2016. július 31.
Mit jelent egy sportolónak a közösség?
Az EU tábor szombati előadássorozata egy beszélgetéssel startolt, ahol Borzási Sarolta, a MIÉRT külügyi kabinetének tagja kérdezte Tófalvi Éva biatlonistát, a sportolói és közösségi életről.
Tófalvi Éva csíkszeredai születésű román színekben versenyző erdélyi magyar biatlonista. Az első olimpiája előtt két héttel tudta meg, hogy részt vehet az eseményen, elmondása szerint három napig nem tudott aludni örömében. A sportolói életforma nem mindennapi, elmondása szerint a sportolók egy "burokban" élnek, amely megvédi őket minden külső veszélytől.
A sok verseny miatt rengeteget utazott, de városnézésre soha nem jutott sok idő. "Amikor ott vagy annyira lefoglal a verseny, hogy úgy sem jut időd sétálgatni" - mondta. Rámutatott, ahogy a sportolók lassan kezdik abbahagyni ezt az életformát, kiesnek a burokból, emiatt egy űr alakul ki az életükben. Elmondása szerint mindig fontos volt számára a közösségépítés, ezért a profi sportolás abbahagyása után keletkezett űrt a RMDSZ nőszervezetéhez történő csatlakozással pótolta. A továbbiakban szeretne létrehozni egy sportolói klubbot, ahol segítene a sportolóknak karrierjük után visszazökkeni a mindennapokba.
Az előadó kiemelte a fiatalok közéleti szerepvállalásának fontosságát, szerinte változást csak a fiatal generáció tud biztosítani.
Közösségi terek Erdélyben
A közösségi terek fontosságáról és működéséről is hallgathatott előadást a közönség a 13. EU Tábor harmadik napján. Kovács Tibor ésSzilágyi Levente a csíkszeredai The House coworking space-ről, Rés Konrád Gergely KMDSZ elnök pedig a K+ közösségi térről beszélve elmondták, hogy az egyre népszerűbb ilyen terek lényegesen hasznosak lehetnek úgy magánszemélyek, mint szervezetek, cégek számára.
A csíkszeredai The House egy kérdőíves felmérés után indult be. A koncepció abban áll, hogy azoknak a dolgozóknak, akik munkájukat internet és produktív tér használatával el tudják végezni, megmeneküljenek az otthonukban vagy kávézókban jelentkező, esetlegesen zavaró hatásoktól.
Az új keletű tér infrastruktúrájában kimerül a bútorok, a kávé és internet alapvető szükségleteiben, viszont a tér igazi célja, hogy az ott dolgozók között interakció és eszmecsere jöjjön létre máris teljesült.
Bár minden ilyen tér hosszútávú célja a bérekből való profitálás, Kovács Tibor és Szilágyi Levente, illetve alapítótársaik még a befektetési szakaszként fogalmazzák meg az iroda pénzügyi helyzetét. Ezért is volt pozitívum, hogy a rádiók, televíziók, online és nyomtatott sajtók is nagyban támogatták a kezdeményezést.
A Kolozsvár központja alatt elhelyezkedő K+ közösségi tér igen népszerűvé vált Rés Konrád Gergely elmondása szerint. A főleg szervezetek, cégek eseményeinek – gyűléseknek, sajtótájékoztatóknak – helyet adó tér prioritása lesz a magánszemélyek, mint felhasználóbázis és a coworking jelleg erősítése.
"Demokrácia az EU-ban, régiók Európája vs nemzetállamok Európája"
- ezzel a címmel tartott előadást Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők az EU Tábor harmadik napján
Winkler Gyula EP-képviselő az előadás során kiemelte, hogy a régióknak nagyobb szerepet kellene kapniuk az unióban. Nekünk, erdélyi magyaroknak szükségünk van az Európai Unióra, fogalmazott az európai parlamenti képviselő. "Képzeljük el egy pillanatra, mit jelentene, ha holnap reggeltől megszűnne az Európai Unió, vagy mi nem lennénk már az unióban. Útlevélre és vízumra lenne szükség, hogy Budapestre utazzunk, nem részesülhetnénk a mezőgazdasági támogatásokból, azokból az uniós alapokból, amelyeknek köszönhetően az elmúlt években településeink fejlődtek. Különösen titeket, fiatalokat érintene, ha megszűnne az Erasmus program, jelentősen beszűkülnének a külföldi tanulási lehetőségek, és a sor folytatható a roaming-díjakkal, fapados repülőjáratokkal, mindenki bővítheti a maga élethelyzetének megfelelően" – sorolta az unió nyújtotta, hétköznapjainkra is kiható uniós előnyöket Winkler Gyula.
"Kisebbségi közösségként ebben a Brexit utáni, válságos európai időszakban is ki kell mondanunk, hogy olyan Európát szeretnénk, amely a régiók Európája, a közösségek Európája, ahol erdélyi magyarként, nemzetalkotó közösség tagjaként mi is otthon érezhetjük magunkat" – szögezte le az európai parlamenti képviselő.
Sógor Csaba a Brexit kapcsán úgy fogalmazott: az a legfontosabb, hogy megmaradjon az egyensúly az Európai Unió nagy tagállamai között. Mint mondta, az Európai Parlamentben a brit népszavazást követően mindenki a helyzet alapos elemzésének szükségességére és a közvetlen demokrácia intézményének tiszteletben tartására figyelmeztetett, ugyanakkor egyes képviselők részéről tapasztalható volt a regionális öntudat megnyilvánulása is.
Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint, amikor válság van - lehet ez gazdasági, pénzügyi vagy éppen migrációs -, mindig akkor derül ki, hogy a békeidőben bejáratott rendszer válságidőszakban nem kielégítően működik. "A jelenlegi helyzetben az a fontos, hogy a közös döntések kialakítása során mindegyik tagállam érdekei érvényesüljenek, ebből származhat a valódi európai politika" – fogalmazott a képviselő, aki szerint az Európai Unió most fontos döntések előtt áll. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen irányba mozdul el az európai integráció, de Sógor Csaba szerint egy biztos: sokkal többet kell költenie az EU-nak a védelempolitikára.
Arra a kérdésre, hogy a régiók Európája vagy a nemzetállamok Európája fele kellene tartanunk, Sógor Csaba úgy nyilatkozott: első körben a fogalmakat kellene tisztázni. "A nemzetállamok Európája fogalom - az angol terminológia miatt is - félreértelmezhető. Ezért tagállamok Európájáról és régiók Európájáról szerencsésebb beszélni." Véleménye szerint mindkettőre szükség van, még akkor is, ha a válság időszakában kevesebbet beszélünk a régiók Európájáról. "Az uniós struktúrákban szükség van az uniós és a tagállami döntésekre is, nem lehet a kettőt szembeállítani egymással" – szögezte le a képviselő. (közlemény)
A legfiatalabb európai székely márkáról is szó volt az EU Táborban
2016. július 30.
A legfiatalabb európai székely márka előadás során Fazakas Szabolcs a nagy sikernek örvendő Székelyföldi Legendárium projektet. Az előadó elmondása szerint gyerekkora óta érdeklik a legendák, históriák.
"A legendárium feladata megismertetni a székelyföldi legendákat"
A projekt nyolc éve indult el és folyamatosan bővül új projektek sorozatával. Kiemelte, nagyon sok külső segítséget kaptak, a legendák összegyűjtése hosszas folyamat volt, mára már 156 legendát tartanak számon. A Székelyföldi Legendárium kezdetben egy térkép volt, de a készlet fokozatosan bővült, hiszen a piacon mára már megtalálhatóak társasjátékok, könyvek és memóriajátékok is. Nem látó gyerekek számára biztosítanak hangos könyveket is.
Már 3 500 könyvet adtak el, továbbra is magas igénylők száma. A projekt kezdetekor a támogató közé tartozott a megyei és a városi tanács is.
"Tizenhat fiatalt foglalkoztatunk, a rajzfilmcsapatot Budapestre jártatjuk. Komoly szakemberekkel dolgozunk, mert fontosnak tartjuk a minőséget" - mondta Fazakas. A rajzfilmkészítés célja legfőképpen az, hogy a külföldiekkel megismertessék a székelyföldi legendákat, amelyeket lefordítanak majd különböző nyelvekre.
A fokozatos fejlődést követően a projekt odáig jutott, hogy a jövőbeli tervek közé tartozik egy rajzfilm stúdió, valamint egy mini erdélyi park. A mini erdélyi park projekt "egy olyan létesítmény, ahol közel ötven erdélyi épület makettje fog megjelenni". Célja, hogy növelje a turizmust és a gyerekeknek szórakozási lehetőséget tudjon nyújtani.
Európának új irányvonalakra van szüksége
Hegedűs Barbara a Fidelitas külügyekért felelős alelnöke és Borzási Sarolta a MIÉRT külügyi kabinetének tagja beszélgettek Európai új irányvonalairól az EU Tábor második napján. Hegedűs Barbara és Borzási Sarolta Európa legnagyobb ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek vonzatában beszéltek Európa és a Kárpát-medence fiataljainak helyzetéről.
