Az alábbi cikk olvasásakor azt hinnénk, hogy minden a legnagyobb "rendben" folyt le. Pedig sok helyen igencsak kemény és sokszor a józan ész határát is suroló "tevékenységek" is előfordultak. Éppen most jött a hír, hogy már nemcsak hazugsággal van megvádolva az egyik független jelölt, hanem a még a plakátjait is letépték, mintha azok "terjesztették" volna a Covid-ot és nem akármikor hanem a kampánycsendben azaz törvény ellenében lépett fel az, aki vagy akik, erre vetemedtek.
Ez az eredménye a negatív kampánynak, amivel egyesek felborzolták a kedélyeket ahelyett, hogy az eddig elért eredményekre és a jövőbeliekre összpontosítottak volna...
Tőkés Hunor 2020. szeptember 25.
„Ha erős helyi a képviselet, van kivel dolgozni, és ez élteti a közösségünket ” – kampányt zárt a Kolozs megyei RMDSZ Kampányzáró sajtótájékoztatót tartott a Kolozs megyei RMDSZ-frakció, ahol felhívták a figyelmet a 2020-as helyhatósági választás fontosságára, és arra is, hogy magyar szempontból mi a szavazás tétje. Péntek délben a Szentegyház utca (Iuliu Maniu) 2. szám alatt, az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének irodájában szervezte meg sajtótájékoztatóját Vákár István, Kolozs Megyei Tanács elnökjelölt, Csoma Botond, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje és Oláh Emese, a szövetség tanácsosjelöltje. A tájékoztatót Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke moderálta és egészítette ki adatokkal. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere szerint egy nagyon nehéz kampány végéhez közelednek, hiszen bár Kolozsvár alpolgármestere nemcsak a kampány és nemcsak a járvány alatt tartotta a kapcsolatot a kolozsvári magyar közösséggel, mégis hiányoztak számára a személyes találkozások, amelyek mindig építő jellegűek volt. Viszont ezt telefonos megkeresések és szórólapozás alkalmával próbálták pótolni. Mint mondta, az elkövetkezendő négy évben azért is az RMDSZ kell legyen a mérleg nyelve a kolozsvári önkormányzatban, mert ellenkező esetben a magyar közösség képviselőinek lehetőségei korlátozottak lesznek. A választások tétje ugyanis szerinte Kolozsváron az, hogy a negyedekben lesznek-e magyar tagozattal is rendelkező bölcsődék vagy, hogy miként fog megtörténni a magyar iskolák és intézmények felújítása és támogatása. Ehhez pedig az kell, hogy a magyar közösség tagjai minél nagyobb számban menjenek el szavazni, mert a tanácsosok száma, sőt, az alpolgármesteri tisztség is a magyar részvételtől függ.
„Sajnos az egyik nagy problémája Kolozsvár önkormányzatának, hogy nagyon kevés a magyarul beszélő alkalmazott, és gyakorlatilag az alpolgármesteri iroda az egyedüli csatorna, amin keresztül magyarul tud kapcsolatot tartani az intézmény Kolozsvár polgáraival, illetve ahol az ügyintézést is magyarul lehet megoldani” – hívta fel a figyelmet a tanácsosjelölt. Hozzátette, az önkormányzati választások tétje az is, hogy lesz-e olyan személy, aki a városházán magyarul is meg tud szólalni. Az alpolgármester részletesen beszámolt a szavazás menetéről és biztonsági előírásairól, amelyekről ITT írtunk. László Attila egészségügyi szakpolitikushoz hasonlóan az alpolgármester is úgy gondolja, hogy a vasárnapi szavazás semmivel sem lesz veszélyesebb, mint elmenni bevásárolni. A Transindex érdeklődésére mindehhez hozzátette, jelen pillanatban jobb esetben 5, rosszabb esetben 4 tanácsosjelöltre számítanak bejutó helyen. Arra a kérdésünkre, hogyan értékelik azt, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem indított tanácsosi listát Kolozsváron és Fancsali Ernő, az EMNP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető alelnöke független megyei tanácsosjelöltként indult, Oláh Emese úgy fogalmazott: szerinte az EMNP egyrészt azért nem indított tanácsosjelölteket, mert felmérték aktuálpolitikai helyzetet, másrészt pedig meg voltak elégedve az RMDSZ-frakció munkájával. Csoma Botond ehhez hozzátette, Fancsali Ernő azért is indulhatott független megyei tanácsos-jelöltként, mert az EMNP nem indított megyei listát az RMDSZ jelöltjeivel szemben.
A képek a szerző felvételei Az épített örökség és a magyar projektek is tét Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács elnökjelöltje szerint a kampány során sok tanácsot és értékelést kapott az RMDSZ. A járvány ellenére el tudták juttatni a politikai üzeneteiket a Kolozs megyei magyarokhoz. Vákár szerint a választás tétje az, hogy meg tudja-e őrizni a Kolozs megyei RMDSZ-frakció az erős képviseletet (első sorban a Kolozs Megyei Tanácsban, de helyileg is, ahol RMDSZ-es polgármestereik és tanácsosaik vannak). Ugyanakkor, mint az elnökjelölt kiemelte a Kolozs Megyei Tanácsban és Kolozsváron is meg szeretnék őrizni az alelnöki és alpolgármesteri tisztséget. Vákár szerint azért is fontos az erős megyei képviselet (az alelnöki funkció, a megyei tanácsosi szint megtartása), mert ezáltal kiemelten oda tudnak figyelni az épített örökségre (lásd: a kolozsvári Bánffy-palota, a válaszúti Bánffy-kastély, templomjavítások, iskolák felújítása). A Kolozs Megyei Tanács pályázati támogatásait ugyanis ez esetben van, aki kilobbizza a közösség javára. Szerinte ugyanis ha kevés képviselő lesz a megyei tanácsban, akkor a forrásokat csak nagyon nehezen tudják különböző magyar projektekre fordítani, mert régóta tapasztalják, és köztudott tény, hogy más pártoknak nem fontos a magyar ügy, a magyar közösség fejlesztése és fenntartása, mert nekik az az érdekük, hogy a magyarok a szászokhoz hasonlóan asszimilálódjanak.
