2020. február 14-
Száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelenthetem önöknek, hogy élünk, és Magyarország még mindig megvan - mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében vasárnap, Budapesten. A kormányfő hozzátette: nemcsak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából. Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt szövetségeket is alakíthatunk - közölte a miniszterelnök. A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek - saját nemzeti érdekeik alapján - új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat - mondta Orbán Viktor. Arról is beszélt, minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza. A felemelkedés kulcsa tehát a nemzeti önbecsülés helyreállítása - mondta. Felidézte azt a 2010-es célkitűzést, hogy "bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik". "Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni" - mondta, hozzátéve: tíz év után "kellő szerénységgel" azt mondhatja, "kitaláltuk és meg is csináltuk".
Egyértelmű, hogy a 2021-es népszámlálás kitűzött célja, hogy kijöjjön a több mint húszmillió romániai lakos, és ezt keresztül is viszi a kormány – hívta fel a figyelmet pénteki sajtótájékoztatón Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője.
Megjelent a hivatalos közlönyben pénteken, így három napon belül hatályba lép a parlamenti választási törvényt módosító, tíz napja elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amelyet mind az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kifogásolt. A sürgősségi rendelet egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig - a hazai választást megelőző két napon is - tartsanak nyitva. Az RMDSZ és a PSD főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart. Kelemen Hunor szövetségi elnök jelezte, hogy a Nép Ügyvéjéhez fognak fordulni miatta.
A Bihar megyei RMDSZ-tagszervezetek 90 százaléka az állóurnás előválasztást részesíti előnyben az idei helyhatósági választásokon induló jelöltek kiválasztására – hangzott el pénteken azon a nagyváradi sajtótájékoztatón, amelyen Szabó Ödön parlamenti képviselő, a megyei szervezet ügyvezető elnöke ismertette az előkészületet menetrendjét.
Ajánlásban szólította fel az egészségügyi minisztériumot a nép ügyvédje hivatala, hogy a szaktárca tegye lehetővé az anyanyelvhasználatot az egészségügyi rendszerben. Ezt ugyan törvény is szavatolja, de a minisztérium nem dolgozta ki az előírások gyakorlati alkalmazásához szükséges módszertant. Számos kórházban jelent ez hátrányt a magyar anyanyelvű páciensek, főként gyerekek számára, nyilatkozta a szekelyhon.ro-nak a szenátus egészségügyi szakbizottságának elnöke.
Az elmúlt években, köszönhetően az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak, a dési Andrei Mureșanu Elméleti Líceum magyar tagozata, az óvodák, és az 1-es számú iskola magyar tagozata új eszközökkel bővült. „A három magyar líceumi osztályokba intelligens táblákat és kivetítőket vásároltunk, míg az 1-es számú iskola egyik magyar tagozatos osztályát bútorokkal és egyéb didaktikai eszközökkel bővítettük. Az óvodákban játszótér és játszósarok kialakítására használták fel a megyei tanácstól kapott támogatást, ugyanakkor egyéb a pedagógusok munkáját segítő eszközöket vásároltak” – mondta el Kovrig Annamária dési tanácsos, a helyi RMDSZ elnöke.
Az erdélyi magyarok körében magasabb arányban mutatható ki az idegengyűlölet, mint a románok vagy a magyarországi magyarok körében – jelzik az elmúlt évek kutatásai. Toró Tibor kolozsvári szociológus, politológus a Krónikának adott interjúban elmondta: a romániai magyarokra jellemző, a marginalizált csoportokkal szembeni „többségi xenofóbia” Erdélyszerte tetten érhető, így a ditróihoz hasonló eset nemcsak Székelyföldön, de más, magyarok lakta erdélyi területen is megtörténhetett volna.
Legtöbbször elébe megyek a dolgoknak, a város magyarsága számára fontos problémákat én magam vetem fel, és teszek javaslatokat megoldásukra – mondja Zatykó Gyula a Bihari Naplónak adott interjújában. A nagyváradi polgármester tanácsadói kabinetjének magyar tagja arra is kitért, milyen hétköznapi teendői vannak a városházán.
Az idei év a nemzetpolitikában az erős magyar közösségek éve, a sport pedig fontos közösségformáló erő, amelyre büszke lehet a magyarság – mondta Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára az MTI-nek telefonon nyilatkozva szombaton Hargitafürdőn, a csíkszeredai magyar főkonzulátus által kezdeményezett székelyföldi síünnepen. Potápi Árpád János közölte: a kormány sokat tett az elmúlt években annak érdekében, hogy a határon túli magyarság körében is megerősítse a sportot, javítsa a sportolás feltételeit. A hargitafürdői síegyesületet tavaly és idén is támogatta abban, hogy új felszereléseket vegyen, és méltó körülményeket tudjon teremteni a versenyek lebonyolításához – tette hozzá. A nemzeti identitáshoz hozzátartozik a sport, Székelyföldön pedig a sport kihagyhatatlan része a jéghoki és a sízés – mutatott rá az államtitkár.
A Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke a pártvezetési stílust bírálja és az Erdélyi Magyar Szövetségből való kilépéssel fenyegetőzik. Egy helyi jelentős csoport ugyanakkor kiáll a szövetség mellett és úgy véli, hogy aknamunka zajlik a háttérben, amelynek célja az egység megrepesztése.
Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office