A YEPP-en belül három fő kérdéskör létezik jelenleg – tudhattuk meg az előadásból. Elmondásuk szerint a fiatalok radikalizációja, identitásválsága és a munkanélküliség jelenleg a legproblémásabb gócpontjai a kontinensnek, ezeket a kérdéseket pedig tovább bonyolítja a politikai helyzet. Ezen belül is a bevándorlás ügy kavar nagy port főleg Magyarország intézkedéseinek európai megítélése kapcsán.
Hegedűs Barbara az ernyőszervezet fő prioritásaként értékelte a fiatalok megszólításának, és támogatásának problematikáját. Így lett a gondolatmenet következő állomása az Erasmus+ minél nagyobb mértékű kihasználása. Az előadók összefoglalásként elmondták, hogy mind a MIÉRT és mind a Fidelitas számára célként jelenik meg a fiatalok hosszú távú helyben tartása, valamint a fiatalok tapasztalatszerző útjainak maximális támogatása.
Mindenki másképp csinálja
A péntek délután első előadása az EU Táborban Mindenki másképp csinálja – címmel zajlott. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Péter Ferenc Maros megyei elnök beszélgettek a táborozókkal a tisztség kihívásairól.
Az előadás során az előadók többek közt a két tanácselnöki munkában rejlő különbségekre is reflektáltak. Péter Ferenc elmondta, hogy Maros megyében a hangsúlyt az otthontartásra szeretnék fektetni. "Hogyan lehet úgy csinálni, hogy otthon maradjunk?"- fogalmazta meg az előadás témájával kapcsolatban. "Elő kell segítenünk, hogy olyan vállalkozások induljanak el Maros megyében, amelyek arra biztatnak, hogy van értelme a szülőföldön való boldogulásnak"- jelentette ki. Lévén, hogy minden megyének megvannak a maga sajátosságai, a Maros megyei sajátosságokkal kapcsolatban kifejtette, hogy náluk fontos, hogy a választások során minden szavazóbázist meg tudjanak szólítani, úgy tudjanak politizálni, hogy a magyar, a román tömbvidék és a vegyes részekhez is szóljanak a tervek.
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az önkormányzati munkára elsősorban jó stratégák és jó szervező képességgel rendelkező emberek a legmegfelelőbbek, a választásokkor pedig mindig "elsősorban az emberekkel kell foglalkozni és nem a vetélytársakkal". Az elöljáró szerint az ideális politikus nem ijed meg a monotóniától, acélból vannak az idegei, és legalább ugyanilyen fontos, hogy a román és a magyar nyelven kívül beszéljen idegen nyelvet is.
Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Ráduly Róbertcsíkszeredai polgármesterrel példálózott, amikor kijelentette, szerinte az igazán jó politikus "ütésre erősödik, és nem puhul". A közönség soraiban ülök is megosztották a véleményüket a téma kapcsán, arra a kérdésre, hogy milyen az ideális erdélyi magyar politikus a következő jelzőket mondták: talpraesett, megbízható, igazságos, alázatos, kitartó.
A fiatalok közéleti szerepvállalásának témájával kapcsolatban hozzátette: "egy társadalomban a közgondolkodást mindig a fiatalok és a nők határozzák meg." Véleménye szerint szükség van a megújulásra és ezt rétegesen, fokozatosan lehet megtenni. "Egy társadalomban a váltást csak rétegszerűen lehet megtenni. Új világot csak új generációval lehet építeni"- fogalmazott a háromszéki elöljáró.
Cigánykodás- címmel tartott előadást a tabu sarokban
A péntek esti előadássorozatot egy TABU téma zárta le, amelyen András Lóránd személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a megoldandó cigány problémára.
András Lóránd csíkszeredai születésű édesapja és édesanyja is cigány származásúak, jelenleg Székelyudvarhelyen él. Az iskolában gyakran érték önbizalmat romboló kritikák "néger kockának neveztek", "én voltam a büdös cigány". Ezekből a helyzetekből mégis képes volt felállni és mára már családos emberként éli mindennapjait. A cigány problémára keresi a megoldást és ennek okáért egy éve részt vesz egy cigány projektben, amelyben próbálnak a cigányok helyzetén javítani.
A személyes tapasztalatok megosztása után a nézőket is bevonta előadásába, amelyben megoszthatták pozitív és negatív élményüket a cigányokkal szemben.
A párbeszédekből a hallgatóság azt a következtetést vonhatta le, hogy a cigány kisebbségnek ki kell törnie a hagyományos életmódból, a szülőknek támogatniuk kell gyermekeiket a tovább tanulásban, céljaik megvalósításában. András Lóránd véleménye szerint ugyanakkor "az első lépést a többségi társadalomnak kell megtennie". (közlemény)
Kocsik József Budapesten Kocsy Béla NAK-igazgatóval és csapatának a tagjaival folytatott megbeszélést
