2014. augusztus 31., vasárnap

A turizmus decentralizálására készül a kormány

A turizmus terén is decentralizációra készül a kormány: az idegenforgalomért, valamint a kis- és közepes vállalkozásokért felelős főosztály javaslata szerint 2014–2016 között a helyi önkormányzatokra bíznák a szállodák, a panziók és más vendéglátó egységek csillagokkal történő minősítését, a tenger- és vízparti strandok, a sípályák és a hegyi ösvények engedélyezését, illetve a turisztikai információs irodák akkreditálását.
Tusnádfürdő polgármestere szerint a decentralizáció nyomán javulhat a szolgáltatások minősége
Ezek a feladatok jelenleg az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) hatáskörébe tartoznak. Az elképzelés szerint a továbbiakban az idegenforgalmi övezet területrendezési tervéhez is a helyi tanácsok adnának engedélyt, emellett az önkormányzatokra bíznák a turisztikai egységek korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó adminisztrációs tevékenység lebonyolítását is.
A tervezetben az is szerepel, hogy az országos idegenforgalmi stratégiák kidolgozása továbbra is az Országos Turisztikai Hatóság feladata lesz, az ellenőrzéseket és kivizsgálásokat, illetve a bírságolásokat pedig ugyancsak központilag fogják elvégezni.
Egyszerűbb lesz az ügyintézés
A kabinet illetékes főosztálya úgy indokolta a kezdeményezést, hogy így sokkal egyszerűbb és gyorsabb lesz a különféle engedélyek kibocsátása. „A tervezet kidolgozásánál a nemzetközi, az Európai Unió más tagállamaiban már bevált példákat vettük alapul. Azt az elvet szeretnénk alkalmazni, miszerint az ügyintézést az állampolgárokhoz minél közelebbi szinten kell végezni” – olvasható a dokumentumban.
A kezdeményezők arra is kitértek, hogy az ANT a rá hárított feladatok miatt túlságosan leterhelt, az országos hivatal és a helyi önkormányza­tok közötti kommunikáció pedig kívánnivalót hagy maga után. Az előírások hatékonyságát először egy kísérleti időszak során elemzik, ezt még az év további részében megvalósítanák, majd a projektet országos szintűre bővítik.
Üdvözlik a kezdeményezést a Krónika által megszólaltatott erdélyi vendéglátósok, turisztikai szakemberek és önkormányzati elöljárók, akik hatékonyabb ügyintézést és a szolgáltatások minőségének javulását várják az intézkedéstől, azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy veszélyes lehet, ha a továbbiakban nem egységesen, ugyanazon kritériumok alapján hajtják végre a szállók minősítését.
Albert Tibor, Tusnádfürdő üdülőváros polgármestere lapunknak kifejtette: ha az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a szálláshelyek és a szabadidős létesítmények minősítése, jobban rálátnak majd a szolgáltatásokra, és hatékonyabban ösztönözhetik a turizmus fejlesztését. „Én lennék a legboldogabb, ha végre megvalósulna az idegenforgalom decentralizálására vonatkozó elképzelés” – fogalmazott az elöljáró.
Elmondása szerint már négy évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy biztosítsanak ezen a téren szélesebb hatásköröket az önkormányzatoknak, emellett az új turisztikai törvény kidolgozásakor is felvetette a decentralizálás szükségességét a miniszteri találkozókon, de minden alkalommal elutasították javaslatát.
A tusnádfürdői polgármester úgy vélekedett: ha helyben dönthetnek az idegenforgalmi szolgáltatások minősítéséről, azok jobban tükrözik majd a valóságot. „A nagyobb hatáskör ugyan több munkával jár, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a különböző illetékek a település kasszájába folynának be, a bevételt pedig az infrastruktúra fejleszté­sére, ezáltal a turizmus fellendítésére fordíthatnák vissza” – magyarázta Albert Tibor.
Fenntartások is vannak
Daragus Attila, a Bálványost is magában foglaló Torja község polgármestere, az Országos Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) elnöke úgy vélekedett: az idegenforgalmi decentralizációval az ellenőrzéseket, a bírságolásokat és az engedélyek visszavonását is az önkormányzatok hatáskörébe kellene áthelyezni, hiszen így hatékonyan visszaszoríthatnák a feketén működő turizmust.
Daragus szerint ugyanakkor a minősítéseknek, illetve a kritériumoknak egységesnek kell maradniuk országos szinten, nem szabad megengedni nagy eltéréseket az egyes településeken, minden helységnek igazodnia kell a európai szabványokhoz. „Elveszíthetjük a turistákat, ha a három csillag nálunk nem ugyanazt jelenti, mint Európa bármely más országában” – hívta fel a figyelmet a turisztikai szakember.
Hasonlóan vélekedett Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, aki szerint veszélyeket is rejthet, ha a turisztikai minősítés kikerül az ellenőrzött, központosított rendszerből. Albert – aki maga is működtet panziót Háromszéken – elmondta: alapvetően a decentralizáció híve, de ez esetben vannak fenntartásai.
Az iskolai osztályzat esetében is előfordul, hogy az ötös jegy nem annyit ér egy gyengébb iskolában, mint egy nagyon erős gimnáziumban. Ugyanez a jelenség felmerülhet a turisztikai minősítésekkel kapcsolatban még abban az esetben is, ha az országosan egységes kritériumrendszert alkalmazzák” – részletezte a turisztikai szakember.
Albert kifejtette: a minősítési folyamat jelenleg sem túl bonyolult – egy kérvényt, a szálló leírását és a cég adatait kell beküldeni a minisztériumba, harminc napon belül megérkezik szintén levélben az ideiglenes minősítés, majd hatvan nap alatt ellenőrzik, hogy a nyilatkozatba foglalt adatok megfelelnek-e a valóságnak.
A hatályos jogszabályban előírt kritériumok ésszerűek, nem jellemzőek a túlkapások: olyan feltételek vannak például, hogy a szobában poharat és széket, a fürdőszobában pedig fogast kell elhelyezni, ezek teljesen normális elvárások” – magyarázta a szakember. Albert szerint inkább a tűzvédelmi engedélyeztetés rendszerét és díjszabásait kellene átgondolnia a kormánynak, ez ugyanis a belügyminisztériumhoz tartozik, az eljárás pedig rendkívül bonyolult és drága.
Az egyesület munkatársa egyébként azt is elmondta: az idegenforgalmi vállalkozók korábban fontolgatták, hogy egymást minősítik, ajánlásokat fogalmaznak meg, de úgy ítélték, nem tudják kiküszö­bölni a szubjektivizmust, ezért elálltak ettől a tervtől.
Nem mérvadó a csillagok száma?
A Bihar megyei Püspökfürdő (Május 1) üdülőtelep kétcsillagos Ade­la Panziójának illetékese érdekesnek tartja a kezdeményezést, amelytől pozitív hatást, hatékonyabb ügyintézést remél. Mint rámutatott: a vendéglátó-ipari egység minősítéséhez szükséges eljárás nem volt egyszerű a bürokratikus bukaresti rendszer miatt, de a csillagok meghatározatlan időre szólnak, így ebből a szempontból nem érinti az Adelát a decentralizáció.
A panzió illetékese elmondta: nincs is különösebben szükségük két csillagnál többre, meglátásuk szerint fontosabb, hogy a szálló a gyakorlatban színvonalas szolgáltatást nyújtson, mint hogy papíron legyen nagyobb rangja. „Ez a besorolás egy kritériumrendszer alapján történik, de voltaképp az igazi osztályozók maguk a vendégek. Hiába a sok csillag – ha a kliens elégedetlenül távozik, másodjára már nem fog ugyanoda visszatérni” – mutatott rá. Ennek nyomán úgy vélte: az önkormányzati kapcsolatokkal kedvezőbb értékelést kiharcoló szállótulajdonosok nem fognak előnyt élvezni a konkurenciával szemben.

Mióta állítunk szolgákat Romániának?

