2014, augusztus 15
Csütörtökön az Alfahír is beszámolt arról, hogy a kormányközeli Heti Válasz értesülései szerint augusztus 20-án magas állami kitüntetést kap Kertész Imre Nobel-díjas író.
Emlékezetes, 2009-ben egy Die Welt-interjúban így beszélt: "Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne minősítsen engem magyarnak" - jelentette ki válaszában Kertész. "Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik. Ami pedig az Ön által említett gazdag magyar irodalmi tájat illeti, elárulok valamit: a szocialista évek alatt egyetlen egy államilag engedélyezett könyvet sem olvastam. Ízlésemnek ugyanis mindaz egyáltalán nem felelt meg. Mindig felfordult a gyomrom, amikor megpróbáltam" – mondta. 2012-ben Orbán Viktorral is találkozott: a miniszterelnök Berlinben tartott beszédet, amire elment maga a Nobel-díjas író is.
A hírek arról szóltak, hogy Kertész a német szakfordítást vette igénybe, nem hallgatta meg magyarul. A beszéd végén Orbán odalépett Kertészhez köszönteni őt, ám a képet tanulsága szerint az író ülve fogadta a miniszterelnök kézfogását, egyesek szerint betegsége miatt nem állt fel. Kertész 2012-ben döntött úgy, hogy abbahagyja irodalmi munkásságát. A 35 ezer oldalnyi anyagából archívumot állítottak össze, ami a kutatók előtt nyílt meg a Berlini Művészeti Akadémián. Megkérdezték tőle akkor, miért oda helyezte le iratanyagát, amire úgy válaszolt, jobban megértik őt ott, mint Magyarországon.
Dúró Dóra országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság jobbikos elnöke nyílt levelet írt Áder János köztársasági elnöknek. A jobbikos politikus szerint Kertész Imre a magyarságról tett, korábbi kijelentései miatt méltatlan arra, hogy kitüntetésben részesüljön. Dúró Dóra teljes levelét alább olvashatja:
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
A sajtóból értesültem róla, hogy a Magyar Szent István Rend kitüntetést kívánja adományozni Kertész Imrének a 2014. augusztus 20-ai állami ünnepségek alkalmával. Mély meggyőződésem, hogy Kertész Imre a magyarságról tett, korábbi kijelentései miatt méltatlan arra, hogy ilyen elismerésben részesüljön.
Talán elkerülte az Ön figyelmét az íróval a 80. születésnapja előtt készített, a Die Welt online kiadásában 2009. november 5-én megjelent interjú, amelyben Kertész egyértelművé tette, hogy nem szeretné, ha őt magyarnak bélyegeznék. Az író ekkor a nyilvánosság előtt is ismertté tett gondolatai szerint Budapest teljesen balkanizált, az ország lakosait hazugnak tartja, akik máig nem képesek szembenézni múltjukkal. Magyarországra és a magyarságra az interjúban többször is mélyen sértő kijelentést tett. A Nobel-díjnak köszönhetően a rá irányuló nemzetközi figyelmet nem szülőhazájának elismertebbé tételére, népszerűsítésére, hanem lejáratására, sőt olykor egyenesen megtagadására használta fel. Ő maga kérte a vele interjút készítő Tilman Krausétől, hogy „ne bélyegezze magyarnak.” Ön szerint ilyen embereket, gondolatokat kell a jövő generációk számára példaként állítani?
Kertész, aki szerint nem az a kérdés, hogy „hogyan tudott együtt élni a németekkel”, hiszen „még megdöbbentőbb, hogy korábban hogyan volt képes magyarokkal élni” – nem érdemel magyar állami kitüntetést, amellyel kapcsolatban a legnagyobb kérdés abszurd módon tehát mégiscsak az: hogyan lenne képes viselni azt? Úgy tűnik, magyarként bizonyosan nem.
A különböző állami kitüntetésekben közös, hogy elvileg olyan személyek kapják azokat, akik tevékenységükkel nemcsak kimagaslót hoztak létre a magyar kultúra, tudomány, sport területén, hanem személyiségükkel, példamutatásukkal, szellemi habitusukkal magyar generációk méltó példaképei lehetnek. Éppen ezért is rendkívül nagy Elnök Úr felelőssége, hogy kik azok, akiket nyugodt lelkiismerettel a jövő generációk elé példaként oda mer és oda akar állítani. Megítélésem szerint Kertész Imre önmagát zárta ki ebből a körből.
