Rostás Szabolcs | 2013.11.12.
Eltérően értékelik az érintettek a parlamenti különbizottság hétfő esti döntését, amely elutasította a verespataki bányaberuházásról szóló törvénytervezetet.
A bányanyitásban érdekelt Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kedden elégedettséggel nyugtázta, hogy a szaktestület alapos vitát folytatott a projektről, üdvözölve a verespatakihoz hasonló kitermelések kivitelezését ösztönző javaslatot. A kanadai cég abban bízik, hogy a bányatörvény tervezett módosításával jövőre nekiláthat a ciántechnológiás színesfémbányászatnak.
Jonathan Henry, az RMGC kanadai anyavállalatának, a Gabriel Resources-nek az elnöke úgy nyilatkozott, a Verespatak-törvény különbizottsági leszavazása nem jelenti, hogy a bányaprojekt megbukott, szerinte a testület mindössze arra az álláspontra helyezkedett, hogy a társaságéhoz hasonló komplexitású tervnek nem önálló jogszabály keretében kell megvalósulnia. Közben a projektet ellenző Alburnus Maior egyesület a kanadaiak 16 éves kudarcsorozata újabb állomásaként értékeli a fejleményeket.
A szervezet úgy véli, több mint két hónapos munkája során a különbizottság képtelen volt érveket felsorakoztatni amellett, hogy miért lenne indokolt tönkretenni a Fehér megyei település épített örökségét, továbbá kisajátítani a helyi lakosokat egy magántársaság kedvéért. Eugen David, az egyesület elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: a parlamenti döntéssel csak időt nyertek a projektet ellenző civilek, és a ciántechnológiás bányaberuházás elindításának veszélye valójában nem múlt el. Szerinte a bányatörvény is ugyanúgy az RMGC érdekeit fogja majd szem előtt tartani, mint a kormány Verespatak-törvénytervezete, csak ez a jogszabály általános érvényű lesz, és nem hivatkozik majd a kanadaiak bányaprojektjére. Keddi közleményében David úgy vélekedett, a beharangozott kerettörvénnyel a Ponta-kabinet a verespatakin kívül a felsőcsertési és a nagybányai aranybányászat számára készíti elő a terepet. Korodi Attila, a parlamenti bizottság egyik RMDSZ-es tagja a tervezet elutasítása után közölte, a meghallgatások során fény derült arra, hogy a szakminisztériumok nem minden esetben fejezték be elemző munkájukat, továbbá van néhány sarkalatos kérdés környezetvédelmi és műemlékvédelmi szempontból, ahol a válaszok és az elvégzett elemzések nélkül a kormány nem javasolhat a parlamentnek elfogadásra semmilyen törvényjavaslatot.
Különben Traian Băsescu államfő egy hétfő esti tévéinterjúban kijelentette: Kelemen Hunor volt kulturális miniszter „tisztességtelenül járt el”, amikor nem adta át a kormánynak azt a külföldi szervezetek finanszírozásával, brit szakértők által összeállított régészeti jelentést, amely Verespataknak az UNESCO világörökségi listájára történő felterjesztését szorgalmazza.
