2014.08.23.
Forrás: nyugatijelen.com
A palagáz (amely a talaj alatti nagy kiterjedésű pórus-rendszerek helyett geológiai pala-alakzatok apró üregeiben, illetve mikroszkopikus átmérőjű csatornáiban található –Wikipédia) meglehetősen nagy port vert fel az utóbbi években, egy-két évtizedben. Állítólag hatalmas gázmennyiséget lehetne kitermelni belőle, az Egyesült Államok ennek hasznosításából reméli, hogy a következő száz évben megszabadul gázgondjaitól. Ugyanakkor számtalan olyan vélemény, tanulmány jelent meg, amely egyértelműen a kitermelése ellen foglal állást, a víz- és talajszennyeződéstől a földrengésveszélyig minden érvet felhoznak ellene.
Az utóbbi néhány évben Romániában is szorgalmazza a kormány a palagáz-feltárását, engedélyt is adott rá, többek között az ország nyugati felében, közelebbről Arad megyében, Kürtös, Kisiratos, Szentanna, Kisjenő, Sofronya, Simánd, Ópálos stb. környékén, ahol azonnal erős ellenállással találkozott. A tiltakozás vezéralakja kétségtelenül Dumitru Muscă mérnök, a hatalmas, több mint hétezer hektáron gazdálkodó Kürtösi Agráripari Kombinát vezetője, aki maga mellé állította a környékbeli községek, városok tanácsait, polgármestereit, lakosságát. Különböző helységekben kilenc tiltakozó nagygyűlést szerveztek, a legutóbbit és eddigi legnagyobbat Aradon idén áprilisban. Az ellenállás szervezésére, összefogására civil egyesületet is alapítottak.
Tegnap délelőtt az aradi Central Szállóba hívtak össze sajtótájékoztatót a legújabb fejlemények ismertetésére. Ezen Dimitrie Muscă azt mondta: már úgy gondolta, hogy elülnek a hullámok, de nem, a múlt héten azzal próbálták meggyőzni – három szenátor is járt nála –, hogy az oroszok nem adnak földgázt, mi (a Pruton túli) Moldvába gázt kell szállítsunk, még akkor is, ha a civilszervezetek ellenállnak. Ezen akadt ki Muscă úr, aki hosszasan ecsetelte a palagáz-kitermelés kártékony hatását. Szerinte éppen ott kívánnak kutatni (és majdan nyilván kitermelni), ahol a megye édesvíz-készlete található, a folyamat pedig tönkreteszi ezt a készletet.
Álláspontjának alátámasztására több, neves hazai szakember véleményét is idézte. Ha pedig elveszük a vizet (és az ennivalót), szennyezzük a levegőt, tette fel a kérdést, mit csinálnak majd az emberek? „Két lehetőség van: vagy behódolunk (azaz engedünk a ’palagázosoknak’), vagy elköltözünk. Ha Muscă meg is engedhetné magának a költözést, a többiek mit csinálnának?” – kérdezte, majd így folytatta: a korszerű, termelékeny mezőgazdasággal rengeteg terméket lehet előállítani, azok értékesítéséből pedig bármit (értsd: gázt, kőolajat) meg lehet vásárolni.
Ioan Cuzman az Alkotmányból idézett passzusokat, amelyek egyrészt az információkhoz való hozzájutás jogát mondják ki (amit szerinte a palagáz-ügy kapcsán többször megsértettek), másrészt az egészség védelméhez való jogot fogalmazzák meg. A törvényeket, mondta, úgy akarják módosítani, hogy a tiltó rendelkezéseket kiküszöböljék. Hasonló szellemben szólalt meg Andrei Moţ, a kürtösi művelődési ház igazgatója, a mozgalom egyik lelkes tagja, Florin Bornea ügyvéd, Daniel Sorin Tomuţa, Szentanna polgármestere. (A sajtótájékoztatón további három polgármester is jelen volt.)
Az ügy természetesen nincs lezárva, és a kürtösiek, meg a környékbeliek szilárd elhatározása, hogy minden legális eszközzel megvédik a maguk igazát. Egyébként hangsúlyozták: a mozgalom pártfüggetlen, tagjait nem a pártjukhoz való hűség, hanem környezetük romlatlan állapotban való megőrzése vezérli.
Jámbor Gyula