Az imént említett területeken számtalan, kimagasló magyar életmű kínálkozik a legmagasabb elismerésre Szent István ünnepén. Tisztelettel kérem Önt, tegye gondos megfontolás tárgyává, hogy kitünteti-e Kertész Imrét. Ha megteszi, a magyar állam legfőbb közjogi méltóságaként ad hitelt egy magyarságát megtagadó értelmiségi Magyarországot lejárató véleményének, s a kitüntetés társadalmunk széles körében felháborodást váltana ki. Tisztelettel:
Dúró Dóra
a Jobbik országgyűlési képviselője
a Kulturális Bizottság elnöke
alfahir.hu
Kitüntetik Imre Kertészt augusztus 20-án
2014, augusztus 14 - 12:58
A Heti Válasz úgy értesült, augusztus 20-án magas állami kitüntetést kap Kertész Imre Nobel-díjas író, akit Schmidt Mária ismét védelmébe vett.
Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum igazgatója Kerész Imrét méltatja dolgozatában, mondván a kommunizmusban kívülálló maradt, próbálta szembeállítani a nemzetiszocializmus és a kommunizmust, amivel szembement a polkorrekt tilalommal, miszerint nem szabad összehasonlítani őket.
"A 85 éves Kertész Imre szabad ember. Az maradt mindkét emberellenes totális diktatúra alatt, mindkettő ellenére, ellenében. És az ma is. Az Isten áldja meg!” - írja Schmidt.
Mi több, a Heti Válasz értesülései szerint Kertészt kitüntetik augusztus 20-án. Ugyanakkor Kertész egyáltalán nem volt antikommunista, sőt, középiskolai tanulmányai során a pártba is belépett - emlékeztet a kuruc.info. A Magyar Dolgozók Pártjának 1956-ig, annak bukásáig maradt tagja. Ezalatt kommunista lapoknál, majd az egyik minisztérium sajtóosztályán is dolgozott.
A portál rámutat, hogy Kertész 1994-ben a Szombat című zsidó folyóiratnak elmesélte, hogy a Szikra c. lapban dolgozott, ami egyébként a kommunista ifjúmunkások lapja volt, később Szabad Ifjúság néven jelent meg. A lapba többek közt írt a Népszavás Várkonyi Tibor és Paul Lendvai is (akkor még Lendvai Pál).
Ennyire állt kívül a kommunizmuson, ennyire szemlélte függetlenül a rendszert Kertész, akit épp ezért méltat Schmidt. Pár évvel visszarepülve az időben szintén gyanús összeférhetetlenségeket lehet felfedezni: a The Paris Review lapnak adott interjúban Kertészről azt írták, egy évet töltött Auschwitzban, ám erre rácáfol egy másik, 1996-os interjú, ahol az író arról beszél, csak pár napot volt ott, pontosabban egy birkenaui karanténtáborban. Utána szállították Buchenwaldba, ahol 9 hónapot töltött el.
Imre Kertészt a zavaros múltja után mégis méltatják, ráadásul újabb kitüntetést kap. Emlékezetes, 2009-ben egy Die Welt-interjúban így beszélt: "Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne minősítsen engem magyarnak" - jelentette ki válaszában Kertész. "Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik. Ami pedig az Ön által említett gazdag magyar irodalmi tájat illeti, elárulok valamit: a szocialista évek alatt egyetlen egy államilag engedélyezett könyvet sem olvastam. Ízlésemnek ugyanis mindaz egyáltalán nem felelt meg. Mindig felfordult a gyomrom, amikor megpróbáltam" - mondta.
2012-ben Orbán Viktorral is találkozott: a miniszterelnök Berlinben tartott beszédet, amire elment maga a Nobel-díjas író is. A hírek arról szóltak, hogy Kertész a német szakfordítást vette igénybe, nem hallgatta meg magyarul. A beszéd végén Orbán odalépett Kertészhez köszönteni őt, ám a képet tanulsága szerint az író ülve fogadta a miniszterelnök kézfogását, egyesek szerint betegsége miatt nem állt fel.
Kertész 2012-ben döntött úgy, hogy abbahagyja irodalmi munkásságát. A 35 ezer oldalnyi anyagából archívumot állítottak össze, ami a kutatók előtt nyílt meg a Berlini Művészeti Akadémián. Megkérdezték tőle akkor, miért oda helyezte le iratanyagát, amire úgy válaszolt, jobban megértik őt ott, mint Magyarországon.
Heti Válasz - Kuruc.info - alfahir.hu
