Az EU folyamatosan fejleszti vidékfejlesztési politikáját, hogy az meg tudjon felelni a vidéki térségekben felmerülő új kihívásoknak. A legutóbbi reformfolyamat, melyre az EU közös agrárpolitikájának átfogó átdolgozása keretében került sor, lényegében 2013 decemberében lezárult. A folyamat a 2014–2020-as időszakra szóló alapjogszabályok elfogadásával végződött.
Az Európa 2020 stratégiával és a közös agrárpolitika átfogó céljaival összhangban a 2014–2020-as időszakra szóló uniós vidékfejlesztési politika a következő három hosszú távú stratégiai célkitűzésmegvalósítására irányul:
- versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdaságot,
- gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk fenntarthatóan gazdálkodjon a természeti erőforrásokkal, és megtegye az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez szükséges intézkedéseket, valamint
- kiegyensúlyozott területfejlesztéssel – többek között munkahelyteremtéssel és -megőrzéssel – meg kell erősíteni a vidéki gazdaságok és közösségek életképességét.
A 2013-as reform a 2007–2013-as vidékfejlesztési politika számos fontos elemét változatlanul hagyja. A vidékfejlesztési politika végrehajtását például továbbra is 7 éves futamidejű nemzeti, illetve regionális vidékfejlesztési programok fogják biztosítani.
Összességében azonban a 2013-as reform fontos változásokat hoz:
- jobb stratégiai szemléletmódot vezet be a nemzeti, illetve regionális vidékfejlesztési programok kialakításához,
- bővíti a vidékfejlesztési intézkedések tartalmát,
- egyszerűsíti a szabályokat, illetve ahol lehet, csökkenti a kapcsolódó adminisztrációs terhet, továbbá
- szorosabb kapcsolatot alakít ki a vidékfejlesztési politika és más európai strukturális és beruházási alapok között.
A tagállamoknak nemzeti, illetve regionális vidékfejlesztési programjaikat úgy kell kialakítaniuk, hogy azok az alább felsorolt hat közös uniós prioritás közül legalább négy megvalósítását szolgálják:
- ösztönözni kell a tudásátadást és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben;
- életképesebbé, versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés összes típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást;
- elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést;
- helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és erősíteni kell a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban álló ökoszisztémákat;
- ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben;
- elő kell segíteni, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés a vidéki térségekben.
Minden egyes vidékfejlesztési prioritás több ún. intézkedési területre bomlik. A vidékfejlesztési programokban a tagállamoknak, illetve a régióknak – az adott program célterületén felmerülő szükségletek elemzése alapján – számszerűsített célokat kell meghatározniuk az egyes intézkedési területekre vonatkozóan. Ezek után meg kell határozniuk, milyen intézkedésekkel kívánják e célokat megvalósítani, és milyen összegű finanszírozást irányoznak elő az egyes intézkedésekre.
A finanszírozást részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) biztosítja, részben tagállami, illetve regionális forrásokból, esetenként magánberuházásokból kell állni.
Az EU szorosan nyomon követi a vidékfejlesztési politika végrehajtását és eredményeit, és az előrehaladásról részletes értékelést készít.
A vidékfejlesztési politikáról, a vonatkozó jogszabályokról és a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési programok elfogadásának tervezettmenetrendjéről, a következő honlapon találhat:
