Több olvasónk is érdeklődött a közelmúltban Horváth Zoltán úr által megemlített ETT-ről, Erről az egyik riportunkban lehetett olvasni és amiben a megszólaltatott taglalta az Európai Területi Társulások kérdéskörét mint egy lehetséges megoldás Székelyföld autonom működésére. Az alábiakban erről adunk egy pár kiegészitő információt: (Erdélyi Polgár)
Mit takar az EGTC? Mi az Európai Területi Társulás?
Az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC, European Grouping of Territorial Cooperation) vagy másképpen európai területi társulás (ETT) az Európai Unió innovatív megoldása a tartós határon átnyúló együttműködések biztosításához (forrás: CESCI, www.cesci-net.eu). Az európai területi együttműködési csoportosulásokat Magyarországon a 2007. évi XCIX. törvény szabályozza.
Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam vagy harmadik államok szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést.
A kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabály-csomag tervezetet az Európai Bizottság 2011 októberében tette közzé. A kapcsolódó tárgyalások a lengyel-dán-ciprusi elnökségi trió által megegyezett ütemben és tematikával folytak.
A rendeleteket 2013. decemberében fogadta el az Európai Tanács és Parlament. Ezek mentén kerülnek kidolgozásra az operatív programok és a nemzeti szabályok.
Az európai területi együttműködés (ETE) a kohéziós politika önálló célkitűzése marad 2013 után is, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszíroz, azonban a programok specifikumai miatt külön rendelet szabályozza. Az európai területi együttműködési programok három kategóriába sorolhatóak:
· határokon átívelő együttműködés – a közös határ két oldalán található régiók és helyi hatóságok közreműködésével megvalósuló projektek finanszírozása, ilyenek például az infrastruktúra határokon átívelő használatának fellendítésére törekvő projektek.
· transznacionális együttműködés – olyan projektek finanszírozása, amelyek tagállami, regionális és helyi hatóságok közreműködésével valósulnak meg egy nagyobb kiterjedésű földrajzi területen.
· régiók közötti együttműködési programok – az innovációval, energiahatékonysággal, városfejlesztéssel és egyéb területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok egymással való megosztásának elősegítésére.
A rendeletekben új elemként jelenik meg a tematikus koncentráció, az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja és a területiség. A 11 tematikus célkitűzés bevezetése lehetővé teszi, hogy a tagállamok az Operatív programok tervezésénél fokozottabban fókuszáljanak egy adott témakörökre. A tematikus koncentrációra vonatkozó megállapodás értelmében a határon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködések esetében az uniós források (legalább) 80%-át 4 tematikus célkitűzésre kell fordítani.
A 2014-2020-as programozási időszak jelenleg zajló költségvetési tárgyalás aktuális állapota szerint az ETE célkitűzés keretében 8,9 Mrd EUR lesz a jövőben felhasználható, ami rendelkezésre álló kohéziós források 2,75%-át jelenti. Az ETE források 74,06%-a határ menti, 20,36%-a transznacionális és 5,58%-a régiók közötti együttműködésre lesz fordítható.
Továbbra is megmarad az erőforrások transzferének az a mechanizmusa, amely az unió külső határainál zajló együttműködéseket segíti az Európai Szomszédsági Eszköz (ENI) és Előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretein belül.
A kohéziós források hatékonyabb felhasználása érdekében a Bizottság két új eszközt ajánl a tagállamok részére:
· Helyi közösségi részvételen alapuló helyi fejlesztési kezdeményezések (Communitiy-led local development - CLLD)megvalósíthatók határ menti programok keretében is. (Ez nem más, mint a LEADER kezdeményezés beépítése a kohéziós politikába)
· Integrált Területi Beruházásokra (Integrated Territorial Investment - ITI) szintén lesz lehetőség, amennyiben az együttműködési program részét képezi. Az ITI integrált fejlesztések speciális végrehajtási módját jelenti. Segítségével több operatív program, különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók az egy adott terület specifikus igényeihez illeszkedő integrált beruházások megvalósíthatósága érdekében. Az ITI menedzsmentjére és végrehajtására ETT-t vagy egyéb jogi személyiséget lehet kijelölni, amelyet valamely résztvevő ország jogrendje alatt hoztak létre.
A területi, elsősorban a határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni. Az ETT-eszközt arra szánják, hogy a területi együttműködés elősegítése és a gyakorlati nehézségek csökkentése által az Unió kohézióját fokozza egy olyan jogi szervezeten keresztül, amely az együttműködési kezdeményezések számára a jogbiztonságot és a stabilitást növelni tudja. Az ETT-k határon átnyúló együttműködési programok megvalósítására kiválóan alkalmasak, mert egyszerre valósítják meg az ETE projektekkel szemben támasztott közös tervezés, közös végrehajtás és határon átnyúló hatás feltételeit. Ennek megfelelően az ETT-k pályázói, programirányítói funkciót tölthetnek be ETE programokban, illetve határon átívelő közszolgáltatások nyújtásában is szerepük lehet. Az ETT-kről, alapításuk jogi hátteréről és a Magyarországon nyilvántartásba vett ETT-kről bővebb információt ide kattintva találhat.
Jelenleg zajlik hazánkban a 2014-2020-as időszak előkészítése, azETE/IPA/ENI programok stratégiai tervezése. A határon átnyúló programok vonatkozásában valamennyi határszakaszon megalakultak a nemzetközi tervezési munkacsoportok, melynek munkájában a programterület megyéi, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai vesznek részt. A jövő programozási időszak intézményrendszerének átalakítása folyamatban van. A következő időszak programvégrehajtásában az 1449/2012 (X.16) Kormányhatározat alapján szerepet kapnak a Széchényi Programirodák is a határon átnyúló fejlesztések menedzselésében, így annak munkatársai is bevonásra kerültek a tervezési munkacsoportban történő részvételre.
A stratégiai tervezés szakértői munkája a határszakaszok többségén megkezdődött, az operatív programok kidolgozásáért a tervezési munkacsoport felel, amelyek munkáját külső szakértők segítik. A tervezés folyamán a szakértők az érintett helyi és központi szereplők bevonásával műhelytalálkozókat szerveznek, ahol tematikus workshop-ok keretében a határtérségek fejlesztési szükségletei és a jelenleg futó programok tapasztalatai kerülnek megvitatásra. A rendezvények menüpont alatt folyamatos tájékoztatást kapnak ezek pontos helyszínéről és időpontjáról.
Magyarország részvételével az alábbi, a 2014-2020-as költségvetési időszakban megvalósuló programok tervezése kezdődött meg:
Határon átnyúló együttműködések:
· Magyarország és Szlovákia között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]
· Magyarország és Románia között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]
· Magyarország és Horvátország között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]
· Magyarország és Szerbia között megvalósuló IPA határon átnyúló együttműködés [link]
· Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna között megvalósuló ENI határon átnyúló együttműködés [link]
· Ausztria és Magyarország között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]
· Szlovénia és Magyarország között megvalósuló határon átnyúló együttműködés [link]
Transznacionális együttműködések:
· Duna transznacionális program
· Közép-Európa transznacionális program
Interregionális együttműködések:
· INTERREG VC interregionális program
· ESPON program
· URBACT program
Kik alapíthatnak ETT-t?
A Rendelet szerint tagállamok, regionális hatóságok, helyi hatóságok és a közbeszerzési irányelv szerinti közjogi intézmények, illetve ezek társulásai alapíthatnak Európai Területi Társulást.
A hazai szabályozás a közbeszerzési törvény ajánlatkérői körébe tartozó szervezetek számára teszi lehetővé a részvételt, melyek az alábbiak:
· a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;
· az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;
· az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;
· a 9.§ (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
· az a)–d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [ Ptk. 685.§ c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, és amely felett az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
· az a)–e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
· a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)–f)pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével –, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)–d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;
· az adott beszerzés megvalósításakor az a)–g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.
Nem EU tag országok jogalanyai szintén részt vehetnek csoportosulásban, amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy a tagállamok és a harmadik országok közötti megállapodások ezt lehetővé teszik.
Az alapítás folyamata
Az ETT alapításának elengedhetetlen feltétele a szoros együttműködés fennállása a társuló felek között. Szükséges egy elérni kívánt közös cél meghatározása, amely az ETT elsődleges feladata az alapítás tekintetében.
Ezt követően meghatározandóak a társulás feladatai, hatásköre, illetve a lehetséges tagok köre.
A folyamat következő lépése az ETT székhelyéről való döntés, amely meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT szabályozásra.
Az alapítás menete az alapszabály, illetve egyezmény tervezet elkészítésével folytatódik, amelyben ajánlott jogi segítség igénybevétele.
A társulni kívánó felek ezt követően döntenek a kötelező és lehetséges szervekről, majd alakuló ülést tartanak.
Ezután megtörténik a jóváhagyási kérelmek tagállamonkénti jóváhagyó hatósághoz való benyújtása, melyet a székhely szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vétel követ.
Az ETT alapítás folyamata a bejegyzett társulás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésével zárul.
Új lehetőség – Európai Területi Társulás (ETT-EGTC)
Megjegyzés
Új lehetőség – Európai Területi Társulás (ETT-EGTC)
•
ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE
Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása a KIM szerint
Az EGTC a helyi, nemzeti szereplők határon átnyúló együttműködéseinek kíván szabályozott keretet, jogi személyiséget és jogképességet adni
•A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt
•A Régiók Bizottsága kezdeményezésére ezért az Európai Parlament és Tanács 2006. júliusában elfogadta az európait területi együttműködési csoportosulásról szóló Rendeletet, mely 2006. augusztus 1-jén lépett hatályba (1082/2006/EK Rendelet)
•Magyarországon az átültetést a 2007. évi XCIX. törvény valósította meg
•Az együttműködések nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog hatálya alatt köttetnek (az első közösségi szintű jogi eszköz)
•Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára):
•Határokon átnyúló
•Transznacionális
•Régiók közötti együttműködés
•Vertikális alkalmazás:
•Programmenedzsment
•Projektmenedzsment
•Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések
•Saját költségvetésű projektek
Az Európai Területi Társulás sajátosságai
Legalább két tagállam jogalanyainak részvételével alapítható (alapfeltétel a tagállamokon átívelő cél), lehetséges tagok:
§Helyi szereplők (pl. önkormányzatok)
§Regionális szereplők
§Állam
§Közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi személyek + fentiek társulásai
Előnyök:
§Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva
§Székhely szerinti jog alkalmazandó
§Jogi személyiség, teljes jogképesség
§Delegálható önkormányzati hatáskörök!
§3. államok jogalanyai részvételére is lehetőséget biztosít
§Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) - biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét
§„egy kézben”: hatáskör, döntés, forrás
§Nem érvényesül a „lead partner” - „vezető partner” elv, az EGTC önállóan pályázhat
§Az EGTC több tagállam résztvevőinek autonóm testülete,
nsaját költségvetéssel,
nsaját szervezettel,
nsaját szerződő képességgel
§Magyar önkormányzatok részvételével korlátolt felelősség!
ETT térképei
•Előző időszakhoz képest több pályázati pénz hívható le
•Pályázati lehetőségek nőttek:
–előző időszakban 5 operatív programon keresztül voltak lehívhatóak a támogatások
–jelenleg 15 operatív program (7 reg., 8 ágazati)
•„pályázóbarát” rendszer és alkalmazások, 2 fordulós eljárás (formanyomtatványok, elektronikusan, kitöltő rendszer segítésével)
•Szűkült a biztosítéknyújtásra kötelezett pályázók köre: önkormányzatok, önkormányzati szervek, valamint az önkormányzatok által fenntartott intézmények nem kötelesek biztosítékot nyújtani
•Feladat: pénzügyileg megalapozott projektek készítése
•A célterületen rendelkezésre álló forrás
–Határ menti: 73.86%
–Transznacionális: 20.95%
–Interregionális: 5.19%
•Pályázati lehetőségek nőttek:
–előző időszakban 5 operatív programon keresztül voltak lehívhatóak a támogatások
–jelenleg 15 operatív program (7 reg., 8 ágazati)
•„pályázóbarát” rendszer és alkalmazások, 2 fordulós eljárás (formanyomtatványok, elektronikusan, kitöltő rendszer segítésével)
•Szűkült a biztosítéknyújtásra kötelezett pályázók köre: önkormányzatok, önkormányzati szervek, valamint az önkormányzatok által fenntartott intézmények nem kötelesek biztosítékot nyújtani
•Feladat: pénzügyileg megalapozott projektek készítése
•A célterületen rendelkezésre álló forrás
–Határ menti: 73.86%
–Transznacionális: 20.95%
–Interregionális: 5.19%
•feltétel: szoros együttműködés fennállása
•meghatározni az elérni kívánt közös célt (elsődleges feladat ETT (EGTC) alapításakor, erre kell koncentrálni, csak ezt követően a pályázható forrásokra)
•ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása
•a lehetséges tagok körének meghatározása
•döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC) szabályozásra)
•Alapszabály, egyezmény tervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott)
•Kötelező és lehetséges szervekről döntés
•Alakuló ülés
•Jóváhagyási kérelmek benyújtása tagállamonként
•Nyilvántartásba vétel a székhely szerinti tagállamban
•Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés
Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program
A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési program tervezése során eddig megrendezett két ülés (2012. december 6. , Tokaj és 2013. május 23., Szenc) legfőbb eredménye, hogy a program a 2007-2013-as ciklushoz hasonlóan 4 oldalú marad. A programban jelenleg zajlik az OP, EX-ante/SKV közbeszerzési dokumentumainak véglegezése, várhatóan ősszel kiválasztásra kerülnek a külső szakértők. A következő tervezési munkacsoporti ülésen a tervezett végrehajtási struktúra kereteinek megvitatása is napirenden lesz.
•meghatározni az elérni kívánt közös célt (elsődleges feladat ETT (EGTC) alapításakor, erre kell koncentrálni, csak ezt követően a pályázható forrásokra)
•ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása
•a lehetséges tagok körének meghatározása
•döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC) szabályozásra)
•Alapszabály, egyezmény tervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott)
•Kötelező és lehetséges szervekről döntés
•Alakuló ülés
•Jóváhagyási kérelmek benyújtása tagállamonként
•Nyilvántartásba vétel a székhely szerinti tagállamban
•Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés
Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program
A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési program tervezése során eddig megrendezett két ülés (2012. december 6. , Tokaj és 2013. május 23., Szenc) legfőbb eredménye, hogy a program a 2007-2013-as ciklushoz hasonlóan 4 oldalú marad. A programban jelenleg zajlik az OP, EX-ante/SKV közbeszerzési dokumentumainak véglegezése, várhatóan ősszel kiválasztásra kerülnek a külső szakértők. A következő tervezési munkacsoporti ülésen a tervezett végrehajtási struktúra kereteinek megvitatása is napirenden lesz.
Mivel politikusaink vagy szakemebereink eddig nem igen figyeltek fel a fentebb említett Székelyföld megalakitási lehetőségre idecsatoljuk a tavalyi hirt amivel bizonyítható, hogy nem csak azt az utat lehet folytatni amit eddig is tettek az autonómistáink. Egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a lehetőséggel, de lássuk a cikket: (Erdélyi Polgár)
Európai Területi Társulás tagja lesz Hargita megye
2013. január 14.
Magyarország, Dánia, Franciaország, Olaszország és Románia együttműködésével Európai Területi Társulás (ETT) létrehozásáról tárgyaltak a hétvégén Magyarországon. A kecskeméti megbeszélésen részt vett az egyik romániai partner, Hargita megye képviseletében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki javasolta, hogy a kis falvak lakóinak életkörülményei javítása érdekében közösen készítsenek pályázatot, ami új munkahelyek létesítését is célozza. A találkozó részvevői megegyeztek abban, hogy ez lesz a legfontosabb célkitűzése a leendő ETT-nek, melyben részt vesz Magyarország (Bács-Kiskun Megye Önkormányzata), Dánia (Midtjylland Régió), Franciaország (Vienne megye), Olaszország (Padova megye) és Románia (Fehér és Hargita megye).