Willman Walter | 2014.08.28. 
A miniszter a szó latin jelentése szerint szolga vagy segéd, akinek feladata az államfő mellett a közügyek igazgatása, intézése vagy vezetése. Összeállításunkban megpróbáltuk felvázolni, az elmúlt 24 évben hány „szolgát” adott a magyarság a román hatalomnak, nem utolsósorban Biró Rozália elutasítása, illetve a következő jelölt szeptemberben esedékes kijelölésének apropóján.
Traian Băsescu államelnök augusztus 7-én jelentette be: nem nevezi ki az RMDSZ által nevesített Biró Rozáliát a kulturális minisztérium élére, illetve Claudiu Mandát költségvetési miniszternek. Az államfő nem tartja megfelelőnek Birót a kulturális tárca élére, de szállításügyi vagy infrastrukturális miniszternek habozás nélkül kinevezte volna. A Kelemen Hunor felmentésére vonatkozó határozatot sem írta alá, így az RMDSZ-elnök az átmeneti időszakban elláthatja a tárcavezetői feladatokat.
Hőskor és egyéniségei
Az 1989. december 25-én alapított RMDSZ 1990 óta folyamatosan a román parlament tagja, és alapítása után egy évvel már elmondhatta magáról, hogy a romániai magyarság legitim képviselője: a parlamenti választásokon közel egymillió szavazatot szerzett, 7,23 százalékos szavazataránnyal, ezt csupán 1992-ben múlta fölül, 7, 46-tal. Szavazótábora 2012-re 380 ezresre morzsolódott, de ilyen körülmények között is 27 parlamenti helyet szerzett. A szövetség 1996 óta kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan jelen van a mindenkori román kormányban, miniszteri és államtitkári beosztásokban képviseltette magát, egyes jelöltjeit tisztelet övezte, másokat alaptalanul befeketítettek, olyan is volt, akit bíróság elé állítottak.
Kormányra lépésük 1996-ban kezdődött, amikor a legerősebb romániai magántévé (Pro Tv) hathatós segítségével győzött a Romániai Demokratikus Konvenció (CDR), jelöltjeik szerepet vállaltak rendre Victor Ciorbea, Radu Vasile, valamint Mugur Isărescu kormányában. Az első RMDSZ-es miniszterek: Birtalan Ákos (portrénkon) 1998. április 17-ig a turizmus minisztere, Tokay György 1999. január 27-ig, majd Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségi ügyek minisztere, Bárányi Ferenc 1998. június 24-ig, majd 1998. július 10-től Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, utóbbi később miniszterelnök-helyettes is.
A kezdeti időszak legragyogóbb egyénisége kétségtelenül Birtalan Ákos volt, akinek betegsége törte ketté karrierjét, a 49 évesen, 2011 augusztusában elhunyt politikus kiválóságát jelzi, hogy mára mindhárom tábor, az RMDSZ és ellenfelei is tisztelettel emlegetik a nevét.
Neptunos idők
Nem így a „neptunos” Tokay Györgyét. Ő volt az első RMDSZ-politikus, akit nagyköveti tisztséggel is jutalmaztak, 15 évi parlamenti jelenlét után elküldték Litvániába. A „neptunos” azóta vált szitokszóvá, hogy 1993. június 15-16-án az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű szervezet a Fekete-tengerparti Neptunon nem hivatalos találkozót szervezett a román kormány és az RMDSZ részvételével. A tulipánt képviselő Tokay György, Borbély László és Frunda György ígéretet kapott magyar csoportok indítására a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, aminek elfogadását Tőkés László tiszteletbeli elnök megalkuvásként, az önálló magyar egyetem feladásaként értékelt.
A România Liberă című napilap 2005 júliusában azt írta, hogy „Tokay Györgyöt, aki 15 éves parlamenti karrierje után úgy döntött, többször nem indul az országgyűlési választásokon, pártja kifejezett kérésére nevezték ki nagykövetnek Litvániába.” Ezt megelőzően Tokay tíz éven keresztül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben képviselte Romániát. Azóta egészen 2013 januárjáig nem hallottunk róla. Ekkor azt olvashattuk az RMDSZ honlapján: Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke január 22-én részt vett Aradon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett ünnepségen, ahol átadták a Kölcsey-díjakat. Az év díjazottjai Tokay György volt parlamenti képviselő, kisebbségügyi miniszter, Románia volt litvániai nagykövete és Brittich Erzsébet képzőművész voltak.
Tokay György munkásságát Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, parlamenti képviselő méltatta: „Ez fontos pillanat a Tokay György életében, ugyanakkor fontos esemény az aradi magyar közösség számára, és számomra is, hiszen a Magyar Kultúra Napján díjat adhatunk át Tokay Györgynek, az aradi magyar közösségért, valamint a romániai magyarságért folytatott munkájának elismeréséül. Tokay György magasra állította a mércét. Az ő munkásságának elveit követve felállíthatnánk a Tokay mértékegységet, amelynek ismérvei az emberség, intelligencia, empátia és elegancia lennének. Tokay György ezt képviselte az utóbbi 23 évben a romániai magyar közösség életében” – mondta Borbély.
Nagy Zsolt „véráldozata”
A 2000–2004-es időszakban az RMDSZ „kívülről” támogatta a kormányzásban a Szociáldemokrata Pártot (PSD), 2004–2007 között viszont az Igazság és Igazságosság Szövetséggel és a Konzervatív Párttal alakított kormányt a szövetség – ez volt a Tăriceanu-kormány. 2007-ben a Demokrata Párt (PD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti szövetség felbomlott, ezt követően a liberálisokkal együtt kisebbségben kormányzott az RMDSZ. 2007. október 3-án a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány kellő mennyiségű szavazat hiányában nem ment át, így a kisebbségi kormány folytathatta tevékenységét.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – művelődési, oktatási és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes 2007 júniusáig
• Nagy Zsolt (jobb oldali portrénkon) 2007 júniusáig, majd Winkler Gyula 2007 decemberéig, ezt követően Borbély Károly – távközlési és informatikai miniszter
• Winkler Gyula – 2004. december 29. és 2007. április 5. között megbízott gazdasági és kereskedelmi miniszter
• Borbély László – fejlesztési, közmunka- és lakásügyi miniszter
• Korodi Attila pedig környezetvédelmi miniszter
A 2014 januárjában a Román Posta-ügyben négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt távközlési miniszter így fogalmazott nyílt levelében: „Nem ezért tüntettem diákként. Nem ezért dolgoztam önkéntes diákmozgalomban. Nem ezért építettem közösséget, szervezetet 1991-től kezdődően. Megyek tovább! A strasbourgi emberjogi bíróságra. Mert ártatlan vagyok és igazságtalanság ért. Jogaimat megsértették, emberi méltóságomat megtépázták.” Nagy Zsoltot azzal vádolták, hogy egy kormányhatározat révén segített magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére értékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba, és ezzel az ügyészség szerint 8,6 millió eurós kár érte az államot.
Autonomista bunda
A 2008-as romániai parlamenti választások után Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a szövetség egy jobboldali, Demokrata-Liberális Párt (PDL)–PNL–RMDSZ kormányt szeretne. A várakozásokkal ellentétben azonban a két legtöbb szavazatot szerző két politikai formáció, a PSD és PD-L alakított kormányt, a két párt közötti egyeztetések egyik legkiemeltebb témája az RMDSZ volt, mivel a szociáldemokraták nem kívánták bevonni a kormányba, a liberális demokratákkal ellentétben. Végül az RMDSZ ellenzékbe vonult, visszautasítva a demokrata-liberálisok által felajánlott néhány államtitkári posztot.
A 2009-es kormányválság után azonban ismét kormányra került – előbb a második Boc-kormány, majd az Ungureanu-kormány tagjaként –, mint a PDL koalíciós partnere.
Az időszak RMDSZ-es miniszterei:
• Markó Béla – miniszterelnök-helyettes
• Cseke Attila 2011 augusztusáig, majd 2011. augusztus 18-tól Ritli László – egészségügyi miniszter
• Kelemen Hunor – kulturális és örökségvédelmi miniszter
• Borbély László 2012 áprilisáig, majd 2012. április 10-től Korodi Attila – környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter
A választások előtt fél évvel, 2012 áprilisában a kormány megbukott, az RMDSZ ismét ellenzékbe került.
A 2012. december 9-i parlamenti választásokat követően nem, de a 2014-es februári kormányválság után a PSD koalíciós partnereként ismét hatalomra került az RMDSZ.
RMDSZ-es miniszterek:
• Kelemen Hunor – 2014. augusztus elsejéig, azt követően ügyvezető miniszterelnök-helyettes, művelődési miniszter
• Korodi Attila – környezetvédelmi és éghajlat-változási miniszter.
Amint említettük, Kelemen Hunor egyelőre marad a tárca élén, és elnöki, valamint kulturális tárcavezetői minőségében a háromszéki Csomakőrösön augusztus 9-én kijelentette: a mai román alkotmányos keretek között nincs realitása az RMDSZ által elkészített autonómiatervezetnek. Kelemen szerint akkor tisztességesek, ha kimondják, hogy ehhez az autonómiamodellhez új román alkotmányra van szükség. A regionális autonómiával viszont magasabb szintre emelhető a kisebbségvédelem, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.
Itt tartunk a „posztbirórozáliai” korban.

Prés alá kerülhet Európa mezőgazdasága

EN-összeállítás | 2014.08.23. 
Eltérőek a vélemények az orosz kormány által válaszlépésként bevezetett élelmiszer-behozatali embargóra az Európai Unió országaiban. Míg az uniós tagállamok több kormányfője is azt hangoztatja, hogy az uniós agrárszektort érő veszteség nem számottevő, gazdaképviseleti szervezetek ennek épp az ellenkezőjét állítják.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök augusztus 7-én jelentette be, hogy Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marha- és sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából, válaszul a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira. A bejelentést követő napokban az orosz hatóságok létre is hozták a szóban forgó mezőgazdasági termékek importját ellenőrző vámzárat. Az Oroszországhoz legközelebb fekvő balti államok és Lengyelország – ahonnan a legtöbb friss zöldség és gyümölcs került az orosz piacra – azonnal bejelentette kártérítési szándékát az Európai Bizottságnál. Az orosz piac a lengyel mezőgazdasági export 7 százalékát veszi fel, a nagy gond azonban az, hogy ez zömében friss zöldséget és gyümölcsöt jelent: az agráriumnak ezen a területén dolgozó lengyel gazdák és agrárvállalkozók között szép számmal akadnak olyanok, akik többségében vagy kizárólag az orosz piacra termeltek. Hasonló gondokkal küszködik a nem uniós tag Moldovai Köztársaság is, ahol immár hegyekben áll az eladhatatlan zöldség és gyümölcskészlet: az amúgy is túlzsúfolt EU-s piacra még nehezebb bejutni, de Lengyelország és más uniós államok feleslegét sem képes már felvenni Európa.
Mivel enyhülés és fegyverszünet helyett tovább mélyül a válság, Oroszország államfője vasárnap jelentette be, hogy az országát sújtó, újabb szankciók esetén, Oroszország is újabb behozatali korlátozásokat foganatosít.
Német veszteség
A német mezőgazdasági miniszter szerint Oroszország nem bírja sokáig az uniós agrártermékekre bevezetett importtilalmat. Christian Schmidt szerint Oroszország saját magának árt az embargóval, és nem biztos, hogy fél év múlva is az lesz az álláspontja, mint jelenleg. A miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Oroszország „mezőgazdasági önellátó képessége csak 60 százalékos”, és a hazai termelésre támaszkodva nem tudja betölteni az egyebek között a tejtermék-ellátásban keletkezett hiányt.
A német miniszter szerint az EU agrárpiacára „csekély hatást” fejtenek ki az orosz exportot korlátozó moszkvai intézkedések, az érintett uniós gazdálkodók kártalanítására vonatkozó követelések pedig koraiak. Az uniós agrárminiszterek tanácsa szeptember elején tárgyal az orosz embargóról, és az Európai Bizottság addig elkészíti az adatokon alapuló helyzetképet. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve, és mintegy 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. Tavaly 1, 7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének osztályvezetője, Tobias Baumann szerint azonban vannak régiók, amelyeket erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra – mondta Baumann.
Túlkínálat a kontinensen
Az európai országok kormányfői közül az Oroszország elleni gazdasági szankciókat határozottan bíráló magyar miniszterelnök, Orbán Viktor úgy fogalmazott, ezzel az Unió saját magát lőtte lábon. Míg a Földművelésügyi Minisztérium szerint nem számottevő az orosz embargó közvetlen hatása a magyar agrárexportra – ez jelenleg a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel 1 százaléka – Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke azt mondta, hogy az orosz embargó a szakértők által vártnál is nagyobb gondot jelenthet a magyar agrárium számára. Az unió belső piacán jelennek majd meg ugyanis azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. A várható túlkínálat, és az emiatt akár 10-15 százalékkal is csökkenő árak komoly gondot okozhatnak a magyar gazdálkodóknak, akik termékeik mintegy 80 százalékát az Európai Unión belül értékesítik.
Jól látható tehát a szakminisztériumi és a nem kormányzati szervezetek közötti eltérő álláspontok és kárbecslések mértéke. Piackutatók szerint a legnagyobb gondot mégis az orosz piac hosszabb távú elvesztésének lehetősége jelentheti, amennyiben ott tartósan megtelepszik a kínai, illetve a dél-amerikai élelmiszer, az unió tagállamaiban jelentős méretű termelő kapacitások épülhetnek le.

A magyar piacba tagozódna az erdélyi gazdaegyesület

Makkay József | 2014.08.28.
A rendszerváltás után huszonöt évvel először nyílik reális esély a magyar családi gazdaságok munkáját segítő felvásárló és értékesítő szövetkezeti hálózat kialakítására Erdélyben.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete által felvállalt törekvés első állomása egy megbízható gazdakataszter elkészítése. Partiumi tapasztalatokat mutatunk be.
Ványi Attila...

Csomortányi István...

...és Laskovics István: hatékony gazdaérdekvédelmet akarnak
Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete néven egész Erdélyt átfogó új gazdaérdekvédelmi szervezet alakult Nagyváradon. Ügyvezető elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, aki építészmérnöki végzettségű politikusként földtulajdonos és gazdálkodó. Családja 1990-ben vette vissza nagyvárad-hegyaljai szőlősterületeit, ahová a termelőszövetkezet gyümölcsöst telepített. A családi birtokot az elmúlt negyedszázadban sikerült megújítani, a régiek helyett új gyümölcsfákat telepítettek. „Egy centit sem adtunk el az elődök földjeiből” – jelenti ki vendéglátóm. Az új gazdaegyesület bejegyzése fő okának azt tartja, hogy bármerre jár a Partiumban, a mezőgazdaságban az ellenkezőjét látja annak, amit politikusként és gazdálkodóként szeretne.
Nagybirtok helyett családi gazdaságot
„A családi gazdaságok és agrárvállalkozások erősödése helyett dél-amerikai típusú latifundiumrendszer van kialakulóban. Szinte minden településen akad egy-két nagyvállalkozó, aki a gazdák földjét bérli, de többségük már jelentős földterületeket is vásárolt” – ecseteli az általánosnak tekinthető partiumi helyzetképet Csomortányi István. A Bihartól délre fekvő településeken masszívan megjelentek a több ezer hektáros területeken gazdálkodó külföldiek. A romániai agrártámogatási rendszer is a nagygazdaságoknak kedvez: a rendszerváltás óta a kormányok nem a családi gazdaságokat, hanem a bărăgani területeken honos, több száz vagy több ezer hektáros birtokrendszert hozták előnybe.
A partiumi politikus szerint az egyik legzavaróbb tényező, hogy színmagyar vidékeken is elsősorban román nagyvállalkozók bérlik vagy vásárolják fel a földeket. Példaként az érmelléki települések birtokviszonyairól beszél, ahol a Ceauşescu-rendszerben odahelyezett román agrárszakemberek a rendszerváltás utáni években bukaresti segítséggel ügyeskedték össze az új nagygazdaságokat. „A román agronómusok a kilencvenes években csomagtartónyi pénzzel, kedvezményes hitelekkel tértek haza Bukarestből. Olyan forrásokhoz jutottak, amilyenekről magyar gazda nem is álmodhatott”.
A bihari politikus szerint a magyar agrár-nagyvállalkozók aránya jóval kisebb a Partiumban. De ha nagyobb is volna, nem ez az erdélyi magyar érdek. „Érmelléken, de Erdélyben is nem a több száz vagy a több ezer hektáros farmok elterjedésében érdekelt a gazdatársadalom, hanem a 30-40-50 hektáros családi gazdaságok, vagy az ennél kisebb kertészetek létrehozása a cél” – tartja.
Igényfelmérés
Az új gazdaegyesület először bejegyzésének székhelyén, Bihar megyében kezdte el tevékenységét. Jelenleg az Érmellék és Dél-Bihar magyar többségű vagy vegyes lakosságú falvaiban zajlik a gazdakataszter kialakítása. Az egyesület megbízottjai járják a vidéket, kérdőív alapján készítik el a falvak magyar gazdáinak nyilvántartását. A politikus szerint az egyesületi tevékenységnek nincs pártszínezete, sem a kérdőíveken, sem a gazdákkal való beszélgetéseken nem téma ez. A magyar gazdakataszter elkészítése után ernyőszervezetként működő felvásárló és értékesítési szövetkezet létrehozása a cél.
Az uniós versenyben hátrányba került hazai agrárium legkiszolgáltatottabb eleme a gazda, ezért az új egyesület célkitűzése a kis- és közepes gazdák helyzetbe hozása. „Elsősorban nem vissza nem térítendő támogatásokra, segélyekre van szükség, hanem piacra. A gazdának sokkal többet ér a biztos felvevőpiac, mint bármilyen mesebeli pályázat, amiről rendszerint kiderül, hogy többe kerül, mint amennyit hoz”. Csomortányi tévhiteket szeretne eloszlatni az uniós pályázatokról, amelyek piac hiányában gyakran fiaskóba torkollnak.
Magyarországi kormányzati tényezőkkel, és a Magyar Agrárkamara vezetőségével folytatott tárgyalásaikon egyezség született arról, hogy az erdélyi magyar mezőgazdaságot hosszabb távon vissza kell csatolni a magyar gazdasági vérkeringésbe. Ez ma a Partiumban azt jelentheti, hogy a magyar határmenti 50-100 kilométeres sávban élő magyar gazdák számára létrehozandó beszerzési és értékesítési szövetkezet az összesített igények alapján jelentős árkedvezménnyel tudna magyarországi gyártóktól és forgalmazóktól vetőmagot, műtrágyát, különböző növényvédelmi szereket, sőt gépeket is vásárolni. A szövetkezet segítené a gazdák magyarországi piacra jutását is, hiszen nagy tételben kedvezőbb áron lehetne biztos felvásárlót találni nemcsak az érmelléki, jó minőségű gabonára, hanem a különböző ipari növényekre, zöldségekre, gyümölcsökre is.
Ma két kistérségi alkalmazottja van az egyesületnek, akik napi rendszerességgel járják a vidéket, de szeretnék bővíteni az összeírók körét. A partiumi modellt Belső-Erdély irányába is terjesztik: elsőként Kolozs megyében kezdődne el a magyar gazdakataszter összeállítása, majd lépcsőzetesen haladnának Székelyföld fele. A nagyváradiak abban bíznak, hogy a folyamat felgyorsításához sikerül magyarországi forrásokból kistérségi falugazdászokat alkalmazni, akik legalább tíz-tíz magyar faluért felelnének.
Vállalható ígéretek
Laskovics István fiatal agronómussal Érmihályfalván találkozom. Éppen Szalárdról érkezik, ahol az erdélyi gazdaegyesület helyi szervezeteként létrejött Érmelléki Gazdák Egyesületének színeiben indíthatta el az első falusi irodát. Negyven faluért felel főállásban, így aztán naponta jár gazdatalálkozókra, az eddig 8-10 faluban elkészült felmérést biztatónak találja. „A gazdákat sokan, sokféleképpen hitegették az elmúlt huszonöt évben. Sok helyen alakult gazdakör vagy más helyi egyesület, de egyik sem képviselte az érdekeiket. Nem csoda, ha egyesek tartózkodók és bizalmatlanok. Mi azonban nem ígérünk olyasmit, amit ne tudnánk betartani. Mindenki részletes tájékoztatót kap arról, mit lehet rövidtávon, középtávon és hosszú távon elérni, milyen előnyökkel járhat a közös beszerzés és értékesítés” – magyarázza a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett szakember. Sok az érdeklődő gazda, aki többnyire keserves tapasztalat árán jött rá, hogy az 5-25 hektáron termelő kis családi gazdaságok csak összefogással versenyképesek. A két-három hónap alatt elkészülő érmelléki gazdakataszter alapján ez a tájegység lesz az első, amely már 2015 tavaszára konkrét segítséget képes nyújtani a vidék gazdáinak a vetőmag, műtrágya és egyéb fogyóanyagok beszerzésében.
„A vidék legnagyobb gondja, hogy a gazdák nem tudják terményeiket tárolni, így betakarításkor kénytelenek olcsón eladni. Bármit termesztenének, ha arra biztos felvásárlót tudnánk ajánlani. Van tehát keresnivalója a gazdaérdekvédelemnek Érmelléken” – állítja Laskovics. Kisebb településeken általában 8-10, nagyobb falvakban 15-20 gazda él, fele főállású gazdálkodó, akiknek a teljes jövedelme a mezőgazdaságból származik, a másik fele részmunkaidőben gazdálkodik.
Egyesületi háború
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete bíróságon támadta meg az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének bejegyzését, a pert azonban elveszítették. Az RMGE vezetői az új egyesület nevét kifogásolták, holott a két világháború között működő EMGE az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet rövidítése, amelynek az RMGE nem jogutódja. Ezt már egy előzetes bírósági döntés kimondta. Csomortányi sajnálatosnak tartja az erdélyi gazdaérdekvédelmi háborút, hiszen Erdélyben bőven akadna munkája mindkét magyar egyesületnek.
Bejutni a magyar piacra
Az Érmihályfalvához közeli Érsemjénben az Érmelléki Gazdák Egyesületének az elnökével, Ványi Attila gazdálkodóval találkozom. Saját gépparkja van: 100 hektáron termeszt gabonaféléket, szóját, kisebb területen zöldséget. Az ember azt hinné, ha a kisgazdának gondjai is vannak, a nagyobb területen termelő farmer biztos lábakon áll. Vendéglátóm szerint azonban ilyen léptékű gazdálkodáshoz is nagy segítséget jelenthetne a szövetkezeti háttér. Értékesítéskor ő is kiszolgáltatott: a gabonakereskedő 40-50 százalékot nyer a szerződéses rendszerben 68 baniért átvett kenyérgabonáján. Ványi szerint az értékesítő szövetkezet az érmelléki magyar gazdáktól több tíz tonna jó minőségű búzát tudna évente értékesíteni, miközben a haszon nagyobb része a gazdáké maradna. Már több magyarországi felvásárló is érdeklődött nagyobb tételben szállítandó zöldség és gyümölcs iránt. A romániai felvásárlási áraknál kedvezőbb viszonyokat kínáló magyarországi piacra jobb eséllyel lehetne bejutni: a partiumi gazdák számára a hazai nagyáruházak felvásárlása elérhetetlen.
Gazdaegyesületük 55 emberrel járt magyarországi tapasztalatcserén, meglátogattak jól működő felvásárló és értékesítő szövetkezetet is, ahol meggyőződhettek: a közös munka nem azt jelenti, amit az idősebbek a kommunista termelőszövetkezetekben éltek át.
Ványi szerint a fiatal nemzedék nyitottabb a modern megoldások irányába. „A Magyar Agrárkamara megígérte: ha kezdeményezésünk beindul, ahatármentén megjelennek a nagyobb tárolókapacitások, hűtőházak, gabonasilók, konzervgyárak. Csak rajtunk múlik, mennyire leszünk gyorsak és hatékonyak”.

Mire jó a magyar állampolgárság?