„Nagyon fontos, hogy a gyermekeinkért, az intézményeinkért és a jövőnkért – mindenki menjen el szavazni és vigye magával arra a pár percre barátait és ismerőseit is” – tette hozzá. Érdeklődésünkre elmondta, eddig csak 3 politikai alakulat volt a Kolozs Megyei Tanácsban, az RMDSZ-es megyei tanácsosok aránya így várhatóan az eddigi 18,82 százalék helyett 15 százalékra csökkenhet, ez viszont a magyarok részvételi arányától függ.
„Jelzem Önöknek, hogy a tanácsosi, alelnöki és alpolgármesteri tisztségeket nem az RMDSZ kedvéért akarjuk megőrizni, ezek a tisztségek nem önmagukért léteznek, hanem ezeken keresztül tudjuk hatékonyan képviselni a magyar közösséget” – mutatott rá az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje. Csoma Botond elmondása szerint, rendhagyó kampány volt a helyhatósági választásoké, hisz máskor a kampány gerince az volt, amikor bekopogtattak a szavazópolgárokhoz, annak érdekében, hogy minél több választóval személyesen is szóba álljanak a jelöltek. Ennek ellenére úgy látja, sikerült ismertetni a nagyközönséggel a négy évre szóló terveiket, amelyeket a Kolozsvár városprogramban foglaltak össze. Csoma elmondta, hogy a programban két típusú problémakört fogalmaztak meg: Kolozsvár metropoliszövezetének lakosait összességükben érintő és a specifikusan csak magyar lakosságra koncentráló gondokat, amelyeket megkívántak oldani.
„Amíg a politikai alakulatot, amelynek a tagjai vagyunk úgy hívják, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), addig nekünk elsősorban etnikai kérdésekkel kell foglalkoznunk. Én nem érzem azt, hogy ez a két kérdéskör egymást kizárná. Úgy gondolom, hogy elképzeléseink kell legyenek arról is, hogy általánosan merre kell haladjon Kolozsvár és Kolozs megye. Illetve arról is, hogy milyen jövőt szeretnénk a magyar közösségnek, hogy jól érezze itt magát és ne másodrendű állampolgárnak. Nyilvánvalóan ezen a téren van még tennivaló” – ecsetelte Csoma, utalva arra, hogy Gheorghe Funar óta ugyan sokat javult a helyzet, de közintézmények falain még mindig nem természetes a román fél számára a magyar felirat.
A polgármesterjelölt szerdán kérést adott le kolozsvári vasútállomás falán csüngő, kizárólag román nyelvű emléktábla ügyében, illetve visszautalt állomásfőnökök neveit tartalmazó plakettre is, amely ismeretlenként jelölte meg a magyar és a német etnikumú vezetőket. A Szabadság napilap kérdésére Csoma elmondta, nem tesznek különbséget a megye települései között, mindegyikért egyaránt szurkolnak. Nyilván van olyan község ahol csak tanácsos- és van, ahol polgármesterjelöltért is kampányolnak. 2016-hoz képest több új községben indítanak polgármesterjelöltet. Ilyen helyzetben van: Magyargorbó, Kisbács és Vajdakamarás.
Az RMDSZ-nek magyar kihívója is van Kőrösfő és Tordaszentlászló községekben.
Érdeklődésünkre, hogy az eddigi RMDSZ-es települések közül melyek azok ahol nagyobb versenyre számíthatnak a polgármester, tanácsosjelöltek, hol számítanak arra, hogy esetleg csökkenhet a tisztségviselőik száma Kolozs megyében,
Csoma kitérő választ adott, mint mondta úgy gondolja az RMDSZ-es tisztségviselők az utóbbi években bizonyították, hogy méltóak a közösség bizalmára, így van alapja az újraválasztásuknak.
Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke számszerűsítette a Kolozs megyei RMDSZ-frakció eddigi kampánytevékenységét. Adatai alapján elmondható, hogy a szövetség 46 közigazgatási egységében indított jelöltet Kolozs megyében.
Az ügyvezető elnök kiemelte összesen 653 jelöltről beszélhetünk, akik 147 alkalommal voltak a megye több mint 60 településén, Kolozsvár például napi szinten.
A jelöltek 27 százaléka nő, 19 százaléka pedig 35 éven alatti (fiatal).
„Sikerült példásan gyakorlatba ültetni azt az elvet, amit korábban a szövetség országos szinten is megszabott, miszerint minél több fiatalt és nőt vonjunk be a szervezet munkájába” – tette hozzá.
A választások szempontjából még elmondta, 756 urnabiztos és 70 választási irodai képviselő segíti az RMDSZ részéről a szavazás lebonyolítását.
Mint mondta, az elkövetkezendő két napban a Kolozs Megyei RMDSZ székházában állandó ügyelet biztosítanak, ha valakinek kérdései, panaszai vannak, vagy visszaélést tapasztal állnak rendelkezésre az összes kommunikációs platformon keresztül.
