak – Szamosújvári Kulturális Napok rendezvénysorozat

2013.01.28 
A napokban zajlott az Égtájak – Szamosújvári Kulturális Napok című rendezvénysorozat. Alapításának huszadik évfordulóját ünnepelte a szamosújvári Téka Alapítvány. Egyebek mellett 20 év Téka és Kaláka című fotókiállítással, valamint ruhakiállítással és -vásárral várták az érdeklődőket.
A Téka Házban Simó Júlia kreációit lehetett megcsodálni, közreműködtek Kovács Hajnal és diákjai. Sütő György tanár emlékére matematikaversenyt is szerveztek, emellett Sütő György-emlékplakettet is avattak az51. számú Czetz János cserkészcsapat szervezésében. Később Pál Emese Világosító Szent Gergely reprezentációi az oltárfestményekben című előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Orbán János Dénesirodalmi kávéházzal kedveskedett közönségének, majd művészfilm-vetítés volt a Téka-konferenciateremben. A pénteki Prücskök táncház után a vajdasági Adai Színtársulat Diend – Végzős gimnazisták zenés kálváriájacímmel tartott előadást, ezután pedig táncházon vehettek részt az arra járók a Harmadik és a Kontra Bandazenekarral. Szombaton kórustalálkozó volt a művelődési házban, majd táncos villámcsődület (flashmob) a város különböző részein, mialatt a Téka konferenciatermében bemutatták a Téka Emlékkönyvet. Ezt az ünnepi gálaműsor követte, majd Henning János sepsiszentgyörgyi fotóművész és tanítványainak kiállítását nyitották meg a Conte étteremben. Ugyanott este kalákások, tékások és barátaik találkoztak, mely természetesen táncházzal végződött, a Tarisznyás, a Harmadik és a Kontra Banda zenekar húzta a talpalávalót.



Bejegyezte: dátum: