2015. augusztus 14
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédeni a magyar vidék érdekeit.
Brüsszel eredményt hirdetett: a nagybirtokok vesztettek a kisbirtokokkal szemben.
A nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kapnak kiemelt fejlesztési lehetőséget, mert a jövőben a beruházási források 80 százalékát ezek a vállalkozások kapják.
Az Európai Bizottság lehetőséget adott új öntözési beruházások támogatására és elfogadta az agrár-környezetgazdálkodási programban is a Kormány birtokpolitikai elveit, azaz a nagyüzemek támogatása itt is a területtel fordított arányban csökken. A mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások 40 százalékkal részesednek a Vidékfejlesztési Programból. A nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt 1300 milliárd forint jut vidékfejlesztésre. A legfontosabb, a vidéki munkahelyek megőrzése, és új munkahelyek teremtése. A jelentős foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok és a munkaigényes ágazatok, különösen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kap kiemelt támogatást.
A meglévő állattenyésztő telepek korszerűsítésére, újak létesítésére, illetve az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére mintegy 75 milliárd forint jut. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére 72 milliárd forint lesz elérhető.
A beruházási források jelentős része az energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Ezzel nemcsak az érintett ágazatok versenyképessége növekszik, hanem csökken az üvegházhatású-gáz kibocsátás és a fosszilis energiafüggőség is.
Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak vidéki munkahelyek jönnek létre, hanem biztos felvevőpiac is. Fontos cél a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra történő növelése 2020-ig.
Az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék-eloszlás miatt megnőtt az aszályveszély. Az öntözött területek méretét bővíteni kell. A kertészeti ágazatban hatékony jég- és fagykárelhárító rendszereket kell kiépíteni.
A kormány továbbra is 79,5 milliárd forinttal támogatja a mezőgazdaságban a fiatal gazdák indulását, és a generációváltást.
2016. január 1-jével újraindul az – agrárkörnyezet- és öko- gazdálkodás támogatása a korábbinál sokkal környezettudatosabb elvek mentén.
A vidéki önkormányzatok számos fejlesztési forrásból választhatnak. Lehetőségük lesz a külterületi utak felújítására, helyi termelői piacok kiépítésére, valamint épület-energetikai korszerűsítésére.
A Polgári Kisgazdák támogatják a Kormány azon törekvését, hogy az uniós támogatásokból mintegy 80 százaléknyi rész a kis- és közép-birtok fejlesztésére kerüljön felhasználásra. Azt várjuk, hogy a vidékfejlesztési tervekben konkrétan és jelentős összegekkel jelenik meg majd a kis- és középbirtokok szövetkezésének a támogatása.
A nagy hagyományú, újjá szervezett és felkészült Hangya Szövetkezet készen áll arra, hogy a szövetkezéssel megvalósuló integráció ügyét felvállalja.
A Polgári Kisgazdák sürgetik azt, hogy a Hangya Szövetkezet bevonásával készüljön el a kis-és középbirtokok szövetkezésének támogatási rendje.
(Forrás: Miniszterelnökség. Összeállította Dr. Paál Sándor - KPE szakértő).