A jelenlevők abban egyeztek meg, hogy a társuláson keresztül a vidékfejlesztésre, helyi termékek népszerűsítésére, értékesítésére, a turizmus fellendítésére, fejlesztésére, az újrahasznosítható energiára, a helyi forrásokkal való gazdálkodásra, a kis falvak megmentésére, lakóinak helyben maradására, életszínvonalának emelésére, és a kulturális értékek népszerűsítésére fognak összpontosítani.
Borboly hangsúlyozta, Hargita megyének az elmúlt években számos sikeres közös tevékenysége volt a Bács-Kiskun megyei önkormányzattal, köztük a legeredményesebb a Bács-Kiskun megyei orvosok által kivitelezett egészségfelmérő vizsgálatok voltak Hargita megye elzárt településein. Az évek során számos tapasztalatcserén vettek részt a két megye szakemberei Bács-Kiskun megyével az alábbi témakörökben: Magyarországi európai uniós csatlakozása, vállalkozások, regionális fejlesztés, oktatás, hatékony hulladékgazdálkodás, hargitai képzőművészek tapasztalatcseréje (veránkai alkotótábor), közigazgatás, civil szervezetek (mindkét megyében szervezett civil konferenciákon előadások és tapasztalatok megosztása), sportesemények megszervezése és népszerűsítése (kettesfogathajtó-világbajnokság), kölcsönös turisztikai és hagyományos értékek népszerűsítése.
A Bács-Kiskun megyével folytatott sikeres testvérmegyei együttműködés alapozta meg azt az ötletet, miszerint az eddig elért eredményekre és a jövőbeni tervekre hivatkozva fontos és hasznos létrehozni az Európai Területi Társulást, amely magasabb szintre emeli az együttműködést, és általa nagyobb terjedelmű, illetve finanszírozású projekteket lehet lebonyolítani – hangsúlyozta Borboly Csaba.
A találkozónak további fontos napirendi pontja volt, hogy Hargita megye kétoldalú projekteket készítsen a franciaországi Vienne megyével és a dániai központi régióval. A francia Vienne megyével turisztikai téren kezdeményeztek együttműködést a turisztikaicélpont-menedzsment fejlesztése érdekében. A francia partnerek nyitottak voltak a mielőbbi találkozók megszervezésére és a szakmai tudás kölcsönös átadására, mint ahogy arra is, hogy egy Hargita megyei látogatás során megismerjék azokat a tapasztalatokat, amelyekkel Hargita megye rendelkezik a helyi termékek népszerűsítése és értékesítése, illetve a helyi termelők támogatása terén. Vienne megye képviselője kifejtette azt a szándékát is, hogy ebben a témában egy projektet Hargita megyével közösen bonyolítsanak le.
A leendő dániai partnerekkel szakmai tapasztalatcserét tervezünk, hogy megismerjük Európa legjelentősebb és legeredményesebb szövetkezeti mozgalmát, hiszen mi is támogatunk szövetkezeteket – fogalmazott Borboly.
Az ETT új lehetőség az önkormányzatoknak, régióknak és államoknak, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködést hozzanak létre, és így valósítsák meg közös céljaikat. Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, ezáltal pedig az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulásnak saját költségvetése, szervezete és szerződőképessége van, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést. (közlemény)
Új együttműködés és erőtér a társulás által
Nyíradony. Nagykároly, Érmihályfalva, Kiskereki és Székelyhíd, valamint Újfehértó, Hajdúhadház, Derecske és Nyíradony önkormányzatai létrehozták az első, magyar – román határon átívelő európai területi társulást.
A 2014-től kezdődő uniós költségvetési ciklusban kiemelt szerepet és forrásokat szánnak az egykor egybetartozó, és szétszakított térségek fejlesztésére, megerősíteni és működtetni akarják a korábban élő kapcsolatokat. A 4-4 település alkotta „Európa Kapu” Európai Területi Társulás a lehető legtöbb település bevonásával szeretné előkészíteni a várhatóan jelentős uniós források pályázását megváltoztatva mindazt, ami a hétköznapok számára is világossá és értelmezhető teszi az összetartozást, a benne rejlő lehetőségeket. (www.haon.hu)