Dénes Ida | 2014.08.28. 
Számos rémhír terjengett a kettős állampolgársággal kapcsolatban, mielőtt megszavazták volna az Országgyűlésben. Több mint négy évvel az egyszerűsített honosítás lehetőségének megadása után sem exodust nem váltott ki, sem a szociális rendszer felborulását nem okozta.

Iochom Zsolt felvétele

Miután 2010. május 26-án a magyar Országgyűlés elfogadta a vonatkozó törvényjavaslatot, illetve annak 2011. január elsejei hatályba lépése után a belügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nagy figyelmet fordított a végrehajtás személyi és technikai feltételeinek megteremtésére, a kellő források biztosítására. A törvény elfogadása óta több eljárási változás is történt: a szabályokat a jogalkotó és a végrehajtó úgy igyekezett igazítani, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban és többen tudják igénybe venni a kedvezményes honosítási eljárást. „Ma már gördülékenyen megy a munka. Egyszerűsítették a szabályokat a nem magyar állampolgár házastárs vonatkozásában is. Aki tíz éven át együtt él és megfelel a feltételeknek – beszél magyarul, és nem folyik büntetőeljárás ellene –, vagy aki öt éve együtt él és közös gyereke van a magyar állampolgárral, szintén igényelheti a kedvezményes magyar állampolgárságot” – vázolta Tusványoson Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kiemelte: a cél, hogy 2018-ig egymillió új magyar állampolgár tegye le az esküt.
Ügyintézés a csíkszeredai főkonzulátuson (Veres Nándor felvétele)

Negyvenszeres növekedés
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Wetzel Tamás, aki az elmúlt négy esztendőben az egyszerűsített honosítás bevezetéséért, felügyeletéért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett, elmondta: míg a magyar közigazgatás 2011 előtt évente átlagosan ötezer állampolgársági kérelmet fogadott, ez a szám rögtön az egyszerűsített honosítás első évében mintegy 200 ezerre emelkedett, és a tendencia azóta is töretlen. 2011 eleje óta nagyjából 650 ezren igényelték a magyar állampolgárságot, és körülbelül 600 ezren le is tették az állampolgársági esküt. Korábban 12 hónap volt az ügyintézési határidő, ami 3 hónapra csökkent, miközben a fő kérelmek mellett 5-6 millió kiegészítő iratkérelmet is elbíráltak. Wetzel szerint csak a nyári nagy mezőgazdasági munkák idején csökken némileg az érdeklődés.
Eddig 92 külképviseleten és több mint 1200 magyarországi kérelemátvevő helyen nyújtottak be igényt. „Már az első héten négy kérelem érkezett Abu-Dzabiból. Először informatikai hibára gyanakodtak, de kiderült: egy Székelyföldről elszármazott család jelentkezett” – mesélte. Az egyszerűsített honosítási kérelmek 97 százaléka a Kárpát-medencéből érkezik, kétharmaduk Erdélyből, 17-18 százaléknyi Szerbia területéről és 8-9 százalék Kárpátaljáról. A jelenséget elsősorban az magyarázza, hogy az itt élő magyarság az, amely a háborúk nyomán elveszítette állampolgárságát. Aki vagy akinek a felmenője a diktátumok folyamán veszítette el állampolgárságát egyszerűsített honosítással, visszahonosítással szerzi meg a magyar állampolgárságát. „A nyugati diaszpóra tagjainak helyzete teljesen más, hiszen döntő többségük Magyarország területéről vándorolt ki, és soha nem is veszítették el a magyar állampolgárságot. Ha tehát Ausztráliából viszonylag kevés honosítási kérelem fut be, nem azt jelenti, hogy nem érdeklődnek az állampolgárság iránt, csak másfajta eljárással, úgynevezett állampolgárság megállapítási eljárással kell élniük, ami sokkal bonyolultabb és időigényesebb” – mondta el Wetzel Tamás.
Emlékkönyv
A legidősebb kérelmező 104 évesen New Yorkból kérte a magyar állampolgárságot mindjárt az első hetekben. „Tipikus közép-európai történet, egy személyben testesíti meg a kárpátaljai emberről szóló viccet, aki ki sem mozdult a falujából, mégis megélt öt állampolgárságot. Pál Imre bácsi, aki a Szovjetuniót elhagyva az amerikai állampolgárságot is megszerezte, 2011. március 15-én le is tette az esküt” – mesélte a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az egyszerűsítés eredményeként a magyar állampolgárságú felmenőkkel nem rendelkező, de magyar kultúrához házastárson keresztül kapcsolódók is kérvényezhetik az állampolgárságot. Erre példa egy olyan, Székelyföldön élő török állampolgár, akinek felesége és három gyermeke magyar állampolgár. A török családapa az eskütétel után a Levente nevet is felvette. A szabályok szigorúak, hogy ne történhessenek visszaélések. Ha alapos indok merül fel, a megszerzést követően még 10 évig bármikor visszavonható az állampolgárság. Eddig közel 20 ezer kérést utasítottak vissza a magyar nyelvtudás hiánya, büntetett előélet, illetve más okok miatt.
Lukács Bence csíkszeredai konzul szerint nemcsak Ausztráliából kérik érzelmi okokból a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében, Csíkszeredában is ez a legfontosabb érv. Nagyon kis számban fordul elő, hogy az állampolgárságból a kérelmező gazdasági vagy egyéb előnyt kíván kovácsolni. Abban az emlékkönyvben, amelybe az eskütétel után írhatnak a friss állampolgárok, a következők a legjellemzőbb üzenetek: „Köszönöm a szüleim és nagyszüleim nevében is, akik már nem élhették meg ezt a pillanatot.”, vagy „Köszönöm Magyarországnak, hogy magáévá fogadott a sok történelmi hányattatás után is.”
Lehetséges előnyök
Hogy miben jelenthet előnyt a magyar állampolgárság? Köztudott, hogy például Amerikába a magyar állampolgároknak – a románokkal ellentétben – nem kell vízumot kérniük, és az is, hogy a magyar útlevélnek nagyobb a presztízsértéke. De az állampolgárság a munkavállalás bizonyos területein is előnyt jelenthet. Annak ellenére, hogy Magyarország és Románia egyaránt uniós tagállam, bizalmas ügykezelői munkaköröket és a közszolgálati vezető beosztásokat Magyarországon kizárólag magyar állampolgárok tölthetnek be. Ez is fontos érv az újonnan létesült magyar állampolgársági jogviszonyok mellett. Nyugdíj tekintetében pedig biztosítási jogviszony szükséges ahhoz, hogy valaki Magyarországon ilyen ellátást kaphasson. Ha például valaki Romániában és Magyarországon is töltött szolgálati időt, akkor arányosan kapja a nyugdíjat mindkét országból.
Míg utazási kedvezmények nem járnak a magyar állampolgársággal, a magyar igazolvánnyal igen. Így akinek megvan a státustörvény értelmében kibocsátott kis zöld könyvecskéje, igénybe veheti az azzal járó jogosítványokat. Az egészségügyi ellátásban az európai egészségbiztosítási kártya vehető igénybe uniós ország polgára esetén, ami az állami ellátórendszerben érvényesül, és ezzel lehet ellátást kapni. Fontos terület a választások: több mint száz év után először április 6-án vehettek részt a történelmi Magyarország területén élők magyarországi választásokon. Ekkor országos listára voksolhattak.
Wetzel Tamás és Kontrát Károly is kiemelte: ma látszik igazán, hogy a 2004 decembere körüli kampányban mennyi megalapozatlan félelem, rémhír hangzott el, és milyen manipuláció folyt. Magyarország szociális ellátórendszere nem omlott össze, a nyugdíjat nem vették el az emberektől, százezer számra nem indulnak el az emberek. A kettős állampolgárság nem destabilizálta a térséget, sokkal inkább stabilizáló erejű.
Hasznos tudnivalók
A magyar állampolgárság és a magyar igazolvány nem zárják ki egymást. A magyar igazolványt csak abban az esetben kell leadni, ha valaki állandó magyarországi lakcímre tesz szert. Romániai lakcímmel magyar állampolgárként megtarthatjuk a magyar igazolványt, és használhatjuk annak kedvezményeit. Magyar igazolványt továbbra is lehet kérelmezni. A magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézés az iratok benyújtásától számítva nagyjából három hónapot vesz igénybe, ezután következik az ünnepélyes eskütétel és a hivatalos okiratok (lakcímkártya és honosítási okirat) átvétele. Sokan tévesen gondolják a romániai címet tartalmazó lakcímkártyáról, hogy személyazonosító okmánynak számít: sem a lakcímkártya, sem a honosítási okirat nem alkalmas például határátlépésre, ahhoz fényképes személyazonossági okmány szükséges. Ez az unión belül lehet személyi igazolvány vagy útlevél. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti magyar személyi igazolvány kézhezvételét. Magyar személyazonosító igazolványt csak azok kaphatnak, akik rendelkeznek magyarországi lakhellyel. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését sem. A magyar útlevél igénylésének viszont előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot, letette az állampolgársági esküt). Az útlevelet a kérelmezéstől számítva általában két hét múlva kézhez kaphatja a külhoni magyar állampolgár. Külhoni magyar állampolgárként külföldön fordulhatunk a magyar külképviseletekhez is, a kettős állampolgár saját döntése, hogy idegen országban melyik állampolgárságnak megfelelő képviselethez fordul probléma esetén. Az 1963-as bécsi egyezmény értelmében tehát például Németországban kettős állampolgárként fordulhatunk akár a magyarországi külképviselethez is. Kivételt képez a szabály alól az az ország, ahol az állampolgár él. Vagyis romániai magyarként Romániában – hiába rendelkezik magyar állampolgársággal is –, nem kérhet a magyar külképviselettől segítséget: az alapállampolgárság, azaz a román számít. Az egyszerűsített honosítási eljárás honlapján (allampolgarsag.gov.hu) számos gyakran ismétlődő kérdésre megtalálható a válasz, illetve tájékozódhatunk jogainkról és kötelességeinkről is.

