Túros-Bense Levente2013.02.15.
A román államfõ Brüsszelbõl hazatérve a tárgyalásokon elért eredményeit ünnepeltette: Románia számára történelmi siker, hogy mintegy 40 milliárd eurót kap a közös kasszából, 18 százalékkal többet, mint az elõzõ hét évben. Mindezt úgy, hogy az uniós büdzsé 3,5 százalékkal szegényebb lett az elõzõ ciklushoz képest, amikor még 994 milliárd euró állt rendelkezésre. Victor Ponta miniszterelnök – aki irigykedve nézte a nélküle Brüsszelbe induló vonatot is – viszont azt hangoztatja, hogy a tervezett 48 milliárd euróhoz képest kevesebb pénz jutott Romániának, azaz mintegy 9 milliárdot veszített az ország, mert Băsescu nem volt a megfelelõ tárgyalópartner s nem képviselte elég vehemensen az ország érdekeit.
Az uniós országok közül Romániának nõtt a legjelentõsebben a lehívható kerete – hangoztatja Băsescu, igaz, hogy ezt más országok államfõi is elõszeretettel mondogatják. Hogy félig tele, vagy félig üres-e a pohár, az Budapesten sem egyértelmû. Orbán Viktor miniszterelnök egy rádiómûsorban ismertette: Magyarországnak 20 milliárddal több, 7080 milliárd forint jut a következõ ciklusban. Az egy fõre jutó támogatások alapján Magyarország a második legnagyobb kedvezményezett Litvánia után, hiszen hét év alatt a magyarok fejenként 712 ezer forintnyi támogatáshoz juthatnak a most lezáruló ciklusban kapott 660 ezer forinttal szemben – hangsúlyozta a magyar kormányfõ. Mindezek a számítások azonban csak forintban igazak, euróban számolva az elõzõ kerethez képest körülbelül ötmilliárd eurót veszített Magyarország, kongatja a vészharangot az ellenzék és a szakma egy része. A 2011-es árfolyamon számolva 20,4 milliárd eurónyi forrás jut Magyarországnak a 2014–2020 közti idõszakban, míg az idén véget érõ ciklusban – 2004-es árakon számolva – 22,4 milliárd eurót ítéltek meg Budapestnek, ami a késõbbi árkiigazításokkal 25,7 milliárdra emelkedett.
Nem vitás, a politikusok a saját hasznukra igyekeznek fordítani az eredményt. Miután a Szociálliberális Unió (USL) gáláns ígéretekkel nyert választásokat decemberben, bér-és nyugdíjemelést, adó-és járulékcsökkentést ígért – nem mellékesen stratégiai partnerséget az RMDSZ-nek –, az év elején ismertetett gazdasági csomag nem várt megszorító intézkedéseket tartalmazott. Ponta azonban sikeresen kivágta magát: a politikai frigyet a magyarokkal a liberálisok vétózták meg, a lazítást a Nemzetközi Valutaalap nem engedélyezi, sõt, Washington további drasztikus intézkedéseket követel. Miután a Băsescu által „megszerzett” 40 milliárd eurót az USL-nek kell szétosztania, várható, hogy a nyilatkozatháború folytatódik a következõ idõszakban, noha a költségvetés tervezetét még a vétójoggal rendelkezõ Európai-parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ha a képviselõk el is fogadják a büdzsét, akkor sem lehet a megítélt összegeket készpénzként kezelni, hiszen a 40 milliárd euró csak papíron létezik, szigorú pályázati feltételek között lehet felhasználni.
Az uniós források lehívásának rövid, ám annál vitatottabb történelmét tekintve nyilvánvaló: gyakorlatilag érdektelen, hogy Románia mekkora részesedést kap Brüsszeltõl. A 2007 és 2013 közötti idõszakban a rendelkezésre álló források alig több mint 10 százalékát hívta le Románia, és noha a bukaresti vezetés jelentõs áttörést ígér ez ügyben – más lehetõség híján Ponta az uniós pénzektõl reméli a gazdasági növekedést – a romániai érdekektõl vezérelt gazdaságpolitika ismeretében a többség szkeptikusan tekint a jövõbe. Már az is kész csoda lenne, ha a 40 milliárd euró 50 százalékát sikerülne felhasználni, hiszen az eurómilliárdok lehívásához fenntartható gazdaságstratégiákra, nem utolsó sorban önerõre is szükség lesz.