Brüsszel, 2016. február 5.
A minimum ötéves bővítési szünet ellenére is csatlakozási erőfeszítései fokozására sarkallja a bővítési folyamatba bevont hét országot az a Régiók Bizottságában tárgyalt jelentés, amelynek szerzője Magyar Anna, fideszes politikus, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke.
A bővítési folyamatban a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által korábban belengetett ötéves „moratórium” ellenére a reformok folytatására ösztönzi a hét érintett országot (Törökországot, Montenegrót, Szerbiát, Macedóniát, Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót) Magyar Anna, magyar önkormányzati vezető EU bővítési stratégiájáról készült jelentése, amelynek tervezetét pénteken vitatták meg első ízben (szakbizottsági szinten) a Régiók Bizottságának tagjai.
Az Európai Bizottság tavaly novemberi bővítési országjelentéseire reagáló, nem kötelező érvényű vélemény ebben a ciklusban a második olyan jelentés, amelynek magyar a szerzője. A dokumentum az átfogó észrevételek mellett külön országfejezeteket is tartalmaz, és ezúttal első alkalommal külön részt szentel a migráció problémájának. Annál is inkább, mert miként arra újságíróknak nyilatkozva a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke rámutatott, a helyi önkormányzati vezetők közül sokan első kézből tettek szert tapasztalatokra a menekültválságból, és ezek nem mindig esnek egybe a hivatalos narratívákkal.
A jelentés tervezete hangsúlyozza, hogy az erőfeszítéseket azokra a menekültekre kell összpontosítani, akik valóban és jogosan nemzetközi védelemre szorulnak, mások esetében azonban „lehetővé kell tenni a tényleges visszaküldést”. A dokumentum méltányolja több ország, így Törökország, Szerbia és Macedónia erőfeszítéseit a humanitárius válság kezelésére.
A Régiók Bizottságának júniusi plenáris ülésén szavazásra bocsátandó vélemény jelenlegi verziója meglehetősen nagy teret szentel a jogállamiság és az alapvető jogok kérdésének (természetesen a bővítési folyamat kontextusában), kiemelve, hogy ez minden érintett ország számára kihívást jelent. Az Európai Bizottság tavaly őszi bővítési jelentésében üdvözli a szólásszabadság középpontba állítását, de a dokumentum megítélése szerint „ugyanilyen nagy hangsúlyt kell helyezni a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetű csoportok és kisebbségek, köztük a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek kérdésére”.
A magyar néppárti politikus által készített jelentés tervezete arra is felkéri Brüsszelt, hogy a jövőben bővítési közleményeiben jobban és részletesebben térjen ki a helyi és regionális kormányzás kérdésére, akkor is, „ha a közösségi joganyagban nincs erre vonatkozó külön fejezet”.
