2013. november 13., szerda

KIÁLLÁS SZÉKELYFÖLD MELLETT

Először is hadd köszönjem meg a mintegy két tucatnyi Fejér megyei önkormányzat, intézmény és hivatal jelképes, ámde első nagy közös kiállását a székelység mellett azzal, hogy 2013. év elején kitűzték a székely zászlót épületeikre.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom és ezen belül jómagam is örömmel üdvözöltem a Székelyek Nagy menetelését 2013. október 27-én, sőt több, mint száz fős csapattal részt vettünk a meneten, Vona Gábor elnök vezetésével. A Jobbik úgy ítéli meg, hogy minden nemzetben gondolkodó politikai erő és nemzeti érzelmű magyar ember erkölcsi kötelessége, hogy kiálljon nemzettestvérei mellett, és a székely nép autómiatörekvése és bátor kiállása példaértékű nemcsak a csonkahoni magyarság, de egész Európa számára.
Felemelő érzés volt a Kököstől Bereckig tartó 53 kilométeres élőlánc részesének lenni, és jó volt látni és érezni az összefogást, a közös gondolkodást, amely a székely önállóságért és önkormányzatiságért folytatott harc egyik békés, de határozott állomása volt.
Aki ismeri a székelyeket, azt tudhatja, hogy határozott, öntudatos emberek, akiket nem kell pátyolgatni, és nem szeretik, ha mások beleszólnak a dolgaikba. Amit jóleső érzéssel fogadnak, az az, hogy nem tagadjuk meg őket, és testvérként, nemzettársként támogatjuk őket. Már sokszor elmondták nekem székely barátaim, hogy ők nem akarnak idevándorolni, mert Erdély, s Székelyföld a hazájuk, és otthon szeretnének boldogulni.
Bár nem történt semmilyen előzetes egyeztetés közöttünk, fenti gondolatokkal teljes összhangban a kislángi önkormányzat egy példaértékű lépést tett. 
Erre a kezdeményezésre szeretném felhívni minden önkormányzat, elsősorban Fejér megye önkormányzatainak figyelmét. 
Brezsnyánszki Zoltán önkormányzati képviselő indítványára a kislángi önkormányzat egy rövid, a székelység önrendelkezési jogait támogató levelet intézett Izsák Balázshoz, a Székely Nemzeti Tanács Elnökéhez, amely a képen látható.
Arra szeretném kérni a tisztelt Polgármester Urakat és Asszonyokat, csatlakozzanak a kislángi kezdeményezéshez, és egy újabb lépésként hasonlóképpen fejezzék ki szolidaritásukat a Székely Nemzeti Tanács és a székelység törekvései mellett. Egy újabb jelképes lépés, amivel ellensúlyozhatjuk a gyászos 2004-es népszavazás eredményét, de nem érhet az a vád minket, csonkahoniakat, hogy bele szeretnénk avatkozni politikai törekvéseikbe. Biztos vagyok benne, hogy hasonló helyzetben székely testvéreink is megtennék ezt, sőt, még ennél is többet értünk.
Végezetül, úgy gondolom, hogy az autonómia melletti kiállás egyben üzenet és kiállás az önkormányzatiság, elsősorban a települések és másodsorban a települések feletti nagyobb területi egységek (járások, kistérségek, megyék) autonóm működése mellett, amelyeket az egész ország közigazgatásának alappilléreiként és a nemzet végváraiként minden eszközzel erősíteni, segíteni kell.
Árgyelán János