Szatmár megyének két ukrán járás is a testvére lesz

2014.08.30.
Forrás: szatmar.ro

A Szatmár Megyei Tanács a határon átívelő partnerkapcsolatok erősítése jegyében augusztus 27-én és 28-án egy delegációt küldött Ukrajnába, amely látogatást tett Nagyszőlős (Vinogradov) és Huszt járásokban.
A szatmári küldöttséget Adrian Stef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke vezette, tagjai voltak még Felician Pop és George Negrea a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ részéről, Robert Laszlo a Szatmár Megyei Könyvtár képviseletében és Liuba Horvat, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa. A látogatás nem titkolt célja volt egy esetleges testvéri kapcsolat kialakítása a két ukrán járással.
Nagyszőlősön mások mellett Vitali Liubka, a járás elnöke fogadta a küldöttséget és a két elnök pedig a járási könyvtárban aláírta a testvéri kapcsolat megkötéséről szóló szándéknyilatkozatot. A megbeszéléseken körvonalazódtak olyan lehetőségek, amelyek által a gazdaság, kultúra, oktatás és turizmus területén lehetne megvalósítani együttműködést.
Vitali Liubka számára nagy öröm volt, hogy először láthatott vendégül valakit a Szatmár Megyei Tanács éléről és reményét fejezte ki, miszerint az együttműködés hasznos lesz mindkét fél számára.
A szatmári küldöttség egy rövid látogatást is tett a járásban, ahol gyógyközpontokat látogattak meg, de azt a Románia felé vezető határátkelőhelyet is, amely 2004 óta zárva tart. Mindkét fél egyetértett abban, hogy ennek újbóli megnyitása hasznos lenne a gazdasági kapcsolatok erősítése céljából. Adrian Stef ígéretet tett arra, hogy sürgetni fogja a román fél részéről is a határátkelő megnyitását.
Augusztus 28-án Huszt városában jártak a szatmáriak, ott Vasile Hubal járási elnökkel találkoztak és itt is megbeszélték a két közigazgatási egység testvér-kapcsolatának megkötésével kapcsolatos részleteket.

Bekövetkezett az, ami előre látható volt : Putyin felvetette egy új állam létrehozását Délkelet-Ukrajnában

Bekövetkezett az ami előre látható volt, hiszen Putyin felvetette egy új állam létrehozását Délkelet-Ukrajnában, mert csak így tudná megvédeni az ukránokat az orosz szakadároktól. Amint a nyugati hírforrások is igazolták már déli országrészre "szabadságoló" katonai alakulatok hatolnak be - nem kevés számba - és megbolydult a muzsiktömeg és elindult nyugat felé. Persze nem lehet tudni milyen célpontokat akarnak elérni, de a Mariupol bekerítésének a tényét már az ukránok is elismerték.
Nehéz fegyverek használata már napiredni dolognak  tűnik és a hadszintér is terjedőben van. 
Kinek jó ez? Mert sem az ukrán vezetésnek és az elvállni akaróknak sem kedvez a mostanra kialakult helyzet! 
Nyugaton sokan a területi integritásra hivatkoznak, de eddig a kisebbségek megélhetésének a dolgát a tagország belügyének tekintik, pedig a mostani helyzet megmutatta, hogy nem igen lehet fegyveres harccal "megoldani" annak a népközösségnek a sorsát, aki nem akarta, hogy kisebbségi sorba kerüljön!
A Jugoszlávia "szétesése" megoldotta a Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovia és Montenegro gondját akkor miért nem oldaná meg annak a 10 - 12 milliónyi orosznak is egy olyan ország ahol Ők százéve laknak? 
A szeparatista erők felerősödése igencsak megrengetné az ukrán harci alakulatokat s akkor miért ez a nagy ellenállás? Már csupán annak a 40.000 katonának a határmenti jelenléte is komoly gond lehet az ukrán elit egységeknek, akik eddig sok helységet visszafoglaltak eddigre, de ha mégtöbben mennek szabadságolni akkor nem tudni meddig tudja állni a sarat a büntető egység. 
Teroristáknak nevezett orosz embereknek a viselkedése cselekedete mostanra már az önvédelemből elszakadási hajlamoságra alakulhat át ...
De a bukovinai nyelvrokonok is el kell gondolkoznia, hogy meddig tartják a fegyvert... (Erdélyi Polgár) 
2014.08.31.
Forrás: ujszo.com

Vlagyimir Putyin az orosz állami tévének még pénteken adott, de csak vasárnap sugárzott interjúban először vetette fel nyíltan, hogy létre kellene hozni egy új államot Ukrajna délkeleti részén.
Az orosz államfő úgy fogalmazott, hogy haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni egy új állam létrehozásáról és megszervezéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit.
Oroszország eddig csupán azt követelte, hogy kapjanak szélesebb körű autonómiát a többségében orosz ajkú, kelet ukrajnai régiók, szövetségi berendezkedés keretében.
MTI

Ok és okozat - Qui prodest

Nézzük a nagy perpatvart, ami az ukrán-orosz államokat illeti, de...
De, vajon kinek van igaza?
Szerintünk azok akik elindították a mostani lehetetlent éppen maguk az ukrán vezetők voltak, hiszen elfelejtették, azt, hogy Ők a demokrácia útjára akarnak térni!
Ha nem indítják el olyan gyorsan útjára a nyelvtörvényüket, talán simábban vészelik át az "átállás" nehéz napjait, de nem igy tettek! 
Most aztán tolvajt kiáltanak, pedig senkinek sem jutott volna eszébe, hogy egy darabot leszakítsanak az ország területéből, ha nem érzik a vesztüket...
Kisebbségi törvényt kellett volna megalkossanak és nem nyelvtörvényre zsugorítsák a Nagymedve fiainak a jogait. Minthogy azt sem kellett volna erőltessék, hogy katonai erőszak alkalmazásával akarták "érvényesiteni" a vélt-valós igazukat...
Milyen kormány az, amelyik a saját állampolgárait fegyverrel - zsoldoskatonák bevetésével - akarja jószándékra bírni? 
Elfelejtették, hogy az erőszak alkalmazása, erőszakot eredményezhet!
Egy olyan szomszéd rokonaira támadtak, akinek nem kenyere a nyakleves lenyelése!
Ugyancsak furcsa, hogy az ukrán vezetések eddig elutasitották a kisebbségnek még a létezését is! Nem voltak hajlandók iskolai tanitásnak az anyaországi támogatását sem elfogadni.
A közvélemény már elfelejtette, hogy a Krim elfoglalása után az ukrán válasz a közszolgálatok (ivóviz, gáz, stb.) leállitása is volt. Ami rossz döntés volt az új ukrán kormány részéről és ezt csak tetézte az ukrán katonai fellépés.
Most, hogy rádöbbenhettek nem volt helyes újathúzni a Nagy medvével, attól sem riadnának vissza, hogy a nyugati tömb államait is belerángassák ebbe az értelmetlen cselekedet-sorozatba!
A hazai vezetés is jobban tette volna, ha hallgat és nem ugrik a külügyis ugri-bugri után...
Persze cselekedetük érthető lenne, hiszen a székely autonómia megadása is függhet, ettől a csete-patétól illetve ennek pozitív hatásától , hiszen fontos adukkal erősödhet a területi önrendelkezés gondolata ...
A katonai fellépés olyan eszköztárt adott a mostanra már szeparatistákká előléptetett szakadároknak akiknek mostanra már nem kell külön összefogásra hajszolnia a tömegeket, mert azok maguktól állnak be harcolni, házuk családjuk megvédéséért... 
Ezért igaza van a Nagymedve fővezérének, hogy senkitől sem lehet elvárni, hogy nyugodtan eltűrje, hogy fegyverrel támadjanak rá és nem csak a házukat, hanem a családjukat is veszély fenyegesse!
Eddig már 2000 emberéletet követelt "a nemengedem, ha nem engedsz" bolondéria és Janukovics nyugodtan visszatérhet, hogy majd mind hősként még szobort is emeljenek neki.
A közvélemény azt is elfelejtette, hogy a nyelvtörvény - az orosz és a magyar mellett - a román anyanyelvűeket is sújtotta volt és hogy az ukránok mennyire erőltették a Bisztroe Duna-Tenger csatorna megépítését, hogy csak két negatív példát említsünk...
Bolondéria a javából, hiszen a verekedők közül senkinek sem fog kedvezni, hogy Ők ott egymásnak estek! 
Csak azt érhetik el, hogy a  nyugatiakat kihúzzák a gazdasági slamasztikába a meglódult hadipari termeléssel. Már a katonai tömb vezetője is arra kérte a tagországokat duplázzák meg a költségvetésben a katonai kiadásokat! 
S akkor, qui prodest? (Erdélyi Polgár)

Borbély: politikai eszközökkel kell elkerülni az esetleges katonai beavatkozásokat

2014.08.30. 
A parlamenti diplomácia fontosságáról, valamint a következő hetek, hónapok nemzetközi kihívásairól, prioritásairól tartott előadást augusztus 29-én Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a román diplomácia éves találkozóján Bukarestben.
„Az utóbbi periódusban olyan nemzetközi kihívások jelentek meg, nem csak Európában, de az iraki és a szíriai események hatására a Közel-keleti országokban is, amelyek az emberiség számára azt bizonyítják be, hogy sajnos hiába léteznek nemzetközi egyezmények, ENSZ-határozatok, egyes országok önkényesen viselkednek, és olyan konfliktusos övezetek jönnek létre szerte a világon, amelyek arra kényszerítik a nemzetközi szervezeteket, hogy újragondolják stratégiájukat” – fogalmazott a találkozón Borbély László.
Elmondta, a nemzetközi helyzet naponta változik – gondoljunk csak az ukrajnai válságra, a gázai konfliktusra, Kína agresszív tengerpolitikájára, a líbiai állam összeomlására, az egyiptomi válságra, vagy a demokrácia és az alapvető emberi jogok eltiprására Afrikában és Ázsiában –, a legrosszabb pedig az, hogy ezek a változások emberáldozatokat is követelnek. „A világ vezető politikusai most kell bebizonyítsák, hogy képesek politikai eszközökkel elkerülni az esetleges katonai beavatkozásokat” – hangsúlyozta Borbély. Hozzátette, Románia, az Európai Unió és a NATO keleti határaként, fontos geopolitikai helyzetben van, ezért az országnak a következő hetek, illetve a szeptember eleji NATO-csúcstalálkozó során egy koherens és a jogállamot védő álláspontot kell megfogalmaznia, képviselnie.
„Fontos a parlamenti demokrácia, fontos az, hogy a romániai külpolitikában érdekelt intézmények egységes üzeneteket fogalmazzanak meg. Ugyanilyen fontos egy egységes üzenet az Európai Unió részéről is. Az elmúlt hónapok nemzetközi eseményei precedens nélküliek, ezért a következő hetekben, hónapokban, a világ országai azt kell elérjék, hogy a kialakult konfliktusok politikai úton rendeződjenek, különben megkérdőjeleződik az a jogrend, amelyet a nemzetközi szervezetek hosszú éveken át építettek fel” – fejtette ki felszólalásában a külügyi bizottság elnöke.
Borbély László beszédében a romániai magyar közösség jelenlétére, szerepére is kitérve, elmondta: a közösség az 1990-es éve óta a jogállam eszközeivel élve harcolta ki magának jogait, ez a továbbiakban is így lesz, hiszen ezek a kisebbségi jogok nem ellentmondanak, de erősítik a jogállamot.
Közlemény

Székelykapu

Azt tartják, hogy amikor a székely ember kivágja a fát, megsajnálja és faragni kezdi.
Addig faragja, míg a lelkét belefaragja a fába.
Így születik a székely kapu és válik a székely ember lelkévé, amely ma már a magyarság szimbóluma az egész világon.



