Rostás Szabolcs | 2013.11.11.
Átfogó kerettörvényt dolgoz ki az országban tervezett bányaprojektekről a balliberális kormánykoalíció (USL), amelynek vezetői megállapodtak, hogy a parlamenti különbizottság elutasítja a verespataki színesfémbánya megnyitásáról szóló törvénytervezetet.
Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke és Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő, az USL társelnökei hétfőn azután ismertették ezt a forgatókönyvet, hogy kiderült, a koalíciós pártok képtelenek közös nevezőre jutni a Fehér megyei ciántechnológiás bányaberuházásról. Miközben a szociáldemokraták támogatják a kormány által augusztusban előterjesztett jogszabálytervezetet, a liberálisok ellenzik, hogy a kanadai-román Roşia Montană Gold Corporation a jelenlegi feltételek mellett lásson neki a verespataki színesfémkitermelésnek. Pontáék bejelentése nyomán a két hónappal ezelőtt alakult különbizottság le is szavazta a Verespatakról szóló dokumentumot, egyúttal kezdeményezte az aranybányászat általános törvényi keretének módosítását. Amúgy a testület szociáldemokrata javaslatra korábban több lényegi változatást eszközölt a tervezeten, amely így az már sem címében, sem tartalmában nem utalt a verespataki bányaprojektre, hanem a hazai aranybányákat érintő általános előírásokat tartalmazott.
Crin Antonescu hétfőn elmondta, Bukarest nem kíván akadályt gördíteni egyetlen tervezett kitermelést elé sem, hanem kerettörvényben akarja rögzíteni a román állam számára előnyös feltételeket a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi szabványok betartása mellett.
Arra a kérdésre, hogy ezek után megvalósulhat-e a verespataki bányaprojekt, Victor Ponta úgy válaszolt: csak abban az esetben, ha az megfelel a bányászati kerettörvénynek. „Ha nem, akkor nem. De előbb meg kell alkotnunk és a parlament elé kell terjesztenünk a kerettörvényt" – tette hozzá a kormányfő. A miniszterelnök elmondta, országszerte ötszáz bányára került lakat az elmúlt két évtizedben, ennek nyomán több tízezer munkahely megszűnt, viszont számos terv létezik a bezárt fejtések újranyitására.
A kormányfő bevallotta, tart attól, hogy az RMGC anyacége, a kanadai Gabriel Resources pert indít a román állam ellen a Verespatak-projekt elutasítása miatt. A társaság korábban meg is lebegtette a kártérítési igény beterjesztését, Dan Şova nagyberuházásokért felelős miniszter pedig szeptemberben úgy nyilatkozott, a román hatóságokkal kötött korábbi megállapodások alapján a befektető kétmilliárd dolláros kártérítésre formálhat igényt, amelyből 1,5 milliárd dollárt a becsült nyereség tesz ki.
Andreea Paul, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke szerint a Verespatak-törvény elutasításáról hozott döntés felér egy, a koalíció által maga ellen kiállított bizalmatlansági indítvánnyal. A politikus úgy vélekedett, a hétfői fejlemény nyomán beigazolódott, hogy a PDL megalapozottan vonta ki magát a különbizottság munkálataiból, amely felesleges idő- és pénzpazarlásnak bizonyult.
A kanadai többségi tőkével alapított RMGC tizenöt éve vár a hazai hatóságok jóváhagyására, hogy a Fehér megyei Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
A terv ellen – amelyre állítása szerint eddig 550 millió dollárt költött a társaság – több mint két hónapja utcai tüntetések zajlanak az ország nagyvárosaiban.
Szakértői jelentés szerint a cég instabil, veszélyes helyen alakítaná ki az aranybánya ciános zagytározóját.