Tisztelt Elnök Úr!

Mint ahogy Hargita Megye Tanácsa, úgy a sajtószolgálata sem egy személy vagy szervezet külön intézménye.
Az augusztusi rendes havi tanácsülésen ismételten szóba került ez a dolog és akkor Ön azt kérte, hogy a frakciók küldjék el nyilatkozataikat, közleményeiket a közvélemény széleskörű tájékoztatása érdekében. Azóta több alkalommal is megtettük ezt, elküldtük a Magyar Polgári Párt frakciójának véleményét a Kancelláriának - bízva abban, hogy a megye sajtószolgálata közleményébe foglalja az általunk megfogalmazottakat is. 
Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az illetékesek nem értették meg az összetett véleményformáló tájékoztatás elvét, ezért kérem Önt, érvényesítse elnöki rendeletben ezt a kérdést.
Tisztelettel,
Salamon Zoltán
frakcióvezető
Csíkszereda, 2014. augusztus 31.

Az autonómia-tagadók 1918. december 1-jét kérdőjelezik meg

https://www.facebook.com/342739235813850/photos/a.342771752477265.80669.342739235813850/685244871563283/?type=1
Hívunk minden magyart Sepsiszentgyörgyre! 
Emlékeztessük a román hatalmat és közvéleményt arra, hogy december elseje a magyarság számára lassan száz éve a be nem tartott ígéretek napja!
A fő célunk, hogy a román közvéleményt szembesítsük a lassan száz éve tett ígérettel. A Gyulafehérvári Nyilatkozat alaptörvényben történő rögzítése hivatkozási alap lehet mind a kisebbségi jogok szavatolása, mind az autonómiatörekvések esetében. 
Nem előfeltétele annak, ahogyan egyesek megpróbálják félremagyarázni kezdeményezésünket, de erős kapaszkodó lehet. Ennek népszerűsítését ezért tűzzük ki célként a kampány során. 
Az MPP a hét végén döntött arról is, hogy egy nagyszabású tömegrendezvénnyel is a kérdésre terelné a román illetve a nemzetközi közvélemény figyelmét. A megjelölt dátum november utolsó hétvégéje. 
Ezzel azt is elkerüljük, hogy a román honfitársaink szándékosan félremagyarázzák, a nemzeti érzésük elleni provokációnak minősítsék azt. 
Mi nem valaki(k) ellen, hanem valami mellett vonulunk utcára. 
Azt szeretnénk, hogy emlékeztessünk: december elseje a magyarság számára lassan száz éve a be nem tartott ígéretek napja. 
Úgy tervezzük, hogy minden magyar pártot, civil szervezetet és a történelmi magyar egyházak vezetőit is megszólítjuk. 
Ez közös ügyünk, nem pártpolitikai rendezvényt szeretnénk!

Hogyan nyújtott segítséget a Károlyi-kormány Erdély elszakításához? Mit ígértek a románok Gyulafehérváron 1918-ban? 

Károlyi Mihály kormánya különvonatokat bocsátott 1918-ban a Gyulafehérvárra özönlő románok rendelkezésére, a vasútvonalak biztonságát pedig a magyar vasútbiztosító egységei őrizték. Ezen a gyűlésen mondták ki Erdély egyesülését Romániával.
Románia politikusai évtizedek óta álmodoztak, gondolkoztak, később már terveket is készítettek Magyarország keleti területeinek megszerzéséről. Az alkalom 1914-ben jött el, amikor kirobbant a világháború. Tisza István gróf magyar miniszterelnök, látva Oroszország katonai erejét és a román szövetséges magyarellenes terveit, egy ideig el akarta halasztani a katonai összecsapást. Románia 1916-os támadása tette egyértelművé a helyzetet: a románok a magyaroknak nemcsak legkevésbé jellemesebb, hanem legveszélyesebb ellenségei.
A Monarchia katonai veresége, majd 1918. őszi összeomlása Magyarországra húzta összes ellenségeit, a románok mellett a cseheket és a szerbeket is. A magyar integritásnak csak akkor volt esélye, ha Budapesten céltudatos, a lelki és katonai erőket összpontosító kormány kerül hatalomra. Budapesten azonban Károlyi Mihály gróf szabadkőműves és szocialista barátai lettek miniszterek és államtitkárok, akik a saját fölfogásuk szerint intézték az ügyeket. Magyarország első szabadkőműves kormánya: Jászi (Jakobovics) Oszkár, Szende (Schwartz) Pál és Kunfi (Kohn) Zsigmond miniszterek, valamint Diener-Dénes József államtitkár, hogy, hogy nem, valamennyien az 1908-ban alakult legradikálisabb, leginkább egyház- és magyarellenes Martinovics-páholy tagjai. A céltudatos, magát győztesnek hirdető, s hadseregét francia tisztekkel és fegyverekkel újraerősítő román Bratianu-kormány állt szemben a gyönge moralitású, kormányzási gyakorlattal nem rendelkező, pacifista, a katonaságtól idegenkedő Károlyi-kormánnyal. Az eredmény várható volt.
A gyulafehérvári román nagygyűléshez a románok részéről kettős út vezetett. Az első az erdélyi románok útja. Az elszakadás akkor vált valóra, amikor a Károlyi-kormány 1918 novemberében nem mutatott erőt Erdélyben, s a román vezetők látták a magyar állam számukra örömteli meggyöngülését. 1918. november 15-én az erdélyi Központi Román Nemzeti Tanács összeült, ahol egy aradi román fiatalember, Iustin Marsieu azt javasolta, hogy ott azonnal mondják ki Erdély és Románia egyesülését. Ezt Vasile Goldis elutasította, ugyanis éppen akkoriban indítottak két küldöttséget Romániába, hogy tisztázzák az egyesülés föltételeit. Az egyik delegációnak a román miniszterelnök azt mondta, hogy ne csináljanak forradalmat az erdélyi románok, mert ezzel nehezítenék a román kormány tevékenységét. A másik küldöttség Jasiban Presan tábornokot, a román nagyvezérkar főnökét arra kérte, hogy a román hadsereg mielőbb vonuljon Erdélybe. Az egyik erdélyi román küldöttség Csernoviczba is elutazott, ahol november 28-án román nagygyűlésen kikiáltották Bukovina és Románia örök időkre való egyesülését. Ez volt a minta.
A november 15-i román gyűlésen ugyan elhalasztották az egyesülés azonnali kimondását, de meghatározták a várost, ahol ezt majd megteszik. Nagyszeben román kultúrközpont és Balázsfalva, az 1848-as gyűléseik színtere helyett azért esett a választás Gyulafehérvárra, mert itt volt megfelelő nagyságú a vasútállomás, amely a várt tömegeket szállítani tudta.
A gyulafehérvári nagygyűlésük meghívóját végül az Aradon megjelenő lapjukban, a Romanulban tették közzé, 1918. november 21-én. Eközben az erdélyi Román Nemzeti Tanács román gárdákat szervezett, s a magyar kormánytól kértek fegyvereket. Azt is kérték, hogy a román fiataloknak ne kelljen bevonulniuk a magyar hadseregbe. Ezt a kormányülésen Diener-Dénes államtitkár terjesztette elő, s a kormány a kérést elfogadta. Ezzel a magyar integritást ténylegesen föladták. Pedig a kormány előtt köztudott volt, hogy november 15-én Jászinak Aradon Iuliu Maniu négyszemközt megmondta, hogy ők nem „keleti Svájcot” akarnak formálni, hanem el akarnak szakadni Magyarországtól. Eközben elkészült az a (román és francia nyelvű) röpirat, amelyet A világ népeihez! címmel mindenhova elküldtek. Ebben, régi szokás szerint, a magyarokat „barbárnak” nevezik, viszont a Tiszáig terjedő ősi román földről kijelentik, hogy ezt „Traján császár foglalása óta mind a mai napig a mi karjaink munkálták meg, a mi vérünk áztatta”. Ez a hangnem előrevetítette a gyulafehérvári döntéseket.
November utolsó napjaiban megindult a román tízezrek Gyulafehérvárra özönlése. A Károlyi-kormány a Hadilevéltár forrásai és a Világ című szabadkőműves napilap jelentései szerint különvonatokat bocsátott a románok rendelkezésére, a vasútvonalak biztonságát pedig a magyar vasútbiztosító egységek őrizték.
Eközben a román hadsereg nagy erőkkel nyomult előre a Tisza felé. A román kormánytól azt az üzenetet hozta Octavian Goga költő testvére, hogy Erdély feltétel nélküli egyesülését kell kimondaniuk. Ennek megfelelően, bár a gyűlés előtt, november 30-án különböző álláspontokat képviseltek a román szervezetek, kimondták Erdély örök időkre történő egyesítését. Mintegy százezer erdélyi román paraszt vett részt a nagygyűlésen, ahol üdvözölték a volt Monarchia minden népét, kivéve a magyarokat.
Fontos döntések születtek: megalakították az erdélyi román parlamentet, a Román Nemzeti Nagytanácsot, amely másnap ülésezett először. Kinevezte az erdélyi román kormányt, a Consiliul Dirigentet (kormányzótanácsot), amelynek helyi minisztériumai voltak. Hattagú küldöttségük indult Ferdinánd román királyhoz, hogy az örömteli eseményről tudósítsák.
A folyamat azzal zárult, hogy 1918. december 24-én (Kolozsvár elfoglalása napján) a Román Királyság hivatalos lapjában, a Monitorul Oficialban két királyi dekrétum jelent meg. Az egyikben törvénybe iktatták Erdély és Románia egyesülését, a másikban viszont (az erdélyi románok keserűségére) lényegesen lecsökkentették Erdély Románián belüli autonómiáját, amit a román vezérek Gyulafehérváron kimondtak.
Erdély Románián belüli román autonómiája, még mielőtt ténylegesen megvalósult, már meg is szűnt. Megkezdődött a Románia által megszállt új területek: Erdély, Bukovina és a Bánság teljes körű beolvasztása.
________________________________________


A gyulafehérvári határozatok
I: Erdély, Bánság és Magyarország összes románjainak meghatalmazott képviselői 1918. november 18-án (december 1-jén) nemzetgyűlésbe gyűlve Gyulafehérvárott, kimondják a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A nemzetgyűlés külön is kijelenti a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánságra. A nemzetgyűlés az általános választójog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosai számára.
Ennek megfelelően az alábbi jogokat ígérik: 
– Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára.
– Egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadság az állam összes felekezetei számára.
– Korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jog.
– Radikális földbirtokreform.
Ezeknek az ígéreteknek az ellenkezője valósult meg: az Európában példátlan nemzeti elnyomás, a magyar földbirtok, vagyon és lakások elvétele, a magyar egyházak és iskolák üldözése és bezárása. Hemingway, a nagy amerikai író írta 1923-ban: Romániát csak óriási hadsereggel lehet összetartani, vagy még azzal sem, mert „újrománjai” nem akarnak románná válni.
(Raffay Ernő, Magyar Hírlap)

Akadályozzuk meg Székelyföld kifosztását

http://www.3szek.ro/load/cikk/73204/akadalyozzuk_meg_szekelyfold_kifosztasat_fizetett_hirdetes
2014. augusztus 28.
+

2014. augusztus 28., csütörtök

Újabb vonat siklott ki Székelyföldön

MTI|2014. aug 28.
Újabb tehervonat siklott ki csütörtökön Székelyföldön, Vasláb (Voslobeni) és Marosfő (Izvorul Muresului) között, ugyanezen a szakaszon egy hete is több órán keresztül szünetelt a forgalom egy hasonló baleset miatt.
hirdetés
Ezúttal egy Déda és Madéfalva között közlekedő, 17 tartálykocsiból álló, gázolajat szállító szerelvény utolsó előtti vagonja siklott ki. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelet közlése szerint nincs robbanásveszély, mivel a gázolaj nem szivárog. A balesetben senki nem sérült meg.
A vonat első 15 vagonját a működőképes mozdony tovább vontatta a marosfői állomásra, a kisiklott vagont pedig daruval emelik vissza a pályára. A vasúti közlekedés jelenleg szünetel az érintet szakaszon.
A Román Államvasutak közlése szerint helyi idő szerint három óra körül állhat helyre a forgalom, amely reggel fél nyolctól szünetel. Az érintett szakaszon közlekedő belföldi járatok utasait közúton szállították egy következő állomásra, ahonnan újból vonattal folytathatták útjukat.
Egy héttel ezelőtt ugyanazon a szakaszon egy 28 vagonból álló tehervonat mozdonya siklott ki, a műszaki mentés akkor mintegy 12 órán át tartott.
A Székelyföldön áthaladó, úgynevezett székely körvasút pályája meglehetősen elhanyagolt állapotban van, évtizedek óta nem végeztek javításokat, ezért a vonatok jelentős sebességkorlátozással haladnak.

Orosz beismerés ellenére kitörhetett a háború ?

2014. augusztus 28.,  Napi.hu
Már egy orosz forrás is osztja az ukrán elnök véleményét, miszerint Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. A kelet-ukrajnai lázadók azt állítják, hogy csak szabadságukat töltő orosz katonák harcolnak az oldalukon. Ülésezik az EBESZ.
Petro Porosenko ukrán államfő szerint Oroszország inváziót indított Délkelet-Ukrajnában - jelentette a CNBC. A hírt egyelőre nem erősítették más hivatalos források, ám az biztos, hogy a régióban kialakult válság tovább eszkalálódott. Porosenko lemondta Törökországi látogatását és összehívta az ukrán biztonsági és védelmi tanácsot.
A Moszkva-barát szeparatisták vezetője, Alekszander Zakharcsenko elismerte, hogy oroszok harcolnak az oldalukon az ukrán hadsereg ellen, ám állítása szerint szabadságon lévő katonákról van szó, akik ahelyett hogy vakációra mentek volna, inkább nekik segítenek. Az erről szóló interjú az interneten jelent meg, amelyet átvett az orosz televízió. Zakharcsenko szerint 4000 orosz önkéntes harcol velük.
Ez invázió
Ukrán katonai források szerint a szeparatisták elfoglalták a Savur-Mohyla stratégiai magaslatot. Ezenfelül kezükbe került Novozavoszk városa Ukrajna délkeleti részén, amelytől már csak egy ugrás Mariupol kikötőváros.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) rendkívüli tanácskozást kezdett Bécsben.
A legfrissebb hír: Ella Poljakova, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadó testületnek tagja úgy véli: Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Amikor az emberek nagy csoportja parancsnokok irányítása alatt, tankokkal és páncélozott szállító járművekkel, felfegyverkezve masírozik egy másik állam területén, azt inváziónak tekintem - fogalmazott a Reutersnek nyilatlkozva.

Megszállják Kelet-Ukrajnát, ez már nyílt háború
2014. 8. 28. 13:04|Utolsó módosítás: 2014. 8. 28. 13:14|Közélet » Politika
Már nem is titkolják a szakadárok, hogy oroszok harcolnak velük együtt. Ukrajna az EU katonai segítségét kéri, összeülhet az ENSZ BT is.
Nagyszabású katonai segítséget kért Ukrajna az Európai Uniótól a "leplezetlen orosz invázió" miatt.
Ezt az AFP francia hírügynökség közlése szerint az EU mellé akkreditált ukrán nagykövet, Konsztyantin Jeliszejev közölte.Petro Porosenko ukrán elnök egyenesen arról beszélt, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát. A súlyos helyzetre való tekintettel Porosenko törökországi utazását is lemondta.
A litván külügyminiszter eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását követeli. Szerinte egyértelmű, hogy az orosz fegyveres erők megszállták Ukrajnát. A szombatra tervezett rendkívüli EU-csúcs fő témája, hogy miután Jean-Claude Juncker t az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökévé választotta, a tagállamok vezetői a többi uniós csúcspozíciót is betöltsék.
Jeliszjejev ugyanakkor megjegyzi: sokkal nagyobb tragédia, és sokkal többet árthat az Európai Unió megítélésének, ha a második világháború kitörésének 75 évfordulóján nem képes megakadályozni egy újabb háborút, mint az, ha nem sikerül kiosztani, hogy melyik tagállam által delegált politikus milyen tárcát vigyen a következő években.
Azt már a szakadárok is elismerik, hogy 3-4 ezer orosz katona harcol az ő oldalukon.
A The New York Times (NYT) amerikai napilap eközben az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról írt azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy a jelek szerint Oroszország a héten új frontot nyitott Kelet-Ukrajna déli részén.
A piaci szereplők eltúlzott derűlátással fogadták az orosz és az ukrán elnök minszki találkozója után elhangzott, biztatónak tűnő nyilatkozatokat, és az optimizmus indokolatlanságát jelzik az azóta még hevesebbé vált ukrajnai harcok - vélekedtek csütörtöki értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Szerző: VG - MTI

Pánik: menekülnek az ukrán katonák
2014. 8. 28.
Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról írt a The New York Times (NYT) amerikai napilap azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy a jelek szerint Oroszország a héten új frontot nyitott Kelet-Ukrajna déli részén.
Kijevben szerdán arról adtak hírt, hogy Oroszországból ismét katonák hatoltak be Ukrajna területére, ráadásul Donyeck megyének azon a déli határszakaszán, amelyet eddig az ukrán fegyveres erők tartottak ellenőrzésük alatt. Ukrán részről attól tartanak, hogy a hadművelet célja a dél-donyecki kikötőváros, Mariupol elfoglalása.
Moszkva tagadja a katonai mozgásokat, ugyanakkor korábban jelezte: nem tűri el az Ukrajna többségében oroszok lakta keleti részén zajló felkelés leverését, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök számára hazájában jelentős politikai kudarccal érne fel - vélekedett a The New York Times.
Oroszország nyilvánvalóan igyekszik a szakadárok javára visszabillenteni a mérleg nyelvét - mondta az újságnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő. Az amerikai lap szerint egy nappal az ukrán válság megoldását célzó minszki találkozó után az orosz katonai mozgások miatt szertefoszlik az a remény, hogy a szemben álló felek közelebb kerültek az öt hónapja tartó konfliktus beszüntetéséhez.
A The New York Times szerint a héten a kis délkelet-ukrajnai határvárosban, Novoazovszkban elegendő bizonyítékot lehetett látni arra, hogy Oroszország meg akarja változtatni a konfliktus menetét. A településről kedden biztonságosabb területek felé visszavonultak az ukrán erők a határ túloldaláról érkező tankoszlopok, tüzérség és harcoló egységek elől.
Néhány katona láthatóan nem hajlandó harcolni. A nyugat-ukrajnai Vinnyicjában állomásozó 9. dandár novoazovszki helyi egységének vezetője ráparancsolt menekülő katonáira, hogy forduljanak vissza, de hiába. "Rendben" - mondta a parancsnok.  "Bárki, aki megtagadja a harcot, üljön külön a többiektől" - mondta, mire 11 férfi így tett, a többiek pedig visszamentek a városba.
Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő az orosz behatolásra reagálva szerdán azt mondta, valószínűleg orosz ellentámadás van folyamatban. Psaki bírálta, hogy az orosz kormány nem hajlandó megmondani az igazat arról, hogy katonái 30 mérföld mélyen behatoltak Ukrajnába.
Nyugati és ukrán tisztségviselők szerint Moszkva délen támogatja a szeparatisták előrenyomulását az Azovi-tenger fő kikötőjének számító Mariupol felé. Ezzel Oroszország lehetséges célja egy tengeri kijárat megszerzése abban a törekvésében, hogy létrehozzon egy szeparatista enklávét Kelet-Ukrajnában. Néhány nyugati tisztségviselő attól tart, hogy a lépés annak az átfogóbb orosz stratégiának a része, amelynek célja egy Krímhez kapcsolódó terület kihasítása.
Szerző: MTI

Amerikai lap: visszavonulót fújt az ukrán katonák egy része
2014. augusztus 28., 
Szerző: MTI
Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról ír a The New York Times azzal kapcsolatban, hogy a jelek szerint Oroszország a héten új frontot nyithatott Kelet-Ukrajna déli részén.
Kijevben szerdán közölték, hogy Oroszországból ismét katonák hatoltak be Ukrajna területére, ráadásul Donyeck megyének azon a déli határszakaszán, amelyet eddig az ukrán fegyveres erők tartottak ellenőrzésük alatt.
Ukrán részről attól tartanak, hogy a hadművelet célja a dél-donyecki kikötőváros, Mariupol elfoglalása.
Moszkva tagadja a katonai mozgásokat, ugyanakkor korábban jelezte: nem tűri el az Ukrajna többségében oroszok lakta keleti részén zajló felkelés leverését, amely Vlagyimir Putyin orosz elnöknek jelentős politikai kudarc lenne – vélte a The New York Times.
Oroszország nyilvánvalóan igyekszik a szakadárok javára visszabillenteni a mérleg nyelvét – mondta az újságnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő.
A The New York Times szerint a héten a kis délkelet-ukrajnai határvárosban, Novoazovszkban elég bizonyítékot lehetett látni arra, hogy Oroszország meg akarja változtatni a konfliktus menetét. A településről kedden biztonságosabb területek felé visszavonultak az ukrán erők a határ túloldaláról érkező tankoszlopok, tüzérség és harcoló egységek elől.
Néhány katona láthatóan nem hajlandó harcolni. A nyugat-ukrajnai Vinnyicjában állomásozó 9. dandár novoazovszki helyi egységének vezetője ráparancsolt menekülő katonáira, hogy forduljanak vissza, de hiába.
Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő szerdán azt mondta: valószínűleg orosz ellentámadás van folyamatban.
Nyugati és ukrán tisztségviselők szerint Moszkva délen támogatja a szeparatisták előrenyomulását az Azovi-tenger fő kikötőjének számító Mariupol felé. Ezzel Oroszország lehetséges célja egy tengeri kijárat megszerzése, hogy létrehozhassanak egy szeparatista enklávét Kelet-Ukrajnában.

Intelligens padló - a CapFloor - vigyáz a házra

2014.08.28. 
A Fraunhofer Társaság olyan padlót fejlesztett ki, amely felismeri, ha valaki rálép, így hatékony védelmet nyújthat a betörésekkel szemben, de azt is érzékeli, ha egy ember elesik és segítségre van szüksége. Az új fejlesztés a biztonságtól a lakásvezérlésig számos területen használható.
A CapFloor nevű megoldás egy érintésérzékeny padló, ami észreveszi, ha valaki rálép. Amennyiben egy betörő belép a házba, akkor a padlóba beépített szenzorok azonnal riasztanak. A padló alapját egy drótokból álló egyszerű rácsszerkezet képezi, amit a szőnyeg vagy a parketta alatt helyeznek el. A rácsszerkezetben lévő drótokat gyenge elektromos mező veszi körül. Amennyiben egy ember mozog ezen a területen, akkor a mező megváltozik. Mindegy, hogy a betörő miként kerül az épületbe, amint padlót ér a lába, lebukik. A riasztást leadhatja egy sziréna, de küldhető üzenet a tulajdonos okostelefonjára vagy a biztonsági szolgálat központjába is.
A CapFloor alkalmas arra is, hogy jelezze, ha elesik valaki, de az épülettechnikai rendszerekkel összekötve lehetővé teheti a világítás és a fűtés be-, illetve kikapcsolását, amint a tulajdonos vagy a család egyik tagja a házba lép vagy elhagyja azt. SMS-ben küldhet riasztást, ha a kisgyerek kimászik az ágyából vagy ha senki sem tartózkodik a házban, de a sütő véletlenül bekapcsolva maradt.
A rendszer alapját egy bonyolult szoftver képezi. A kutatóknak sikerült a minimálisra csökkenteniük a padlóba beépített technikát, így szobánként csupán egy-egy kis méretű eszközre van szükség, ami feldolgozza és a központi vezérlőszekrényhez továbbítja a szenzoroktól érkező jeleket. Ezáltal minden adat házon belül marad. Egy tesztprojekt keretében több mint 30 apartmanban és lakóközösségben szerelték fel a padlót. A rendszer felismeri, ha az egyik lakó vagy háziállat átmegy egy szobán, vagy ha valaki éjjel felkel, hogy a mellékhelyiségbe menjen. Ilyenkor automatikusan bekapcsol a világítás. 
A CapFloor részét képezi egy több fokozatú segélyhívó rendszer is. Amennyiben egy személy hosszabb ideig hever a padlón, akkor a lámpák villogni kezdenek. Amennyiben az illető erre sem reagál és nem kapcsolja ki a lámpákat, akkor a CapFloor előbb a rokonokat, majd a szomszédokat, végül a mentőket értesíti telefonon vagy SMS-ben. Dr. Reiner Wichert, a Fraunhofer Társaság Grafikus Adatfeldolgozó Intézetének (IGD) munkatársa, a projekt vezetője elmondta, hogy a fejlesztésből – egy vállalat bevonásával – 2015 közepére lehet konkrét termék. 2010-ben a Potsdami Egyetemhez tartozó Hasso Plattner Intézet hallgatói olyan interaktív padlókijelzőt fejlesztettek ki, amelyet bárki a lábával vezérelhet. A Multitoe nevű rendszer alapja a mobil- és okostelefonokban előszeretettel alkalmazott multitouch technika.
sg.hu

Amerika selyemzsinórt küld a keresztényeknek

2014.08.28. 
Forrás: mno.hu

Új lendületet vett Észak-Irakban a keresztények mészárlása, a történelem során sosem voltak még ekkora veszélyben. A káldeusok az első század óta ott élnek. Hiába az amerikai propaganda, lehet, hogy most ők okozzák számos közösség végső pusztulását.
A „sötét középkor” – talán mindannyian emlékezhetünk erre a szókapcsolatra iskolai tanulmányainkból, de talán arra is, ahogyan lelkiismeretesebb tanáraink igyekeztek árnyalni ezt a képet például a reneszánsz kultúra bemutatásával, amely ugye szintén mintha a „sötét középkor” terméke volna.
A rég elmúlt primitív rosszaság emlegetése alkalmas arra, hogy relativizálja a most jónak beállított szép, új világ bűneit; a „fejlett Nyugat”, a „szabad világ” számos pontján folytat – a propaganda oldalán agyonhallgatott – népirtást és vallásüldözést.
Mikor is kezdődött?
Az MNO sem tegnap emelt először tollat a témában. 2013. augusztus 28-ai összeállításunkban részletesen írtunk arról, hogy a mai napon is zajló népirtás gyakorlatilag legtávolabbi előzménye George W. Bush amerikai elnök 2003-ban hirdetett „keresztes hadjárata” volt Irakba, a keresztények ezt követően váltak az iszlamisták céltáblájává. Az idő tájt 1,2, más becslések szerint 1,5 millió keresztény élt Irakban, akik jelentős része elmenekült vagy áldozatává vált az amerikaiak és a felheccelt muzulmánok harcainak, a Krisztus-hívők lettek ugyanis a bűnbakok a nyugati invázióért. A tavalyi évben még azt írhattuk, 400-800 ezer keresztény lehet Irakban, azóta nap nap után rohamosan csökkent a 431 óta fennálló asszír keresztény egyház lélekszáma. Moszulban már jószerével nincsenek is keresztények, Bagdadban pedig rettegésben élnek az utolsó káldeusok, de erről később.
A 2003 óta tartó invázió egyik legtragikusabb momentuma volt a 2010-es, mindenszentek ünnepén zajlott vérfürdő, amelyben azonnal lemészároltak 100 hívőt, köztük papokat, asszonyokat és gyermekeket is, a „keresztény Európa” akkor sem sietett Bagdad segítségére.
Gyökerestül tépik ki a keresztény kultúrát is
Hónapokkal később kitört az arab tavasz. 2011-ben erőszakos kormányellenes felkelések voltak sorra az arab világ országaiban, az Arab-félsziget keleti csücskében fekvő Omántól a nyugat-afrikai Mauritániáig. Sokan akkor sem alaptalanul látták az események mögött az USA-t: Szíriában már 2012 óta kritikus a helyzet – ott az iszlamistáknak egyszerűen azt tanítja az ellenzéket nyíltan fegyverző Nyugat, hogy az alavita hitű Basár el-Aszad kormányának pillérei a keresztények –, Egyiptomban a gazdasági élet elitjében helyet foglaló kopt keresztény értelmiség ellen hergelték fel a muzulmán terroristacsoportokat azzal, hogy a keresztény réteg „Amerika csápja”. A helyzet odáig jutott, hogy kopt templomokat vagy keresztény emberek tulajdonában álló üzleteket gyújtogatnak az iszlamisták, ha úgy látják jónak. A szíriai keresztényüldözés, mint korábban erre külön kitértünk, kultúrtörténeti jelentőségű is, három Damaszkuszhoz közeli településről kölcsönözték ugyanis a Mel Gibson-féle Passió filmhez a Jézus Krisztus által is használt arámi dialektust. Ezeket a keresztény csoportokat mára sajnos kipusztítottnak tekinthetjük, és ez sem a „sötét középkor” műve.
És akkor újra Irak: a legsanyarúbb sorsuk az iraki keresztényeknek van, az országban szolgáló keresztény vezetők eddig csak nagyon csekély eredménnyel könyörögtek nyugati segítségért, pedig a római pápától az antióchiai maronita pátriárkán át Ilarion orosz metropolitáig mindenki hangos szóval tiltakozik a veszedelmes helyzet miatt, amit nap nap után láthatunk a híradásokban levágott fejű gyermekek kikockázott képein. Irakban tíz év alatt harmadára csökkent a keresztények száma, ma félmilliónál aligha több, és az elmúlt hónapokban iszonytató tempót vett az őrült öldöklés, egy-egy keresztény falu körülzárásával, halálra éheztetésével egész közösségeket írnak a történelem lapjaira az amerikai agresszió által egyre csak tüzelt muszlim terroristák. Volna persze lehetőség a túlélésre: akinek van havi 100 ezer forintnak megfelelő pénze vagy elhagyja hitét, megúszhatja a kard általi halált. A legtöbb keresztény végső soron a menekülés mellett dönt.
„Szaddám Huszein diktatúrája alatt sem élveztünk szabadságot, de biztonságban éreztük magunkat. Megkaptuk a szabadságot, most azonban nem vagyunk biztonságban” – hangzott el néhány hete az iraki káld katolikus egyház pátriárkája, Luisz Rafael, azaz I. Szako szájából, segélykiáltásként Brüsszel felé. Ismert vagy sem, de tény: a káldeusok az első század vége óta Észak-Irakban többé-kevésbé szabadon gyakorolhatták vallásukat.
Hogy a Nyugat szervezetten mikor ébred fel – elszigetelt segélyakciók és nagyszabásúnak tűnő elméleti kezdeményezések már vannak, a magyar kormány és a honi keresztények is tettek lépéseket –, illetve mikor parancsol megálljt a beláthatatlan következményekkel járó inváziónak az Egyesült Államok, teljesen bizonytalan.
Jelkép
Nemzetközi kampány indult a vallásuk miatt meghurcolt iraki keresztényekért, melynek jelképe az arab N betű. A karakter egyre több profilképet helyettesít a Facebookon és a Twitteren, a felhasználók így fejezik ki szolidaritásukat a terroristák által üldözött vallási csoportok mellett. A nagy arab N betű az arab naszráni, vagyis keresztény szó rövidítése. Az ISIS / ISIL (Islamic State of Iraq al-Sham / Islamic State of Iraq and Levant – Iraki és Szíriai Iszlám Állam / Iraki és Levantei Iszlám Állam) fanatikus dzsihádistái ezzel a karakterrel jelölik meg az iraki keresztények házait.
mno.hu / MTI